Csatát nyertek a bírósági ítélettel az aligai óriásprojekt ellen küzdő civilek
A bírósági ítélet nagyon jelentős fordulat: először sikerült jogi eszközökkel megakasztani egy kormányzati támogatást élvező, környezetromboló, NER-közeli nagyberuházást, amely kiemelt projekt státust kapott, hogy a helyi településrendezési eszközökben foglalt korlátozások ne vonatkozzanak rá. Kielemeztük a Pécsi Törvényszék ítéletét.
Március 1-jén jelentette be a balatonvilágosi civileket képviselő Aligai Fürdőegyesület, hogy a Pécsi Törvényszék megsemmisítette a balatonaligai magaspart tetejére tervezett lakópark építési engedélyét. A beruházásról korábban a Válasz Online is részletesen beszámolt, cikkünkben azt írtuk, hogy a legkártékonyabb eleme kétségtelenül a geológiai különlegességnek számító magaspart tönkretétele lenne, de az elképzelés egyébként is borzasztó, a plató tetején elhelyezett, 16-20 méter magas épületmonstrumok uralnák a Balaton egész keleti medencéjének látképét. Az építkezést január végén elindította a beruházó Bayer Property Zrt., de még csak két hatalmas alapozási gödröt ástak ki, a munkálatokat a bíróság leállította.
Az Aligai Fürdőegyesülettől megkaptuk a Pécsi Törvényszék írásba foglalt ítéletét; a szöveget elemezve levonható a következtetés, hogy
a civilek csatát nyertek, de messze nincs még vége az egykori pártüdülőért folytatott háborúnak.
*
- A beruházó elszántságát mutatja, hogy két nappal ezelőtt PR cikket jelentetett meg a Magyar Építők oldalán, amelyben a fejlesztés közhasznát bizonygatja. A cikk nyitóképén együtt látható a lakópark és a korábban tervezett luxusszállodához hasonló méretű épület a magaspart másik oldalán. A kép megerősíti gyanúnkat, hogy a szálloda (vagy más hasonló léptékű építmény) építéséről sem tettek le véglegesen, a két óriási komplexum együttesen még nagyobb tájképromboló hatást jelent majd. Mindez azt is jelentené, hogy a pártüdülő fölött szinte teljes hosszában leborotválnák, rézsűsítenék a magaspartot.
- A Pécsi Törvényszék a lakópark építési engedélyét elsősorban azért semmisítette meg, mert a vármegyei kormányhivatal lényeges eljárásjogi hibát vétett, amikor nem értesítette az Aligai Fürdőegyesületet az eljárás megindításáról, és ezzel kirekesztette a civileket a folyamatból. A nyilvánosság már csak az építési engedély kiadásáról értesülhetett: az erről szóló hirdetményt december 22-én függesztették ki, és még az igazgatási szünet alatt, december 28-án le is vették. A bíróság szerint ezzel a kormányhivatal megsértette az alaptörvényt, az információk szabad hozzáféréséról rendelkező aarhusi nemzetközi egyezményt, valamint a „szakszerűség, az ügyféllel való együttműködés és a jóhiszeműség követelményeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyta.” Az utóbbi mondat plasztikusan írja le az általános hatósági gyakorlatot a kormány számára kedves köz- és magánberuházások ügyeiben.
- Lényeges, hogy a Törvényszék kimondta: a lakópark esetében nem lehetett volna alkalmazni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektekre vonatkozó eljárást, ugyanis az Aligaliget (a volt Club Aliga) fejlesztését kiemelt projektté nyilvánító 2018-as kormányrendelet „szállodafejlesztésre, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására” vonatkozott. Önmagában egy lakópark, szálloda nélkül nem felel meg ennek a meghatározásnak.
- Ugyanezen okból semmisítette meg egy másik ítéletben a kikötő bővítésére és az új kikötőépületre kiadott építési engedélyt is a Törvényszék. Ez a projektelem kifejezetten közpénzből készül: a Kisfaludy Programban elnyert egymilliárdos állami turizmusfejlesztési támogatásból kezdték el építeni. A kikötői munkálatok már jelentősen előrehaladtak, az új kikötőépület viszont még nem áll.
