„A történelem legrosszabb magyar–lengyel viszonya jöhet” – lemondott tiszteletbeli konzul Orbán Putyin-kapcsolatának hatásáról

·2022.03.15

Azzal, hogy fenntartja a viszonyát Putyinnal, Orbán Viktor a történelem legrosszabb magyar–lengyel- és magyar–EU-viszonyát teremtheti meg – mondja a Válasz Online-nak adott interjújában Artur Balázs. Magyarország múlt héten lemondott szczecini tiszteletbeli konzulja – a lengyel közélet egyik befolyásos szereplője, vezető lengyel politikusok barátja – szerint azért életbevágó most Ukrajna mellé állni, mert egy széttartó Európa egy esetleges háborús győzelem esetén felhívás lenne Oroszország számára, hogy ne álljon meg az ukrán határoknál. Bár a tiszteletbeli konzulok nem hivatásos diplomaták, a lemondást még a magyar külügy is Budapestnek címzett üzenetként értékelte. Alighanem jogosan. Balázs a magyar sajtóból egyedül lapunknak vállalta, hogy – írásban – elmagyarázza, miért nem tudja tovább Magyarországot képviselni, és miért baj, ahogyan hazánk a háború kapcsán politizál.

– Pontosan mi volt a dolga Magyarország szczecini tiszteletbeli konzuljaként?

– A Nyugat-pomerániai vajdaságban képviseltem Magyarországot. Helyesebben: főként azokat az ide utazó magyarokat, akiket valami gond ért. Legfontosabb feladataim közé tartozott még, hogy elősegítsem és ápoljam a magyar–lengyel gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Esetemben azonban szélesebb volt a tevékenységi kör, mivel létrehoztuk a Nemzetközi Együttműködési Központot a Balti-tenger partján, Grodnóban. Itt – a varsói magyar nagykövetséggel együttműködve – cserediák-programokat, kulturális eseményeket, konferenciákat, szemináriumokat, kulturális és gasztronómiai workshopokat tartottunk, és voltak oktatási projektjeink is, a két ország fiataljainak részvételével. Évekkel ezelőtt egyszer még Szemerkényi Rékának – Orbán Viktor egykori főtanácsadójának – is szerveztem látogatást: együtt néztük meg az LNG-terminált Świnoujściében, és szóba került az a lehetőség, hogy megépüljön az észak–déli gázvezeték Magyarország felé. A végén aztán sajnos a magyar fél más megoldások után nézett.

– Miért most mondott le? Egy kiszivárgott diplomáciai irat szerint indoklásában a magyar–orosz kapcsolatokra utalt („a magyar kormány álláspontja az orosz–ukrán háború kapcsán semmilyen formában nem védhető”), de Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátsága egyáltalán nem újkeletű.

– Amikor az imperialista Oroszország rárontott a független Ukrajnára, teljesen más helyzettel kellett szembesülnünk – egy olyan helyzettel, amely romba döntheti a kialakult világrendet és fenyegeti Európa békéjét. Ebben az ügyben bármilyen rés az európai egységen Putyin politikájának elfogadásaként értelmezhető. Nem lehetnek kétségeink, amikor a hősiesen védekező Ukrajna támogatásáról van szó – akár fegyverszállításokkal. Minden, a lemondásomhoz vezető indíték szerepel a hivatalos közleményemben.

Attól tartok, hogy Orbán Viktor – azzal, hogy fenntartja a viszonyát Putyinnal – a történelem legrosszabb magyar–lengyel- és magyar–EU-viszonyát teremti meg.

– Az említett diplomáciai iratban Szubert László, a varsói magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője azt írja: „Nem tartjuk kizártnak, hogy Artur Balázs lépését egyeztette a lengyel kormánypárt magas szintű vezetésével, így ez a magyar kormánynak küldött üzenetként értékelendő.” Tényleg egyeztetett velük?

