Legrosszabbul a magyar diák járt – a CEU-ügy egy katolikus reálértelmiségi szemüvegén át

·2019.07.31

Hívő katolikus reálértelmiségiként mutatkozott be olvasónk, aki azért ragadott tollat, mert elszomorította, hogy a CEU néhány napja sikeresen akkreditálta bécsi képzését – pontosabban, hogy az intézmény erre a lépésre kényszerült. Azt már tudjuk, hogy ezzel ki járt jól: Ausztria oktatásért és kutatásért felelős minisztere július közepén azt nyilatkozta, a hozzájuk költöző kurzusokkal tovább gazdagodik az osztrák tudományos élet, és sok külföldi diák végzi majd ott posztgraduális kutatásait. Szeidl György, a Miskolci Egyetem Műszaki Mechanikai Intézetének professor emeritusa végigtekintett a kiebrudalás történetén, s szerinte országérdekkel megmagyarázhatatlan, ami történt. Hogy akkor mivel magyarázható? Az alábbi írásban erre is válaszol.

Hadd kezdjem egy hosszabb idézettel. A kiváló katolikus orvos-tudós, Gulyás Balázs a Heti Válaszban megjelent interjújából valók a sorok, még 2017 májusából.

„Úgy látom, Orbán Viktornak nagy esélye van arra, hogy ő legyen a magyar Lee Kuan Yew. Ehhez az a legfontosabb, hogy ideológiai harcok helyett ő is az országépítést tartsa a vezető ideológiának. Lee egyesíteni tudta a kínaiakat, a malájokat és az indiaiakat. Nálunk egyesíteni kell a katolikusokat, a protestánsokat, a zsidókat és a nem hívőket, népieseket, urbánosokat, közömböseket, és örök nyafogókat, be kell vonni az országépítésbe a cigányságot. Nem etnikai és vallási, hanem kulturális homogenitásra van szükség. És nemzeti öntudatra, ami Szingapúrban megvan. Nem erőszakkal verik bele a fiatalokba, egyszerűen büszkék arra, amit nagyszüleik és szüleik felépítettek.”

A lap munkatársának CEU-val kapcsolatos kérdésére Gulyás akkor így válaszolt:

„Ami a CEU-t illeti, tisztelem a kormányfőt, de ebben az ügyben talán nem így kellett volna lépnie. A Soros Györggyel szembeni ideológiai szembenállás okait értem, de én nem vontam volna bele ebbe a harcba az egyetemi szférát. Ha az elmúlt évek fejlődése úgy hozta, hogy egy egyetem kivételes helyzetbe került, akkor megpróbálom az összes többi magyar egyetemet is felemelni, megteremteni a tudomány művelésének, alkalmazásának és átadásának minden feltételét. A hegeli Aufhebung, a megtartva felemelés legyen egyetem és tudáspolitikánk alapja, ne a prokrusztészi út.”

Pusztába kiáltott szavak voltak. Mára ez egyértelműen kiderült. Az meg talán sosem fog, hogy a kivételes politikai tehetséggel rendelkező magyar miniszterelnök a Soros György elleni politikai kampányt főleg személyes indíttatásból folytatja-e (ez esetben ez két személyre tartozó ügy országos politikai szintre emelése), avagy inkább a politikai haszonszerzés a cél. Utóbbi eshetőség sem felemelőbb, noha rövid távon kifizetődő politikailag. A politikai gyűlöletkampány célja általában egy személy, párt, avagy intézmény ellen indított lejáratás, ahol a személy, szervezet vagy intézmény ellenség, aki vagy amely komoly kárt okoz az országnak, félni kell tőle. Ergó:

szavazzatok rám, mert kármentésre, védelemre csak akkor van lehetőség, ha én hatalomra kerülök.

Jellegzetes példák: Kövér László elhíresült köteles beszéde 2002-ben (az MSZP kihasználta a szövegkörnyezetből kivett mondatot). Aztán: Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc együtt a lopós plakáton, 2017–2018 (Jobbik). Továbbá: „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”, 2017–2018 (Fidesz–KDNP plakát); vagy: Sargentini- és EU-ellenes plakát, 2018 ősz (Fidesz–KDNP). Az intézményeket mumusként feltüntető kampányokra pedig a CEU, az ELTE társadalmi nemek képzése és az MTA kutatóhálózata elleni kampányok adnak látványos példákat a közelmúltból. Ezek a lejárató kampányok ellehetetlenítik az ésszerű, sok esetben szükséges későbbi politikai kompromisszumokat azokkal, akiket célba vesznek, ugyanakkor sikeresen terelik el a figyelmet a társadalmat feszítő és megoldatlan egyéb problémákról (az oktatásügy egésze, beleértve hangsúlyozottan a felsőoktatást, valamint az egészségügy és a korrupció említhető itt példaként).

