A forradalom és szabadságharc történetéhez számos mítosz és legenda kapcsolódik. Ezek egy része még „a nagy év” alatt vagy közvetlenül utána keletkezett (elég, ha a Görgei elleni árulási vádra gondolunk), de vannak közöttük olyanok, amelyek elterjesztésében a későbbi korok történetírása is jeleskedett. Hermann Róbert történész, a Magyar Történelmi Társulat elnöke az alábbiakban ezek közül mutat be négyet.
Bővebben >>>A kommunizmus áldozataira 2000 óta azon a napon emlékezünk, amikor egy idegen megszálló hatalom beavatkozott Magyarországon: az oroszok ma 75 éve tartóztatták le teljesen jogszerűtlenül a kisgazdák egyik legfontosabb politikusát, Kovács Bélát. Az évfordulóra megjelent történelmi ismeretterjesztő film, A KORONATANÚ bemutatja a nem-kommunista politikai alternatíva ellehetetlenítésének módszertanát Kovács párttársa, Arany Bálint sorsán keresztül. A film forgatókönyvét kollégánk, Borbás Barna írta.
Bővebben >>>Szabados György történész a lapunknak küldött válaszcikkben kifejti: „egy vagy több »hun« szál is vezethet a magyarság kialakulásába”, így a hunokat nem lehet „izolálni a magyar etnogenezistől”, a kettős honfoglalás pedig „valóban több helyütt bizonyít(hat)atlanul maradt”, de az elméletnek mégis „megvan a forrásfedezete”, mégpedig Szádeczky-Kardoss Samunál.
Bővebben >>>A közbeszédben hasító „vadhajtások” ellenére nem szabad leírni a DNS-vizsgálatokat a korai magyar és más nomád népek vándorlásának kutatásában – írja lapunknak küldött cikkében Németh Endre populációgenetikai modelleken dolgozó matematikus-informatikus.
Bővebben >>>Tudományosan érthetetlen változtatásokat hajtanak végre a Királyok és szentek című kiállításon – mondja a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, akadémikus. Az ELKH (azelőtt MTA) Régészeti Intézet korábbi igazgatója is aláírta a minap megjelent nyilatkozatot, mellyel a tudomány legmagasabb szintjéről ítélték el az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített Árpád-koros kiállítás kurátorainak indoklás nélküli leváltását és a koncepció módosítását.
Bővebben >>>Történeti szenzáció Zsindely Ferenc, a Horthy-korszak egyik szürke eminenciásának eddig ismeretlen naplója. Szekér Nóra történészt kérdezzük a mából nézve szinte érthetetlen életútról: hogyan lehet valaki egyszerre németbarát, antibolsevik és antiszemita, illetve életét kockáztató embermentő és illegális kommunisták bújtatója?
Bővebben >>>Pénteken közöltük az érintett szakértők által közösen kiadott levelet, hétfő délelőtt pedig eljutott szerkesztőségünkbe a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya által elfogadott friss nyilatkozat. A közlésnek természetesen ismét helyt adunk.
Bővebben >>>Az ügyben érintett tudósok péntek este küldték meg szerkesztőségünknek az alábbi, a döntéshozóknak szóló közös közleményt, melyet a sajtóban Válasz Online mellett csak a Demokrata kapott meg. A közlésnek természetesen azonnal helyt adunk.
Bővebben >>>Hosszú évek kálváriája után elkészült az egyedülálló történelmi dokumentumfilm a mecseki láthatatlanok nevű 1956-os fegyveres gerillacsoport hihetetlen sztorijából. A film budapesti bemutatója a Válasz Online rendezvényén volt, a Toldi Moziban. A premier előtt a készítőkkel, Sashegyi Zsófia újságíróval és Cs. Nagy Sándor rendezővel beszélgetett Borbás Barna.
Bővebben >>>Ezek a tudósok áldozatot mutattak be a tudomány és a tisztesség oltárán – személyes áldozatot.
Bővebben >>>Decemberben Kásler Miklós miniszter indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, a tervek szerint márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte – értesült a Válasz Online. A váratlan lépés láttán karácsony és újév között több mint tizenkét történész, régész és levéltáros szakította meg az együttműködést az 506 millió forintból megvalósuló, egy-egy látványosságot többek között a szentpétervári Ermitázsból és a Vatikánból kölcsönző tárlattal.
Bővebben >>>Pontosan 110 évvel ezelőtt tényleg különös volt a szilveszter, és még az újév is. Százak és ezrek álldogáltak az utcán, nagy lapok szerkesztőségei előtt egy-egy táviratra várva, majd amikor a várt hír megérkezett, kitört a spontán népünnepély, tömeg énekelt az utcán, leállt a körút. 1911-12 fordulóján történetének első nagy nyugati turnéját járta a Fradi labdarúgó-csapata, és a németországi és angliai győzelmes meccsek valóságos lavinát indítottak, összmagyar érzést és világháborús előérzetet is felszínre hozva.
Bővebben >>>Sándor Móric, a legendás Ördöglovas bajnai kastélya az egyik legszebb ház, ami Magyarországon valaha épült. Soha nem volt látogatható, és a 20. század második felében a teljes pusztulás szélére jutott, de mindig volt pár ember, aki egészen reménytelen helyzetben is tenni próbált a megmentéséért. Nekik köszönhető, hogy végül volt mit helyreállítani, és most megnyithatta a kapuit.
Bővebben >>>Jaruzelski tábornok bejelentése még a kommunista Lengyelország törvényei szerint is illegális volt. Mi történt pontosan 1981 végétől Lengyelországban? Hogy lett az ottani ellenállás a magyar ellenzék számára is minta? Az évfordulón Mitrovits Miklós történész írását közöljük.
Bővebben >>>Magyarország nyugati megítélése rég volt ilyen rossz, és a történelmi tapasztalatok szerint ez nagyon-nagyon veszélyes állapot, mondja a Magyarország és a nyugati sajtó viszonyáról Hermann Róbert történész. Nagyinterjú Kossuth amerikai népszerűségétől Szapolyain át Szakács Árpádig.
Bővebben >>>