– Évek óta nem vagyok aktív politikus. Ám ha Lengyelország és Európa számára meghatározó ügyekről van szó, nyilvánosan hallatni szoktam a hangom. Ugyanakkor minden nyilvános megszólalásom a saját meggyőződésemet tükrözi, és egyik politikai oldallal sem egyeztetem őket.

– Akkor tehát nem egyeztette a lemondását a PiS vezetőségével?

– Nem.

„Bármilyen rés az európai egységen Putyin politikájának elfogadásaként értelmezhető” (fotó: Europejski Fundusz Rozwoju Wsi Polskiej)

– Szubert László azt is írja, hogy a varsói magyar nagykövet megpróbálta meggyőzni önt: ne mondjon le. Miért nem győzték meg Kovács Orsolya érvei?

– Nagyra értékelem az együttműködésemet Kovács nagykövettel és csapatával. Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy ennek részleteiről beszéljek, de biztosíthatom: számos ügyben – olyakor problémásakban is – mindent megtettünk azért, hogy a két ország kapcsolatát erősítő megoldásokat találjunk. Semmi kétség: a lemondásom mindkettőnk számára szomorú pillanat volt, de többet tényleg nem mondhatok erről.

– Tényleg azt gondolja, hogy Magyarország Putyin szószólójaként viselkedik a háborúban? Van erre bármi bizonyítéka?

– Magyarország egykori tiszteletbeli konzuljaként nem vagyok abban a helyzetben, hogy megítéljen Orbán és Putyin kapcsolatát. A lemondó nyilatkozatomban leírtam minden, amivel nem értek egyet. Ahogy mondtam: a putyini Oroszország agressziójának célja a világrend lerombolása. Moszkva háborúja totális és kegyetlen: ártatlan civileket – nőket és gyereket – támadnak és ölnek meg, kórházakat, óvodákat és iskolákat bombáznak és pusztítanak el. Minden elismerésem Zelenszkij elnöknek azért a hősies bátorságért, amellyel országa függetlenségét védelmezi. Meggyőződésem, hogy Ukrajna megsegítésének nem kellene határt szabni, másképp – egy potenciális putyini győzelem esetén – csak Oroszország és az orosz hadsereg birodalmi étvágyát növeljük, ezzel pedig más európai országok is a célkeresztjükbe kerülhetnek. Putyin retorikája már az atomfegyverek bevetésénél tart, ami a civilizált világban példátlan.

Súlyosan téved, aki azt gondolja, hogy megelégedne Ukrajna megszállásával – valójában ez csak a kezdet lenne. Ukrajna támogatása tehát az európai béke megőrzéséért vívott harc is.

– Azt mondják, jóban van Jarosław Kaczyński PiS-elnökkel. Milyen a hangulat a lengyel kormánypártban, amikor Magyarország és az elmúlt hetekben tett lépések kerülnek szóba?

– A Gazeta Polska olvasói, akik amúgy a fideszes békemenetek állandó résztvevői, ezúttal nem jöttek el Budapestre. A hetilap a PiS egyik legfontosabb médiuma, így ez a döntés elég hiteles jele annak, hogy milyen hangulatban vannak a PiS-vezetők. Hozzátenném ugyanakkor: szerintem ez az elmozdulás csak a párt vezetői és Orbán Viktor kapcsolatára vonatkozik; a két nemzet közti barátság sokkal erősebb, szilárd történelmi alapjai vannak, amelyek nem a politikusok közti kapcsolat függvényei. Hiszek abban, hogy e tekintetben – magyarok és lengyelek mint nemzetek viszonyában – semmi nem változott.

– Úgy tűnik, a háború még a lengyel politikai árkokat is betemette.

– Noha a lengyel kormány és az ellenzék között óriásiak a különbségek és a konfliktusok, Ukrajna hősies erőfeszítései egyesítették őket – más talán nem is tudta volna. Lehet, hogy a lengyelségnek egy ilyen katarzisra volt szüksége.


Nyitókép: Europejski Fundusz Rozwoju Wsi Polskiej

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

Kategória: Interjú