Fakitermelési moratóriumot és alapvető szemléletváltást ígért az új környezetvédelmi miniszter, Gajdos László. Szavai reménykedésre adnak okot, hogy megszűnik a jelenlegi állapot, amikor a hazai erdőterületek döntő többsége, még a védettség alatt álló erdők elsősorban a gazdasági célú fakitermelést szolgálják. Hogy lesz-e valódi változás, azt elsősorban a részletek szabályozása dönti majd el.
Bővebben >>>Január végén új településtervet fogadott el Budapest, amely számos egyéb érdekesség mellett pontot tesz egy negyven éve húzódó történet végére: a Mocsáros teljes területét beépítésre nem szánt övezetbe sorolták. Azt a háromszöget is, amit öt évvel ezelőtt még lakóövezetnek jelöltek ki, kompromisszumos megoldásként. Az újabb 37 hektár átminősítésével a szabályozás most már tényleg megnyugtató módon garantálja a budai oldal egyik legértékesebb természeti területének fennmaradását, de a környezeti rehabilitáció még sokáig eltart.
Bővebben >>>Százévesnél idősebb tölgyest termeltek le az ország egyik legkedveltebb túraútvonala mellett a Bükkben, nem messze a világhírű Szeleta-barlangtól. Ahogy az lenni szokott, mindez jogszerűen, az üzemtervnek megfelelően történt: hiszen a hazai védett erdők döntő többsége minden további nélkül kivágható, a gazdasági célú faanyagtermelést szolgálja. Öt természetvédő szervezet most közös akcióval tiltakozott a helyzet ellen. Egy friss kutatás szerint az emberek 75 százaléka nem tartja elfogadhatónak a védett erdőkben zajló fakitermelést.
Bővebben >>>A természetvédelem nem szeretet, hanem matematika és rendszerismeret kérdése – Litkai Gergely vendége ezúttal a Válasz Online olvasóinak régi ismerőse, Jordán Ferenc rendszerökológus, aki új könyve kapcsán beszél arról, amiről nem lehet eleget: hogy milyen jövő vár az emberiségre ezen a bolygón, s mit tehetünk, hogy az emberi szervezettel még elviselhető legyen. A Zöld Válasz friss adásában természetesen szóba kerülnek az elmaradhatatlan krillek is.
Bővebben >>>Az egykori Budai Sport Hotelt öt évvel ezelőtt bontották le a normafai erdő közepén. Sima tájrehabilitáció bőven volna, mégis egy túlméretezett lombkoronasétányt kezdtek építeni a helyén. A projekt megakadt, de azért elkészült egy öncélú betonmonstrum – amit az új kerületvezetés kénytelen befejezni, mert lebontani még drágább lenne. Bekéredzkedtünk az évek óta zárt területre, ahol a NER-korszak turisztikai beruházásainak iskolapéldájával találkoztunk.
Bővebben >>>Cserépfalun jártunk, hogy megnézzük, hogyan próbálnak a Bükki Nemzeti Park szakemberei évek óta folytatott, következetes munkával természetesebb élőhellyé alakítani egy volt tsz-erdőt. Óriási kontraszt, hogy közben éppen ma erőszakolta át a kormány a tarvágásoknak a védett erdőkben is kaput nyitó törvénymódosítást. Pedig a jogszabály elleni petíciót 47 ezren írták alá.
Bővebben >>>Évek óta túlzottan alacsony a Velencei-tó vízszintje, bár ez elsősorban az embereket zavarja, és nem a természetet. A legfrissebb Válasz Offline-ban bemutatjuk a vízpólásra felmerült ötleteket, és amellett érvelünk, hogy elsősorban annak a két víztározónak az átalakítására lenne szükség, amelyeket a tó fölött építettek az 1970-es években. Ezek nemcsak műszakilag öregedtek el: az akkori vízbőségre optimalizált szisztémán is változtatni kellene. A jelenlegi állapot, amikor egy tucat homokzsákon múlik, mennyi víz jut el a tóig, egész biztosan tarthatatlan.
Bővebben >>>Fogynak a gólyák. Az erős idegzetűeknek most bemutatjuk, mi minden kerül elő egy gólyagyomorból, emellett igyekszünk rendet vágni az egymásnak feszülő érvek közt. Merthogy a laikus webkamera-figyelők csak annyit érzékelnek, hogy a nemzeti parkok ellehetetlenítik a civilek mentőakcióit. Háttér.
Bővebben >>>Hat év után újra le lehet menni a Fertő egyetlen magyarországi partszakaszára. Az állam 11 milliárd forintot költött el a három évvel ezelőtt félbehagyott idegenforgalmi óriásprojektre. Látszólag katasztrofális eredménnyel: továbbra sincs strand és sétahajó-kikötő, a táj szétdúlt, a terület nyilvánvalóan rehabilitációra szorul. Az új miniszteri biztos, Barcza Attila békülékeny hangnemet ütött meg, és szóba áll a beruházást kritizáló civilekkel. Talán elkezdődhet a közös kiútkeresés, de a tópart helyreállítása még rengeteg pénzt és munkát igényel.
