Orbán Viktor, a totem – így lett a magyar kormányfő a trumpi jobboldal példaképe

·2022.05.23

Lapunkat – sok más hazai és külföldi újsághoz hasonlóan – nem engedték be a Budapesten tartott, papíron eltörléskultúra-ellenes, szólásszabadság-párti konferenciára, a CPAC Hungaryre. Nem ez volt a rendezvény egyetlen ellentmondása, ám ezekkel együtt is kijelenthető: beérett Orbán Viktor törekvése, hogy hivatkozási alapja és egyik szimbolikus vezetője legyen az új nyugati jobboldalnak. A kölcsönös egymásra találásban másodlagos, hogy a magyar valóságban mennyire érvényesülnek a mozgalom zászlajára tűzött elvek. Bemutatjuk a rendezvény teljes hátterét és politikai következményeit.

A Fidesz és személyesen Orbán Viktor évek óta törekszik rá, hogy túllépjen a magyar belpolitika dimenzióján, és magát az európai, sőt az egész nyugati politika alakítójaként pozícionálja. Ennek a törekvésnek a fontos színtere – a Donald Trumppal, Matteo Salvinivel vagy Marine Le Pennel való barátkozás mellett –, hogy közpénzből finanszírozott szatellitszervezetek a nemzetközi jobboldal ikonikus megmondóembereit csábítják Magyarországra.

A sort 2018-ban a Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet nyitotta meg, amely Steve Bannont, Trump volt kampányfőnökét, valamint az akkor már az amerikai jobboldalon sem szalonképes, magát „veszélyes köcsögként” aposztrofáló Milo Yiannopoulost hívta meg az Európa jövője című konferenciára. Az eleinte állami, később Csák János tulajdonába kiszervezett Design Terminal először 2016-ban rendezte meg a Brain Bar fesztivált, amely az évek során olyan ikonokat hozott Magyarországra, mint Peter Thiel Trump-párti mágnás, Elon Musk volt üzlettársa, illetve Jordan Peterson píszíellenes kanadai professzor.

A kormánypárt szellemi holdudvarát építgető Matthias Corvinus Collegium tavaly Tucker Carlsont látta vendégül az első MCC Feszt keretében, sőt az amerikai műsorvezető több napon át Budapestről vezette népszerű talkshowját a Fox News jobboldali hírtelevízióban. Ugyancsak az MCC meghívására érkezett hazánkba Douglas Murray bevándorlásellenes brit közíró.

Ennek a folyamatnak a kicsúcsosodása volt a múlt héten megrendezett CPAC Hungary, az amerikai Konzervatív Politikai Akciókonferencia magyarországi fiókrendezvénye – az idén kétmilliárd forint közpénzzel kitömött Alapjogokért Központ társszervezésében. Még akkor is, ha a várt sztárparádé igazából elmaradt. Noha maga Donald Trump is küldött egy bő egyperces videóüzenetet, a szervezők pár hónapja még a személyes jelenlétében reménykedtek.

Aktív republikánus politikus személyesen nem is képviseltette magát, bár néhány kongresszusi képviselő küldött videóüzenetet, ahogy Nigel Farage, a brexit brit atyja is. Az európai szélsőjobbról viszont két pártelnök is eljött, Tom Van Grieken, a szeparatista Flamand Érdek és Jordan Barella, a francia Nemzeti Tömörülés részéről, ahogyan tiszteletét tette Budapesten Rick Santorum is, aki pár éve még a keresztény amerikai jobboldal fontos figurája volt.

„Vita” a Holdra szállásról

Az előadók között Candace Owens volt a legnagyobb név, akit a szervezők „Donald Trump kedvenc influencereként” harangoztak be. Noha a hazai közönség számára eddig kevésbé volt ismert a 33 éves médiasztár, az amerikai jobboldalon fontos véleményvezér – a közösségi médiában több millió követővel bír, és immár saját internetes talkshowja is van. Owens leginkább arról híres, hogy fekete nőként támadja a feminizmust vagy a Black Lives Matter mozgalmat, így kiváló hivatkozási alap a jobboldal számára.

Mindemellett harcosan oltásellenes – ebben idoljával, Trumppal is összeveszett –, és tagadja az ember okozta klímaváltozást, sőt a Holdra szállást is. Ez azért különösen vicces, mert a CPAC Hungary megnyitó beszédében az Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós külön köszönetet mondott a NASA-nak és a John F. Kennedynek az Apollo-programért, hiszen így vált a Holdról is láthatóvá a Fidesz legutóbbi győzelme.