Az MTA mesélhetne… Fotó: Vörös Szabolcs

A CEU ügye sem választható el a Soros György elleni lejárató kampánytól, amely 2017 februárjában vette kezdetét és most is tart. Azaz nagyjából 30 hónapja. Ha nem ő lenne az alapító, semmi baj sem lett volna a CEU-val. Ezt mutatják a tények. Időrendben:

  • 1998–2002: a Fidesz kormányoz a kisgazdákkal, semmi baj a CEU-val;
  • 2010–2014: a Fidesz–KDNP kormányoz, semmi baj a CEU-val;
  • 2014–2017. január: a Fidesz–KDNP kormányoz, semmi baj a CEU-val;
  • 2017. március: a Soros-kampány részeként célpont lesz a CEU is.

Az egyetem elleni, 2017. április 4-én meghozott törvényt el is fogadják, mit sem törődve azzal, hogy egyébként „a jogbiztonság követelményének egyáltalán nem felel meg, több lényegi jogelvvel is szembemegy: ilyen a jogbiztonság általános elvén túlmenően a szerzett jogok védelme, az önkényes változtatás tilalma, valamint a kellő idő biztosítása a változásokra való felkészülésre, amelyek tekintetében illett volna érdemben egyeztetni az érdekeltekkel”. Ezeket nem én mondom, hanem Sólyom László. Az érdemi egyeztetés azután sem történt meg, ahogy az MTA-t érintő mostani változtatások esetén sem.

A kormánynak talán semmit sem jelent a szerzett jogok védelme, a jogbiztonság? Nem érzi magáénak ezeket az alapelveket? Várjunk csak! Mit is mondott Szijjártó Péter külügyminiszter az ukrajnai, valóban elfogadhatatlan nyelvtörvénnyel kapcsolatban az ukrán félnek? „Az új nyelvtörvény szembemegy minden nemzetközi szabállyal” – így a szerzett jogok védelmével is. A CEU-ra ez valamiért mégsem volt érvényes.

S hogy miért nem? Az egyetem elleni támadássorozatot az az állítás alapozta meg, hogy a CEU „kivételes” intézmény. „Magyarországon, ha működik egy magyar egyetem, egy diplomát ad ki, ehhez képest van egy egyetem, amely kettőt: egy Magyarországon és egy Amerikában érvényeset. Ez nem fair a többi magyar egyetemmel szemben. Magyarország egy olyan ország, amely a tudást támogatja, de a csalást nem tűri el.” Ezt Orbán Viktor mondta 2017 tavaszán, a támadások legelején.

Minden baj forrása. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

Valóban „kivételes intézmény” volt persze a CEU, ebben nyugodtan egyetérthetünk. Ugyanis:

  1. Egy fillérjébe sem került a létrehozása a magyar adófizetőknek.
  2. Alapításával komoly felsőoktatási infrastruktúra jött létre a főváros szívében.
  3. A jövedelmei után jelentős adófizető volt az országban.
  4. Rövid idő alatt előkelő helyre került egyes egyetemi ranglistákon, öregbítve ezzel a magyar tudományosság hírnevét. (World University Rankings 2017: a CEU a legjobb 300 és 350 egyetem között van a világon; ugyanitt: a CEU a 39. legjobb 50 évnél fiatalabb egyetem; World University Rankings 2019: a CEU öt tudományterületen benne van az első 100-ban a világon, két további tudományterületen pedig az első 200-ban; U-Multiranks 2019–2020: a CEU benne van a világ első 100 egyeteme között.)

A Közép-európai Egyetem egyébként maradéktalanul betartotta a 2017. április 5-ig érvényes felsőoktatási törvényt. Az újat ekkor szavazta meg a parlament. Kifejezetten ellene irányuló kitétel volt benne, hogy az Egyesült Államokban is folytasson képzést. Vajon mennyire általános ez az elvárás más külföldi, amerikai alapítású egyetemek esetén Európában? Nos, az alábbi három európai egyetemnek nincs kampusza az Amerikában, de ott van akkreditálva a képzés:

  1. Angol-Amerikai-Egyetem Prágában (Cseh Köztársaság)
  2. Amerikai Egyetem Bulgáriában
  3. Római Amerikai Egyetem (Olaszország)

A Közel-Kelet legnevesebb egyetemének, az 1866-ban alapított Bejrúti Amerikai Egyetemnek sincs kampusza az Egyesült Államokban.

Nézzük most meg, mi a helyzet az új felsőoktatási törvénnyel! Teljesíti a Közép-európai Egyetem, avagy sem? A magyar Országgyűlés által elfogadott módosítás világosan fogalmaz. Íme a törvény kérdéses szakaszai:

(1) Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha

  1. magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött – föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló – nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték,
  2. a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül,
  3. az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül
  4. működését az oktatási hivatal (OH) engedélyezte.

