Beharangozott, de meg nem ígért amerikai mentőcsomag, az Egyesült Államok nagystratégiája, magyar vezetők moszkvai útjai, haldokló Visegrád. Ezekről beszélget a HetiVálasz idei utolsó külpolitikai kibeszélőjében Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Miről szól pontosan az amerikai–orosz békemegállapodás-tervezet? Milyen elemeit lehet kénytelen Ukrajna elfogadni? Közelebb került-e a háború lezárása? HetiVálasz podcastunkban ezekről is kérdezzük Takácsy Dorka Oroszország-szakértőt és Deák Andrást, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársát.
Bővebben >>>„Megint egy oldalon állunk, és megint együtt megyünk a csatába, mint nyolcszáz évvel ezelőtt” – fogalmaz Orbán Viktor Habsburg Eduárd leköszönő vatikáni nagykövet magyarul nemrég megjelent könyvének utószavában. A szövetség hangsúlyozása ráirányítja a figyelmet a kormány által ügyesen használt, tengerentúlig nyúló Habsburg-hálózatra.
Bővebben >>>105 éve bajban lévő ország, amerikai pénzügyi mentőcsomag, 5 százalékos hiány, közben meg látványos választási osztogatás. Öt hónappal a választás előtt milyen állapotban van a magyar gazdaság? Erről szól a friss HetiVálasz, amelynek vendégei Bod Péter Ákos közgazdász, korábbi jegybankelnök és Madár István, a Portfolio vezető elemzője.
Bővebben >>>Egyre világosabb, hogy miféle pénzügyi védőpajzsról állapodott meg Orbán Viktor Washingtonban. Elsőként a Válasz Online írta meg, hogy egy úgynevezett swap line megállapodás körvonalazódik, és értesüléseink szerint a terv továbbra is napirenden van. Továbbá nem kizárt, hogy nagyobb hitelt is felvesz a magyar kormány amerikai bankoktól. A főszereplő itt a Citibank lehet.
Bővebben >>>Kinek a sikere a múlt heti találkozó? Egy évre, vagy korlátlan időre kaptunk kivételt az amerikai szankciók alól? Mit adunk cserébe? Használhatók-e a választásig a találkozó képei? Hihető-e a miniszterelnöknek a Putyinnal fenntartott baráti viszonnyal kapcsolatos magyarázata? HetiVálasz külpolitikai kibeszélő.
Bővebben >>>„Orbán Viktorral nem az a baj, hogy rosszul számít ki egy háromismeretlenes egyenletet. Hanem az, hogy egy hat (vagy hatvanhat) ismeretlenesre azt mondja, hogy háromismeretlenes – amelynek még van megoldóképlete” – írja Zalatnay István református teológus, filozófus lapunknak küldött publicisztikájában.
Bővebben >>>Orbán megszerezte Washingtonban, amit akart: kivételt a belengetett orosz energetikai szankciók alól, és hosszú közös szereplést az amerikai elnökkel, aki többször is méltatta őt. Cserébe jórészt még csak fejlesztés alatt álló technológiák valamikori vásárlását kellett megígérnie. Az igazi meglepetés viszont az, hogy egyeztetést indíthatott egy úgynevezett swap line elindításáról, ami a forint árfolyamának erősítését segítheti. Milei argentin elnök kapott hasonlót nemrégiben.
Bővebben >>>Az amerikaiak orosz olajat célzó új szankciós lépései hatékonyabbak lehetnek, mint a korábbiak voltak – mondja a HetiVálaszban Pletser Tamás. Az olaj- és gázpiaci elemzőt azért hívtuk podcastunkba, hogy a témában sok alapos cikket szerző kollégánkkal, Magyari Péterrel közösen átbeszéljük a washingtoni Trump–Orbán-találkozó hátterét. Mit okoz Magyarországnak az amerikaiak által sürgetett olajleválás? Hogyan alkudozhat a kormány? Ezekre a kérdésekre is választ adunk.
Bővebben >>>Vendégszerzőnk személyes indíttatásból indult útnak, hogy felfedezze, mi maradt a távoli amerikai állam orosz gyarmati örökségéből. Egy biztos: abból, amit az orosz elnök belelát, már semmi. Exkluzív beszámoló az eddigi utolsó Trump–Putyin-csúcs helyszínéről.
Bővebben >>>Mi a közös a reneszánsz kényúr Cesare Borgiában és Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegben? Jóval több, mint elsőre gondolnánk. Az olasz-svájci Giuliano da Empoli A Ragadozók kora című könyvében egy zoológus érdeklődésével vizsgálja a Föld meghatározó politikai és technológiai nagyvadait.
Bővebben >>>Hétfőn a terroristák elengedték életben maradt túszaikat, és az izraeli hadsereg megkezdte visszavonulását Gázából. Az USA elnökét együtt ünnepelték ázsiai, afrikai és európai hatalmak vezetői. Történelmi nap volt, ami egyszerre szólt a békéről és az új hidegháborúról. Gyorselemzés.
Bővebben >>>Charlie Kirk merénylete is rámutatott: egyre több amerikai fiatal tartja igazolhatónak a politikai ellenfelek vagy „kizsákmányoló” üzleti vezetők elleni erőszakot. Az okok között a gazdasági helyzet, a közösségi média és a szabad fegyverviselés is ott van. Háttér.
Bővebben >>>Orosz provokációk a NATO ellen, cseh választás, francia káosz, az EU sorsa és a Trump–Orbán-barátság szilárdsága – ezekről szól a HetiVálasz szeptemberi külpolitikai kibeszélője. A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.
Bővebben >>>Charlie Kirk konzervatív aktivista meggyilkolása egy egyetemi fórumon sokként érte az amerikai közéletet. Nem tudjuk még, ki volt az elkövető, de aligha férhet hozzá kétség, hogy Donald Trump szoros szövetségese politikailag motivált merénylet áldozata lett. Nem ez az első ilyen eset az elmúlt másfél évben. Bár politikai erőszak mindkét oldalon van Amerikában, az elmúlt években a baloldalon alakult ki az a kulturális közeg, amelyben az ilyen tettek nemcsak elfogadhatók, hanem gyakran kifejezetten ünnepeltnek számítanak.
Bővebben >>>
