A kutatás végre természettudományos tényeken alapuló válaszokat kínál a magyar őstörténet sokakat foglalkoztató alapkérdéseire: kik laktak a Kárpát-medencében? Mennyire formálta át a honfoglalók megjelenése a régió lakosságát? Létezik-e hun-avar-magyar folyamatosság? A válaszok bonyolultak, mert a tudomány is az, de mégis fontosak a magyar identitás szempontjából.

A Kárpát-medence geográfiai és természeti egysége vezette félre legnagyobb földrajzosaink első három nemzedékét, és nagyrészt ez az oka annak is, hogy Trianon máig kiheverhetetlen sokk a magyar társadalomnak – írja esszéjében Gyurgyák János. A történész, könyvkiadó készülő kötetének második részletét először a Válasz Online-on olvashatják.

Összesítettük a hazai és a szomszédos országok legújabb népszámlálási adatait. Határon belül 340 ezer ember tűnt el az elmúlt tíz évben, és a határon túli utánpótlás is jórészt elfogyott. Elemzés.

A magyarok rég megtanultak a trianoni határokkal élni, de még mindig fájlalják az 1920-ban Párizsban elszenvedett megaláztatást. A két évvel ezelőtt elhunyt magyar származású svájci újságíró, történész Oplatka András a magyar fájdalmat és az európai összefüggéseket egyszerre láttató szövege most jelenik meg először magyarul.

Az elmúlt négy év jelentős részében kizárólag szlovák, szerb, horvát, román és szlovén próza- és drámaírók műveit olvastam. Véletlenül éppen idén, a trianoni békeszerződés századik évfordulójának évében értem el a századik elolvasott könyvhöz – írja vendégszerzőnk. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktató Hettyey András megdöbbenve tapasztalta, hogy az írások elvétve foglalkoznak csak magyarokkal, ahogy azt is, […]

Vendégszerzőnk újabb példákkal igazolja, hogy a rossz emlékű 1913-as minta alapján sosemvolt magyar nevek sokaságát vésték gránitba az új, Országház melletti Trianon-mementóra, melyet jövő héten avatnak.

Nagyon mellémegyünk, ha fellélegzünk, amiért nem is a Föld tüdeje az őserdő és azt mondjuk: éghet nyugodtan. Ungvári Gábor közgazdász, vízgazdasági elemző leírja, miért