Arról, hogy ez megvalósult – azaz, hogy a CEU ténylegesen felsőoktatási képzést folytat New York szövetségi államban –, nyilatkozott New York Állam oktatási hivatala, írásban, kétszer is. Ezeket a nyilatkozatokat megkapták a magyar illetékesek. Palkovics László és a Szijjártó Péter minisztériumában dolgozó Altusz Kristóf, valamint Kumin Ferenc 2018 áprilisában ráadásul látogatást tettek az Egyesült Államokban működő Bard College-on. A CEU kuratóriumi tagjainak és kuratóriumi elnökének jelenlétében egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy az egyeteme oktatási tevékenységet létesített a Bard College kampuszán. Ehhez tartozik még, hogy Altusz eredményes tárgyalásokat folytatott a New York-i kormányzó fő jogtanácsosával a szükséges szerződés előkészítésére még 2017 nyarán. Ezek a tárgyalások vezettek ahhoz a megállapodás-tervezethez, amelyre a Közép-európai Egyetem mint jövőbeli magyarországi működésének alapjára tekintett.

Azt lehetett hinni, hogy a 2018 tavaszán esedékes országgyűlési választások után majd abbamarad a CEU-ellenes politikai kampány, és hamarosan aláírják a szerződést. Nem így történt.

A CEU rektorának 2018 kora őszi nyilatkozatát követően összehangolt CEU- és Soros-ellenes kampány indult mind a Magyar Idők, mind pedig a Magyar Hírlap hasábjain. Az egyetem alkalmazottai könyörgő leveleket írtak Orbán Viktornak 2018 novembere folyamán, mivel féltették a munkájukat és a családjuk megélhetését. Ugyancsak 2018 novemberében 145 külföldi tudós fordult levélben Orbán Viktorhoz azzal a kéréssel, hogy írja alá a kormányzat a már létrejött megállapodás-tervezetet. Tudomásom szerint válasz sem érkezett rájuk.

Nem hagyták. Fotó: AFP/Kisbenedek Attila

S hogy ki járt rosszul? Nem csak a dolgozók. Nem csak a magyar tudomány. Leginkább a magyar diák.

A CEU-n ugyanis volt ösztöndíjas, ingyenes és fizetős képzés is. Az ösztöndíjakat jellemzően Magyarországnál rosszabb helyzetben lévő országok szegényebb diákjai kapták. Ők ebből a pénzből fizetik a szállásukat és más költségeiket, míg az egyetemre jártak Budapesten. A képzésért a tehetősebb nyugati diákok fizettek, nekik kevésbé okozott gondolt bérelni egy itteni lakást. A magyarok jelentős része ingyen vagy relatíve kisebb ösztöndíjjal tanult az egyetemen (ez szakonként azért változó), közülük szállásra sokaknak nem volt gondja. A fizetős nyugati diákok jelentős része a bécsi lakásbérlet költségét is ki tudja majd gazdálkodni. A szegényebb diákokról ösztöndíjjal és kollégiummal várhatóan továbbra is gondoskodik majd az egyetem. Ehhez képest a magyar egyetemisták közül sokaknak egy csapásra elérhetetlenné válik a CEU, mert még ha továbbra is ingyen tanulhatnak majd, akkor is nagyon kevesek tudják majd a bécsi tartózkodást kifizetni. Emiatt pedig vissza fog esni az ott tanuló magyar diákok száma. A CEU-ra azért jár a diákok döntő többsége, mert az Egyesült Államokban is elismert diplomát ad. Van néhány kurzus, amelyet Magyarországon is akkreditáltak, de ezek önmagukban nem fenntarthatók. Nem fognak ingázni az oktatók Bécsből Budapestre, nem fog a CEU hosszútávon fenntartani infrastruktúrát itthon is, hogy aztán három és fél diáknak órát tartsanak.

A CEU magyarországi működése tehát semmilyen társadalmi csoport érdekeit sem sértette, és senkinek sem lesz attól jobb, ha már részben vagy egészben nem itt működik az egyetem.

Abszurd érv volt már az elején is, hogy az országnak hátránya származik abból, ha az egyik egyetemén külföldön is elismert tudást adnak. Most tehát, amikor a CEU-t Ausztria bécsi magánegyetemként akkreditálta: szomorú vagyok. Szomorú, amiért fentiek megtörténhettek egy az EU-hoz tartozó, elvileg polgári demokráciában. S azért is, mert mára bebizonyosodott: az öt éve Tusnádfürdőn Szingapúrt jó példaként említő magyar miniszterelnök mégsem Lee Kuan Yew integratív útjára lépett – ami persze sokkal nehezebb út is lett volna, mint egyoldalú és félelmet keltő politikai kampányokkal szerezni szavazatokat, ugyanakkor hosszú távon károkat okozni a hazai felsőoktatás és tudományosság nemzetközi megítélésének, valamint a CEU-t potenciálisan továbbtanulásra választó diákságnak.

 

Borítókép: AFP/Kisbenedek Attila

Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen a Válasz Online „előfizetője” akár havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: vélemény