Owens mellett főleg jobboldali think tankek képviselői, trumpista újságírók, európai populista pártok és és magyar fideszes politikusok szólaltak fel a Bálnában. Néhány kivitéltől eltekintve ugyanazt a leckét mondták fel a feminista és LMBTQ lobbiról, nemváltó gyerekekről és kritikai fajelméletről, Sorosról és globalistákról, Brüsszelről és szuverenitásról, bevándorlásról és családról, woke ideológiáról és kereszténységről, online cenzúráról és eltörléskultúráról. Csak éppen kicsit más szavakkal, más hangsúlyokkal és néha más nyelven.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója beszél az Alapjogokért Központ és az American Conservative Union közös, a Bálna Budapestben tartott sajtótájékoztatóján 2022. május 18-án (fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

„Amerikai orbánizmus

Ami mégis egyedi hangot adott a konferenciának, az a központi üzenet volt: a nemzetközi jobboldal egymásra talált Magyarországtól Amerikáig és Brazíliától Olaszországig, és immár vállvetve védi a szólásszabadságot, a családot és a határokat, sőt „közösen visszanyerhetjük a nyugati civilizációt”.

Ez az üzenet minden résztvevő politikai narratíváját tökéletesen szolgálja. Orbán Viktor a hazai törzsközönsége felé azt az üzenetet tudja közvetíteni, hogy nemhogy „elszigetelt”, ahogy azt kritikusai gyakran állítják, de egyenesen nemzetközi vátesz. És immár nemcsak ellenpólus a hanyatló vagy haldokló Nyugattal szemben, hanem annak megmentője.

Előnyös Orbánt totemként kezelni a nyugati jobboldali pártoknak is. Az európai populista, bevándorlásellenes, euroszkeptikus mozgalmaknak azért, mert ő hatalmon van, míg ők nincsenek, sőt a legutóbbi évek választásai során a legtöbb országban kifulladt a lendületük. Az amerikai jobboldalnak pedig azért, mert imponál számukra, hogy az általuk fontos kultúrharcos témákban – LMBTQ, kereszténység, bevándorlás – sikeresnek látszik egy ellenséges közegben (az Európai Unióban), ráadásul már 12 éve hatalmon van. Vagyis némileg irigykedve nézik és szívesen másolnák.

Ez a CPAC Hungary-n konkrétan is elhangzott. „Itt van egy modern nyugati ország, amely képes megőrizni a gyökereit és az értékeit. Törvényhozásának hatékonysága éles ellentétben áll az amerikai rendszer bénultságával. Az amerikai konzervatív vezetők túl gyávák használni a rendelkezésükre álló hatalmat, ami a progresszív nyomulással szemben a kudarc receptje” – mondta el David Reaboi, egy Claremont Intézet nevű kaliforniai agytröszt munkatársa.

„Magyarország reményt ad nekünk: egy ország, amely felvállalta a szüléspárti politikát, nemet mondott Sorosnak, megvédi határait és csírájában fojtotta el a degenerációt. Magyarország megtestesíti a reményt, hogy a nyugati civilizációt meg lehet menteni. Amerikai orbánizmusra van szükség” – mondta ki a New York-i Republikánus Klub elnöke, Gavin Wax.

Konzervatív fórumból Trump-dzsembori

Az Orbán Viktor iránti újkeletű amerikai rajongás megértéséhez érdemes azt is tudatosítani, hogy az amerikai jobboldalon belül pontosan kinek referenciaközeg a CPAC. Az amerikai Republikánus Párt ugyanis korántsem olyan monolit közösség, mint mondjuk a Fidesz, számos irányzat élt benne hagyományosan egymás mellett.

Ezek közül – leegyszerűsítve – a CPAC az „új jobboldal” (New Right) mozgalmaként indult útjára. A 60-as években kialakult áramlat előtérbe helyezte az evangéliumi keresztények számára fontos morális kérdéseket, például az abortuszt, és fokozatosan átvette a hatalmat a társadalmi kérdésekben gyakran liberális, Rockefeller-republikánusnak is nevezett régi pártelit felett. Az első, 1974-ben rendezett CPAC vezérszónoka Ronald Reagan kaliforniai kormányzó volt, és a konzervatív fordulat később az ő elnökké választásával tetőzött be.

hirdetés

A CPAC mindeközben a párt legfontosabb fóruma lett, és egyben az Egyesült Államok egyik nagy politikai eseménye az elnöki évértékelő beszéd, a négyévente tartott országos pártgyűlések és a Fehér Ház gálavacsorája után. Trump populista forradalma azonban nemcsak magát a Republikánus Pártot, hanem a konferenciát is felforgatta. 2011-ben itt mondta el a beszédét, ami elindította karrierjét a pártban, elnökké választása után pedig egyre inkább az ő politikája határozta meg a rendezvényt.