- A bíróság ezzel keresztülhúzta azt a beruházói számítást, hogy a kiemelő rendeletre hivatkozva a fejlesztés elemeit egyenként engedélyeztessék könnyített eljárásban. A beruházó számára ez azért lett volna kedvező, mert így nem a projekt egészére kellett volna környezetvédelmi hatásvizsgálatot kelljen lefolytatni. A valóságban persze attól még az építkezések környezeti hatásai (a lakópark, a szálloda, a kikötő, a magánvilláknak kiparcellázott vízpart stb.) összeadódnak, és egyszerre jelentkeznek.
- A Törvényszék kimondta, hogy „hiányzott a kiemelt jelentőségű üggyé minősítés alapfeltétele, az a szálloda, illetve szállodafejlesztés, amelyhez kapcsolódna az alperesi érdekelt által kérelmezett tevékenység.” De mi következik ebből? Ha a beruházó újabb építési engedélykérelmet nyújt be a lakóparkra, akkor azt a kormányhivatal nem kezelheti kiemelt projektként, ezt a Törvényszék világosan kimondta. („A megismételt eljárásban az alperes a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó szabályokat köteles alkalmazni, akként, hogy az ügy nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek.)
- Amennyiben szállodával együtt (vagy szállodára is) adnak be engedélykérelmet, az már ismét kiemelt projekt kategóriába esik, de valószínű, hogy a környezeti hatásvizsgálatot nem lehet lespórolni a fejlesztés egészére nézve.
- A Törvényszék most nem vizsgálta az Aligai Fürdőegyesület egyéb érveit, azokat, amelyek a tájkép- és környezetvédelmi jogszabályok megsértésére vonatkoznak. A Törvényszék kifejezetten a fent ismertetett eljárásjogi vétségek miatt semmisítette meg a kiadott építési engedélyt, de egy újabb eljárásban – bármilyen projektelemre vagy a fejlesztés egészére vonatkozzon is – a kormányhivatalnak már lehetővé kell tennie, hogy a civilek ügyfélként részt vehessenek az eljárásban, és foglalkoznia kell ezekkel a tartalmi kérdésekkel is.
- A hazai valóságot ismerve nem kérdés, hogy a kormányhivatal újabb építési engedélyt/engedélyeket fog kiadni, amennyiben a beruházó ezt kéri, de ezeket is meg lehet majd támadni jogi úton. Az Aligai Fürdőegyesület ebben a harcban nem számíthat a község önkormányzatára, mivel Takács Károly polgármester szerint nincs érdekeltsége sem a polgármesternek, sem az önkormányzatnak a beruházásban.
- Teljesen nyitott kérdés annak a tizenöt nagy értékű, vízparti teleknek a beépíthetősége, amelyek többségét a beruházó már eladta magánszemélyeknek. A vízpartig kiérő telkekről az elmúlt években lebontották az egykori ott állt villákat, de két helyi védettség alatt álló épület romos állapotban még áll: az egykori Elnöki és a Kádár-villa. A vevők között több ismert, a NER elitjéhez közel álló emberhez köthető cég is van, többek közt Scheer Sándor, Száraz István és Földvári Gábor vállalkozásai. Az Elnöki villát Demján Sándor örökösei, a Kádár-villát pedig egy Sárhegyi Zoltán ügyvédhez köthető cég vette meg, Sárhegyi korábban részese volt annak a hírhedt projektnek, amely valóságos szállodaszörnyet húzott volna fel Balatonvilágos egyik vízparti telkén (az a projekt azonban 2021-ben meghiúsult, miután a helyi fideszes országgyűlési képviselő is ellene fordult). Az egykori Aliga 2 területen a helyi építési szabályozás szerint szabadon hozzáférhető vízparti sétányt kellett volna kialakítani, a kiemelő kormányrendelet azonban eltörölte ezt a kötelezettséget. Az új tulajdonosok nyilvánvalóan azzal a szándékkal vásárolták meg a telkeket, hogy ezzel elprivatizálnak maguknak egy-egy darabot a Balatonból, de a Törvényszék fenti ítéletének logikájából következik, hogy a kiemelő rendelet egyenként nem vonatkoztatható projektelemekre, amennyiben továbbra is hiányzik az ezt indokló szálloda. Az Aligai Fürdőegyesület vizsgálja, hogy milyen további jogi lehetőségek vannak annak megakadályozására, hogy a partot elzárják a lakosság elől. A civilek nyomására az önkormányzat az új tulajdonosokat levélben értesítette, hogy álláspontjuk szerint az eladó állításával ellentétben az ingatlanok előtt sétányt kell kialakítani.
Nyitókép: a tervezett lakópark látványterve a tó felől (forrás: ÉTDR)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt
