Az atombomba amerikai kifejlesztésének nem volt alternatívája, japán városok elleni bevetésének viszont több is. Például a be nem vetés, melynek legelső és leghangosabb képviselője az a Szilárd Leó volt, aki hat évvel korábban még arról győzködte az elnököt, hogy indítsanak nukleáris programot a nácik ellen. Szilárd haláláig küzdött annak a fegyvernek a megfékezéséért, amelynek létrehozásában részt vett. Kollégája, Wigner Jenő szerint viszont a bomba korábbi kifejlesztése életeket menthetett volna. És a történelem annyira bonyolult, hogy kettejüknek lehetett egyszerre igaza. Összeállítás a hirosimai pusztítás 80. évfordulóján.

Az atomkorszak első nyolcvan évében működött az elrettentés elve: nukleáris fegyverrel rendelkező országok nem vívtak egymással direkt háborút. Iránról viszont nem tudjuk, betartaná-e a játékszabályokat – hangzik el podcastadásunkban. Szerdai évfordulós cikkünk után a HetiVálasz is atomkérdésekről szól. Mit tanult a világ a hidegháborúból? Biztos, hogy mindig blöfföl Moszkva, amikor atomcsapással fenyeget? Miért aggasztó, ami Iránban történt? Vendégünk Aszódi Attila atomenergetikai és Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő.

Az Egyesült Államok rengeteg erőforrása önmagában kevés volt az áttöréshez – az csakis emigráns európai, köztük kiemelten magyar tudósokkal sikerülhetett. Ők az élhetetlenné vált szülőföldjüket hagyták ott, és a szabadságuk védelméért dolgoztak új hazájukban. 80 éve robbantották fel az első kísérleti atombombát.

Ha Robert Oppenheimer – és a róla szóló film – alapállását vesszük, akkor nemzedékünk még soha nem volt ennyire közel ahhoz, hogy elégjen egy izzó, radioaktív lángoszlopban. Ha a „főgonosz” Teller Ede örökségében bízunk, akkor viszont nagyobb biztonságban vagyunk a pusztulástól, mint valaha. Esszé Christopher Nolan új filmjéről, amelyre az első hétvégén közel 100 ezer néző volt kíváncsi Magyarországon.