A CPAC történetének érdekes fejezete, hogy véget vetett Milo Yiannopoulos karrierjének. Az (akkor még) homoszexuális, szabadszájú megmondóembert a 2017-es konferenciára hívták meg előadónak, de ez annyira felháborította a Reagan Batallion nevű konzervatív weboldalt, hogy leleplező videókat hoztak róla nyilvánosságra, amelyen – saját gyerekkori zaklatásán élcelődve – pozitív példaként beszél felnőtt férfiak és tinédzserfiúk szexuális viszonyáról. Az eset után a CPAC visszavonta Yiannopoulos meghívását, kirúgták a Breitbart jobboldali hírportáltól, és lefelé ívelt a karrierje.

A COVID alatt szimbolikusan is Trump hátsó udvarába költözött a CPAC: a szigorú marylandi karanténszabályok miatt 2021-ben a szabadabb Floridába tette át a székhelyét, és itt tartotta a választási veresége utáni első beszédét a korábbi elnök. Az idei eseményen már az előadók listája is az ő szájíze szerint alakul – nem kaphatnak már szerepet olyan politikusok, mint Mike Pence volt alelnök és Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője, akiket a Trump-pártiak árulónak tartanak, amiért a Capitolium ostroma során nem álltak a lázongók oldalára.

Mire Budapestre elért tehát, a CPAC már nem annyira a Republikánus Párt, mint Donald Trump rendezvénye – fia, Don Jr. ezért egyenesen TPAC-nek keresztelte át tavaly. Ami persze nem jelenti, hogy nem fontos – a volt elnök által támogatott képviselőjelöltek sorra nyerik meg a republikánus előválasztásokat ezekben a hetekben, ő maga pedig 2024 nagy esélyese.

Russian Lives Matter

A különbségtétel azért fontos, mert a Trump előtti Republikánus Párt nem rajongott ennyire Orbán Viktorért. A párt 2008-as elnökjelöltje, John McCain 2014-ben „neofasiszta diktátornak” nevezte a magyar kormányfőt, aki „ágyba bújik Putyinnal”, akit „gyilkosnak és gengszternek” tart. A 2012-es republikánus elnökjelölt, Mitt Romney pedig tavaly kikérte magának, hogy Magyarország példa legyen Amerika előtt. „Orbán cenzúrázza a médiát az országában, figyelmen kívül hagyja a népakaratot, saját magának és cimboráinak halmoz fel vagyont” – fogalmazott a már szintén árulónak számító utahi szenátor.

A Vlagyimir Putyinhoz fűződő viszony fontos kapcsolódási pont a magyar és az új amerikai jobboldal között. Míg a korábbi republikánus héják ellenségnek tekintik, és puha Oroszország-politikája miatt kritizálták az Obama-adminisztrációt, addig Trump Putyin iránti tisztelete közismert. Hívei között is szép számmal vannak, akik a kormánypárti magyar jobboldal meghatározó részéhez hasonlóan az orosz elnököt a keresztény értékek védelmezőjének látják – az ukrán kormányt pedig globalista erők kiszolgálójának.

Élen jár a Putyin-hódolatban a már említett Tucker Carlson, akinek megszólalásait a háború kitörése óta rendszeresen játssza a Rosszija 1, de a most Budapesten járt Candace Owensnek is volt olyan, a szankciókat kritizáló – és a „Russian Lives Matter” jelszóval fémjelzett – megszólalása, amelyet átvett az orosz állami média.

Nem mintha erről a CPAC Hungary-n értesültünk volna – a háború szinte tabutéma volt. Orbán Viktor a beszédében elismételte ugyan az először a beiktatása során elhangzott elítélő mondatát („Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat”), a legtöbb előadó azonban kerülte a témát. Egyszer-kétszer azért támadt némi zavar az erőben. Michael Waltz floridai képviselő – volt katonatiszt – rosszallóan beszélt videóüzenetében Oroszország és Kína „meneteléséről”, de az egyik kerekasztalon részt vevő francia újságíró, Anne-Elisabeth Moutet is „barbár megszállókról” és orosz háborús bűnökről beszélt, mielőtt a moderátor visszaterelte az eszmecserét a helyes irányba („beszéljünk a tömeges migrációról…”).

