Több mint 50 millió dollár forog a magyar választáson egy olyan platformon, amelyet a hatóságok betiltottak, a kormánypárti sajtó pedig azután fordult ellene, hogy a fogadók Magyar Pétert esélyesebbnek kezdték tartani Orbán Viktornál. A Polymarkettel azonban ez a legkisebb baj.

A világ jelenlegi konfliktusai mögött hajlamosak vagyunk anyagi érdekeket keresni, pedig a logikusnak tűnő magyarázatok elfedik azt, amivel sokkal ijesztőbb szembenézni: ezeknek semmiféle materiális vagy kézzelfogható oka nincs. Gyökerük az emberi pszichében keresendő.

Carlo Masala olasz–német biztonságpolitikai szakértő Ha Oroszország győz – Szcenárió című könyve arra figyelmeztet, hogy Moszkvának régóta célja a NATO megtörése, mert így dominálhatja Európát. Ehhez pedig szükségtelen tankhadosztályokat indítania. Elég, ha az amerikai–európai konfliktusba süllyedt katonai szövetség nem áll ki Észtország mellett egy orosz hibrid hadművelet esetén. A könyvnek különös aktualitást ad, hogy február végén az észt határvárosról elnevezett „Narvai Népköztársaságot” követelő online orosz művelet indult… Recenzió.

Látszik-e már, mit akar Trump Iránnal? És Magyarország Ukrajnával? Kinek higgyünk Barátság-ügyben? Gyakran hangoztatott pragmatikussága ellenére miért ideologikus a magyar külpolitika? Felrázza-e Európát a francia nukleáris erőfitogtatás? A HetiVálasz márciusi külpolitikai adása.

A venezuelai és iráni bevetések után a Pentagon ultimátumot adott az legfőbb AI-beszállítójának: engedje fel az etikai korlátokat, vagy veszítse el a 200 millió dolláros szerződését. Az Anthropic nemet mondott. Az OpenAI igent. De a kérdés, hogy ki dönthet arról, mikor ölhet egy gép, ezzel nem oldódott meg.

Hogyan vezethető le – ha levezethető egyáltalán – a beavatkozás az amerikai elnök külpolitikájából? Tényleg a háború maradt-e az egyetlen megoldás? Lehet-e Amerika új Afganisztánja Irán? Szakértő vendégeink Csiki Varga Tamás és Kemény János.

Az elmúlt évtizedek legfontosabb változását jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök hazája nukleáris elrettentésében – Párizs kész atomtölteteket hordozó vadászgépeket telepíteni az erre nyitott európai államokba. Az ukrajnai háború, a trumpi Amerika kiszámíthatatlansága, illetve az alapvető EU-s kereskedelmi és energetikai érdekeket fenyegető iráni háború egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy szükség van Európa önálló védelmének megerősítésére.

Drága lesz a benzin? Miért most tört ki egy új háború? Miért rakétáz az Iszlám Köztársaság muzulmán országokat? Ki vehetné át a hatalmat Teheránban? Ezekre keressük a választ a háború harmadik napján.

Ki tagadhatja, hogy jobb világban élnénk, ha „Vancouvertől Vlagyivosztokig” legalább a legerősebb államok mind a politikai szabadságjogokat tiszteletben tartó demokráciák lennének? Ukrajnától Amerikáig ennek az ellenkezőjét látjuk: mintha Orwell jóslata válna valóra a világot felosztó három óriáshatalomról, amelyek váltakozó felállásban küzdenek egymással. Szerencsére ez a végkifejlet egyáltalán nem elkerülhetetlen: Trump még áldás is lehet Európa számára, politikája pedig már néhány éves távlatban is folytathatatlan. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter írása a nemzetközi erőpolitika kilátásairól, ami a Válasz Online nagy világrend-vitájához is kapcsolódik.

„Európa egységét, képességét az önvédelemre e pillanatban nem a liberális demokrácia válsága veszélyezteti, hanem Donald Trump ön- és közveszélyes fellépése, valamint a Kreml Ötödik Hadoszlopa, melynek útját pénzt és fáradságot nem kímélve Orbán Viktor és Szijjártó Péter egyengeti. Mindenekelőtt ez utóbbiaktól kell megszabadulnunk. Ez a magyar választások világpolitikai tétje. A liberális demokráciát pedig ráérünk még temetni.” Többek után most Lányi András reagál Körösényi András lapunkban megjelent, a liberális demokráciát temető írására.

Donald Trump elnöknek személyes felelőssége van abban, hogy rövid időn belül a második amerikai civil veszti életét az illegális bevándorlók ellen rendezett hajsza közepette – hangzik el a tengerentúli hideg polgárháborús helyzetet kibeszélő szerkesztőségi műsorunkban. A papíron a közrend helyreállításáért kezdett harc performatív kegyetlenkedésbe fordult, de a jelek szerint a washingtoni politika a borzalmas előzmények után képes az önkorrekcióra. Laky Zoltánt és Magyari Pétert Borbás Barna kérdezi.

Szerinte nem ő, hanem Orbán Viktor a fogott ember. Magyar Péter azt ígéri: ha nyer, két hónapon belül hazahozza az uniós pénzeket, és nem ül bele a fideszes intézményrendszerbe, hanem azonnal belekezd a fékek és ellensúlyok rendszerének visszaállításába.

Az Index újságíróinak közös felmondásakor, 2020 nyarán Földes András belülről filmezte végig, ahogy kormányközeli alakok jelennek meg a szerkesztőségben. Aztán filmezett még öt éven át.

Az amerikai elnök davosi beszédében a történelem legsikeresebb politikusaként ünnepelte magát, gúnyolta az európai vezetőket, és arra utalt, hogy kiszáll a NATO-ból, ha nem kapja meg azt a nagy darab jeget, azaz Grönlandot.  Otromba fenyegetőzését nehéz komolyan venni, ilyesmit eddig legfeljebb néhány diktátor engedett meg magának otthon, saját közönsége előtt. Mégsem lehet nem komolyan venni. Gyorselemzés.

A demokrácia 1989 utáni domináns liberális formája valóban válságba került, ahogy azt Körösényi állítja, ám ez korántsem jár együtt a liberális szereplők eljelentéktelenedésével. A jobboldali populizmus iránti szinte mániákus médiaérdeklődés ellenére továbbra is igaz, hogy Európa legbefolyásosabb államaiban szinte kivétel nélkül alapvetően liberális szellemiségű pártok az igazi hangadók. Laczó Ferenc, a Maastrichti Egyetem docense reagál Körösényi András világrendről és a demokráciák válságáról szóló írására. A Válasz Online világrend-vitájának harmadik cikke.