Bővebben >>>Nehezen szabadulnak a nagyüzemi erdőgazdálkodás 20. századi hagyományaitól a magyar erdők: még a védett területeken, sőt a nemzeti parkokban is bevett gyakorlat a fakitermelés. Olyan botrányos helyzet ez, ami csak a megszokástól tűnik elfogadhatónak. A háborítatlan vagy legalább kíméletes módon kezelt erdőnek fontos szerepe lenne a kiszáradás és az éghajlatváltozás elleni harcban, és az ökológiai sokféleség megőrzésében. Fordulatot nagyon könnyen el lehetne érni, mert az értékes, védett erdők szinte mind állami kezelésben vannak. Ehhez azonban radikális szemléletváltásra lenne szükség, mert az elmúlt negyedszázad apró lépései alig hoztak javulást.
Bővebben >>>Több mint hatvan ember vett részt azon a hétvégi bejáráson, amit Kriska György biológus, az MTA doktora szervezett a Rákospalotai-láp védelmében. Az M0-ás töltése mellett elvarázsolt hangulatú vizes élőhely van két méter magas hódvárral, de lehet, hogy már nem sokáig: a Magyar Közút engedélyt kért a hódgát elbontására. Pedig a hódok elleni küzdelem nem old meg semmit.
Bővebben >>>Még semmi sem tette annyira láthatóvá, egyben közérthetővé, mi történt a magyar vízkinccsel az elmúlt évtizedekben, mint Szendőfi Balázs halkutató-természetfilmes új munkája. Az Eltékozolt vizeink tömör és látványos összefoglalása annak, amiről kutatók és vízmozgalmárok – többek között lapunkban – évek óta beszélnek: hogy hazánk kiszáradását magunknak okoztuk, tehát nekünk is kell helyrehozni.
Bővebben >>>Gyuricza Csaba rektor határozott vállalást tett, hogy nem szűnik meg a MATE Budai campusa, sőt fejleszteni fogják, és nem csökken az arborétum területe sem, mivel „szent és sérthetetlen”. Ugyanakkor elismerte: külső tanácsadók bevonásával készül egy fejlesztési koncepció, amiben megvizsgálják, lehet-e az oktatási infrastruktúrát csökkenteni, mivel azt túlméretezettnek tartják.
Bővebben >>>A Hegyizene rendhagyó szembesítés, amely egyszerre gyönyörködtet és késztet önvizsgálatra. Tömény társadalmi tudatformálás – a természet erejével.
Bővebben >>>Minden egy közigazgatási határon múlik: a pilisszántóiak tópartja közigazgatási szempontból Csobánkához tartozik, ahonnan ide még út sem vezet. Az ottani önkormányzat egy luxuskabinokat építő cégnek passzolná át a védett, festői zöldterületet. Amit legalább felerészben le is kerítenének az emberek elől. Felháborító történet a Pilisből, aminek azonban még nincs vége: a helyi civilek ellenállást hirdetnek. A Válasz Online megvizsgálta a jogi hátteret és arra jutott: akár meg is menekülhet a tó.
Bővebben >>>A természetvédelmi területet a háromszorosára növelték, és ennek során az általunk korábban jelzett tévedést is sikerült kijavítani: az erdő végleg erdő maradhat.
Bővebben >>>Az 1930-ban épített egykori menedékház a Normafa ikonikus épülete, de elsősorban a fekvése és a funkciója miatt. A Szabó Levente és Bartha András tervei szerint elkészült felújítás műemlékhez illő gondossággal őrizte meg az időközben vendéglővé alakult épület értékeit, az érzékeny bővítés pedig váratlanul erős kortárs építészeti élményt kínál a fák árnyékában. Tökéletes megoldás született ezen a kiemelt, Budapest identitását meghatározó helyen, amit még jobban értékelhetünk, ha összevetjük a szintén nemrég átadott Szaniszló-réti Engesztelő kápolna esetlenségével.
Bővebben >>>Hetvennyolc lakást tartalmazó, három nagy tömbből álló lakóparkot építenének fel az egykori KISZ óvoda telkére a Normafánál. A nemzeti parki terület a szomszédos csillebérci úttörőtáborhoz hasonló módon került ki a köztulajdonból a rendszerváltáskor, vélhetően jogtalanul – vette észre a Válasz Online. Visszaszerzéséről azonban az állam a 2000-es években megfeledkezett, és a kerület apró lépésekkel mindig úgy módosította az építési szabályokat, hogy a telek egyre közelebb kerüljön ahhoz, hogy lakópark épülhessen rajta. Tanulságos történet arról, hogyan fogy el a budai hegyek zöldje még a legértékesebb természeti területeken is.
Bővebben >>>A bírósági ítélet nagyon jelentős fordulat: először sikerült jogi úton megakasztani egy kormányzati támogatást élvező, környezetromboló, NER-közeli nagyberuházást, amely kiemelt projekt státust kapott. Kielemeztük a Pécsi Törvényszék ítéletét.
