A szovjet megszállás a második világháborút követően korántsem történt olyan problémamentesen, mint azt évtizedeken át sulykolták a tankönyvekben. Magyar civilek több erőszakoskodó szovjet katonát is meggyilkoltak. Baráth Magdolna történész olyan sosem látott dokumentumokat talált orosz levéltárakban, amelyeket a szovjet elhárítás készített a gyilkosokról. A megszállók azonban nem a valóságot rögzítették. A következő történet takarmánytolvajról, félrevert harangról, egy megölt magyarról és egy meglincselt orosz katonáról szól. Meg egy önkéntes tűzoltóparancsnokról, aki magára vállalta a gyilkosságot, hogy megmentse minden tizedik falusi férfi életét. Következzen a pusztasomorjai Sipőcz István történetének kettétört darabja, amit lapunk a nyolcvanadik évfordulóra illesztett össze.

Az országban több mint tíz éve nem voltak ekkora tüntetések – csakhogy a demonstrálók egysége lassan kezd repedezni. Vendégszerzőnk a helyszínről tudósítja lapunk olvasóit.

Soha olyan közel nem volt a herderi jóslat beteljesülése, mint 1919 nyarán és őszén. Noha magyar nemzet még létezett, Magyarország már alig élt: még a trianoni terület háromnegyede is román megszállás alatt állt. A kollektív tudatalattiba süllyedt időszak első átfogó monográfiáját tette le az asztalra Perczel Olivér történész Egy megszállás anatómiája – Román világ Magyarországon 1918-1920 című könyvével.

A 2026-os választások e hét keddjétől sokkal egyszerűbb dologról szólnak, mint a szakpolitikák és a felkészültség. Vélemény.

A komédiás lekicsizhet egy politikust a kabaréban, a kormánypárt kommunikációs igazgatója riválisa arcába mászva nem. Ennek belátásához nem kell több, mint felismerni, hogy lakodalomban lehet hangosan nevetni, temetésen meg nem lehet. Menczer Tamás tegnapi akciójával hivatalossá tette az erőszakot mint politikai eszközt. Ez bizony a politikai terror kezdete. Vélemény.