A konferencia legnagyobb belső ellentmondása azonban nem ez volt, hanem a nyilvánossághoz való viszony. Az amerikai jobboldal slágertémája az eltörléskultúra elleni fellépés és a szólásszabadság védelme. Se szeri, se száma nem volt azoknak a szónokoknak, akik a baloldali média szelektív témaválasztását, torzításait, hegemón helyzetét ostorozták.

Donald Trump volt amerikai elnök videóüzenete a CPAC Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum második napján a Bálna Budapestben 2022. május 20-án (fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ennek fényében különösen ironikus volt, hogy a CPAC Hungary-re a magyar állami média és KESMA portfoliójába tartozó médiumokon kívül gyakorlatilag egyetlen tudósító, újságíró sem jutott be. Lapunk sajtóregisztrációt firtató emailjére válasz sem jött, de így járt a legtöbb magyar sajtóorgánum is, vagy épp az AP hírügynökség tudósítója. Hoppon maradtak azoknak a liberális amerikai lapoknak (Vox, Vice, Rolling Stone, New Yorker) a munkatársai is, akik pedig azért utaztak Budapestre, mert ígéretet kaptak az amerikai szervező részéről a sajtóakkreditációra.

Cancel culture magyar módra

Valószínűleg jóhiszemű volt az ígéret, hiszen az amerikai CPAC-nél valóban természetes, hogy az „ellenséges” médiumok munkatársai kapnak belépőt. Trumpi fordulat ide vagy oda, ott még elképzelhetetlen az újságírók kizárása. Még azt is szó nélkül tűrik, hogy egy balos talk show humoristája sajtóbelépővel a nyakában gúnyt űz az esemény látogatóiból. Botrány csak abból szokott lenni, amikor egy-egy liberális újságírót inzultus ér– 2018-ban például épp a magyar származású trumpista külpolitikus, Gorka Sebestyén lökött meg egy tudósítót.

A CPAC Australia szervezői megengedték maguknak azt a fricskát, hogy „fake news” kitűzőt adtak a regisztrált újságíróknak, de a kitiltás ott sem jött szóba. Ellenben Magyarországon senkit sem lepett meg a tiltás, és nemcsak azért, mert a hazai társszervező Alapjogokért Központ vezetője, Szánthó Miklós egyben a KESMA első embere is. Hanem mert beszédében Orbán Viktor explicite is kiadta a jelszót: nem szabad az ellenfél szabályai szerint játszani – a jelek szerint ilyen szabály az is, hogy a sajtó tudósít egy eseményről.

Az amerikai jobboldalt ez az ellentmondás aligha érdekli. Ahogy az sem, hogy Magyarországon korántsem a konzervatívokat, hanem a kormány kritikusait fenyegeti eltörlés, vagy hogy az importált kultúrharcos témák némelyike korántsem olyan égető, mint Nyugaton – erre az ellentmondásra maga a kormányfő is reflektált azzal, hogy a gyermekek LBTQ érzékenyítése kapcsán azelőtt „fedtük fel, mire készül a baloldal”, mielőtt még megtették volna.

Az amerikai jobboldal által értékalapon fontosnak tartott témákat – mint az abortusz szigorítása – a Fidesznek közben esze ágában sincs bevezetni, hiszen az akkora társadalmi ellenállásba ütközne, ami veszélyeztetné a hatalmát. Vagy: miközben a magyar kormányfő a progresszív baloldalnak hánytorgatja fel, hogy „ők ülnek a legfontosabb hivatalok legfontosabb tisztségében, övék a média meghatározó pozíciói, ők készítik a magas- és tömegkultúra minden politikailag indoktrináló alkotását”, majd pedig kárhoztatja az „állam által irányított nyilvánosságot” és „a magántulajdon kisajátítását”, aközben saját országában hasonló struktúrát épít fel.

Mindez azonban az amerikai jobboldalon senkit nem zavar. Nekik elég az a néhány szimbolikus ügy – például a határvédelem –, amit fel tudnak használni otthoni csatározásaikhoz.


Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök, az esemény főszónoka beszédet mond a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórum első napján a Bálna Budapestben 2022. május 19-én (fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Nagytotál