A törököknek nincs gázuk, mégis kulcsfontosságú szereplői lehetnek Európa ellátásának. Hogyan tovább, ha Ukrajna januárban teljesen elzárja a csapot?

Minden bizonnyal Erdoğan marad az elnök Törökországban, a rezsim nem fog puhulni, de ez nem jelent NATO-kilépést és Moszkva felé fordulást sem – mondja podcastunkban Egeresi Zoltán, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa, Törökország-kutató.

A Választási földrajz oldalt is szerkesztő vendégszerzőnk a török valóság mélyére ás – a hazai viszonyokkal való hasonlóság pedig csupán a véletlen műve. Vagy nem. Érdekfeszítő mélyelemzés.

Anatólia és Kurdisztán nem tipikus helye az éves nagy szabadságoknak, pedig – 2200 kilométernyi tapasztalat után állítjuk: – látnivaló bőven van. És még az életünk is lepergett előttünk. Munkatársunk útirajza Törökországból.

Törökország alig néhány év alatt terjeszkedő középhatalommá vált a Közel-Keleten és most már a Kaukázusban is. Egeresi Zoltán vendégcikkében azt vázolja, hogyan volt erre képes Erdoğan, és hogy mindennek milyen tanulságai vannak Magyarország számára.

Arra több magyarázat van, hogy a török elnök miért most alakította mecsetté az 1500 éves templomot. Arra viszont csak egy, hogy a harcos keresztényvédő magyar kormánynak ez miért nem fáj.

Itt az újabb menekültválság? 2020 lesz az új 2015, miután Erdoğan megnyitotta a határokat? A nyugtalanító kérdésekre riporterünk Isztambulból válaszol.

A választók nem szeretik, ha szórakoznak velük. Ez a legfőbb általános tanulsága a megismételt isztambuli voksolásnak, ahol az ismétlést kierőszakoló török elnök jelöltje csúnyán kikapott. De mi következik a vereségből: tényleg itt az Erdoğan-korszak vége? És mi a magyar tanulság, már ha van egyáltalán? A Válasz Online tudósítója inkognitóban járta Isztambul utcáit a kampány alatt, […]