A venezuelai és iráni bevetések után a Pentagon ultimátumot adott az legfőbb AI-beszállítójának: engedje fel az etikai korlátokat, vagy veszítse el a 200 millió dolláros szerződését. Az Anthropic nemet mondott. Az OpenAI igent. De a kérdés, hogy ki dönthet arról, mikor ölhet egy gép, ezzel nem oldódott meg.

Műszaki informatikus vendégszerzőnk veszélyre figyelmeztet. A kezdetektől nyomon követi a gépi tanulás fejlődését, így azt is tudja, mire jók és mire nem. Valóban alkalmas az AI mindarra, amire sok iparágban lelkesen be akarják vetni?

Világelső lehetne Magyarország a zenei AI-platformok okozta új helyzet szabályozásában, az igazságügy azonban egy éve nem lép. Márpedig valamit tenni kell, ha nem akarunk a saját maga által generált zenéken tanuló és újabb zenéket generáló mesterséges intelligencia metakulturális poklába jutni. Vagy ez csak a szokásos pánik az új technológiától? Háttér.

Míg Bill Gates, Mark Zuckerberg vagy Elon Musk élete nyitott könyv, Sam Altmanről még nem állt össze a legendárium – pedig az elmúlt évek legfontosabb technológiai forradalmának az általa irányított OpenAI a főszereplője. Idén azonban két fontos könyv is megjelent róla, s az egyik nemrég magyarul is napvilágot látott a HVG Könyvek gondozásában. Karen Hao kötete – és a szerző lapunknak adott interjúja – nem éppen hízelgő portrét fest a 40 éves vállalkozóról, de élesen megvilágítja azt a két, egyszerre rokon és egymással versengő Szilícium-völgyi ideológiát, amelyek nyomán a világ egyre inkább önjelölt techmessiások játszóterévé válik.