Bővebben >>>Megkezdődött az egyik legvitatottabb, NER-közeli balatoni nagyberuházás építése: zárt luxuslakóparkot építenének a nevezetes balatonaligai magaspart tetejére. A helyi civilek jogi úton próbálják megakadályozni az építkezést, amely örökre megváltoztatná a táj arculatát. Megnéztük a helyszínt. Így a híres pártüdülő korszakában sem építkeztek soha. Valószínűleg azért nem, mert az omlásveszélyes, folyamatosan morzsolódó plató a legkevésbé sem tűnik biztonságosnak.
Bővebben >>>Egy nemzetközi kutatás szerint az általunk termelt vegyszerek és műanyagok pusztító hatása mára felülmúlta a klímaváltozásét. „Helyzetünk egy kicsit ahhoz hasonlatos, amikor egy Lyme-kórosba villám csap egy lávafolyam közepén, ezzel véve el egy medvetámadás lehetőségét” – érzékelteti a probléma nagyságát a ZöldVálasz új adásának felvezetőjében Litkai Gergely.
Bővebben >>>Ahogy múlt héten beharangoztuk, indul a Válasz Online új, tematikus podcastsorozata, a Zöld Válasz Litkai Gergellyel! Az alább meghallgatható első adásban Litkai Klein Ákossal, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány elnökével, Lantos Tamás „alkalmazkodó gyümölcsésszel” és Szunyogh András gazdálkodóval beszéli át, hogyan tekintünk a természetre, s miért tévedünk nagyot a „Disneyland-elmélettel”, de kiderül az is, mekkora szerepe lehet az egyházaknak a hazai gyöngybaglyok megmentésében. Spoiler: meglepően nagy.
Bővebben >>>Leállították a vitatott nagyberuházást a Fertő tavi vízitelepen, mert az államnak egyelőre nincs pénze az építkezés folytatására. A tó egyetlen strandolásra alkalmas magyarországi partszakasza három éve teljesen le van zárva, és ígéret sincs a megnyitására. Ez a váratlanul előállt helyzet egyben esély is: a túlméretezett beruházás helyett egy sokkal olcsóbb és szelídebb, tájba illő fejlesztést lehetne csinálni. Ezért tüntettek augusztus 20-án a civilek is, nem azért, hogy a tónál ne épüljön semmi.
Bővebben >>>Minél tovább van érvényben a kormány tarvágási rendelete, annál nagyobb károkat okozhat. Legnagyobb veszélyben pont a legértékesebb, természetközeli, öreg erdők vannak, miközben a tűzifaigényt biztosítani lehetne természetrombolás nélkül is. Mivel a rendelet gyakorlatilag kikapcsolta a természetvédelmet, minden az erdészek szakmai felelősségérzetén múlik: az erdőkért aggódó rengeteg ember legfeljebb bizakodhat, hogy jövő ilyenkor sem lesz kopasz a fél Mátra meg a Börzsöny. Az ökológusok szerint a helyzet eddig is messze volt az ideálistól, de attól tartanak, most 50 évet csúszhatunk vissza az időben.
Bővebben >>>Aliga nevezetes fehér sziklái mesterséges rézsűvé alakulnak át, hogy a tövükben villákat, a tetejükön a tó keleti medencéjét uraló hotelt építsenek. Végre kiderült, hogyan alakítja át a politikaközeli nagyberuházás az egykori pártüdülőt: nemcsak az épített értékek nagyobb része tűnik el, de még a tájkép se marad a régi. A civilek továbbra is tiltakoznak.
Bővebben >>>Egy oslói jellegű síközponthoz a Normafán nincs elég hó és nincs elég hideg. Ne legyenek illúzióink: a méregdrága síinfrastruktúra kiépítése pont azokat a táji és a természeti értékeket tenné tönkre, amelyekhez az emberek többsége ragaszkodik. Gálhidy László válasza Jeszenszky Gézának.
Bővebben >>>Rengeteg minden épül és változik hamarosan a Normafán, de a sok fejlesztés közt elveszhet az erdei kirándulóhely jelleg. Összeszedtük, mi minden történik Budapest kedvenc hegyén.
Bővebben >>>Elsőként a Válasz Online-on látható a Mocsárosdűlő fejlesztési koncepciója, amit a korábban beépítésre szánt területre készített a főváros. A Városligetnél is jóval nagyobb zöldterület Budapest egyik legjobb adottságú helye, de a problémái is számosak.
Bővebben >>>Az élővilág nagyszerűségét akarta megörökíteni, de katasztrofális mértékű pusztulásának lett szemtanúja hosszú élete során a világ leghíresebb természetfilmese, aki most búcsút vesz a közönségétől. Attenborough mégis hisz abban, hogy van még visszaút.
Bővebben >>>A műanyagmentes hónap jó dolog, de egészen addig értelmiségi játék marad, ameddig alapvető életkellékek 20, sőt 120 százalékkal drágábbak lebomló változatban – már ha léteznek egyáltalán. A zero waste életmód ma még facebookos kihívás, de pár évtizeden belül globális kényszer lehet. A plasztikmentességet csak drasztikus lépésekkel lehet elérni. Vélemény. Több mint tíz éve vagyok radikális […]
Bővebben >>>
