A Fidesz megy „csak felfelé”, vagy jöhet trendforduló? – a billegő körzetek mítosza

A lakóhely fogalmát érintő tavaly novemberi törvénymódosítás után gyakran felvetődik: a kormánypárt tömeges átjelentkezésekre készül, így billentené át fideszesbe a billegő körzeteket. Egyelőre nem tudhatjuk, van-e ilyen szándék, azt viszont most a Választási földrajz elemzői a Válasz Online megbízásából készült írásukban feltérképezik, hol bizonytalan a választások kimenetele, tehát hol érdemes figyelni a névjegyzékekben bekövetkező változásokat. Már ha egyáltalán vannak billegő körzetek Magyarországon… Gigantikus méretű elemzés következik.

Hosszú idő után újra két hasonló nagyságú politikai tömb csaphat össze a hatalom megszerzéséért, ennek megfelelően különböző mélységű és alaposságú elemzések látnak napvilágot azt találgatva, mely országgyűlési egyéni választókerületekben (OEVK) dől majd el az áprilisi választás. Pedig ez különböző mértékben mindegyik választókerületre igaz. A 2011-ben megalkotott új választási rendszerben, mely 2014-ben esett át a tűzkeresztségen, valóban hangsúlyosabbak lettek a választókerületi mandátumok, de az úgynevezett „győzteskompenzáció” bevezetése okán már az sem lényegtelen, mennyire kap ki a második helyezett jelölt egy adott körzetben. (A győzelemhez elegendőn felüli szavazatokat pártlistára görgeti tovább az egyéniben győztes pártalakulat.) Ez okozta elsősorban a Fidesz-KDNP újabb kétharmados győzelmét 2018-ban, nem pedig a határontúliak levélszavazatai – mutatott rá kiváló alaposággal László Róbert, rögtön a választásokat követően. Tény ugyanakkor, hogy több mandátum szerezhető meg egyéni körzetekből, mint pártlistáról, éppen ezért az egyesített ellenzék szempontjából különösen fontosak lesznek a jó egyéni szereplések, míg a pártlistás voksok a kisebb pártoknak (Kutyapárt, Mi Hazánk) jelenthetik az életet.

Sokszor elhangzik politikai elemzők részéről, hogy az Egységben Magyarországért ernyőszervezet alatt összeállt pártok 2018-as szavazatai kockás papíron nem adhatók össze, az 1 + 1 + 1 nem lesz 3 április 3-án. Ezt tesztelendő nézzük meg, volt-e már példa erre a teljes összellenzéki összefogásra OEVK-ban! Nos, volt ilyen. 2020. október 11-én időközi választást kellett tartani a Tiszaújváros – Szerencs központú Borsod 6-os egyéni választókerületben, ahol első alkalommal vizsgázott kiélezett körülmények között a hatpárti összefogás, egy erősen megkérdőjelezhető karakterű jobbikos jelölt mögött. A vége egy 2018-nál is erősebb egyéni Fidesz-győzelem lett. Ekkor azonban még kevesen látták, hogy ez kifejezetten jó eredmény volt az összefogás hívei számára. Ha összevetjük szavazóköri szinten az ellenzéki jelöltekre 2018-ban leadott voksok számát és a Bíró Lászlóra érkezetteket, 0,97-es meredekségű lineáris kapcsolatot fedezünk fel. Magyarán a 2018-as ellenzéki tömb csupán 3%-a morzsolódott le valahol. Ami ennél is tanulságosabb: ahol az ellenzék már 2018-ban is erősebb volt szavazóköri szinten, ott az ellenzéki voksok összeadása nagyobb valószínűséggel adja ki a valós eredményt. Az ellenzéki szavazó, ha úgy érzi, hogy van esély a győzelemre, nagyobb arányban megy el akár olyan jelöltre voksolni, aki nem a saját pártjából való. Ez természetesen magában hordoz egy településméretből fakadó meghatározottságot is: a Borsod 6-os modell alapján azoknak az ellenzéki jelölteknek kell jobban teperniük a 18-as ellenzéki voksokért, akiknek a választókerületében túlsúlyban vannak a kistelepülések. A 1 + 1 + 1 tehát valóban nem 3, hanem egészen pontosan 2.91. Legalábbis Borsod 6-ban, ahol a községi jogállású településeken élők aránya 56%. 

Mindezek ismeretében körvonalazzuk azt a 15 választókerületet, ahol számításaink szerint a legszorosabb eredmény várható. Fontos azonban hangsúlyozni: ezeket 2018-as eredmények alapján határoztuk meg, ami kellően konzervatív módszertan, ugyanakkor teljesen vak egy sor tényezőre. A jelöltek személye, a bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások (pl. covid-járvány), a politikai hadszíntéren tapasztalható változások (2019-es EP és önkormányzati választások eredményei) – ezen szempontok hatásai e módszertan mellett értelemszerűen nem jelenhetnek meg elemzésünkben.

Csatatérkörzetek közé soroltunk 8 olyan választókerületet, amelynek része, vagy egésze egy-egy megyei jogú városunk, kettőt a Budapesti agglomerációs gyűrűből, valamint két olyan borsodi OEVK-t, amelyben egy-egy szocialista iparváros található, de túlsúlyban vannak a hozzá tartozó egyéb települések. Valamint Völner Pál esztergomi körzetét. A térképen feltüntettük a 15 legellenzékibb és legkormánypártibb körzetet is, valamint az egyéb helyeken a Fidesz 2018-as eredményeit. Ezzel akár az is modellezhetővé válik, honnan hová lenne érdemes mozgatnia a lakosságot a voksolás napját megelőző csütörtökig annak, aki netán ilyesmivel akarna trükközni. Mivel viszonylag kevesen fognak Záhonyból Lentibe utazva új állandó lakcímet létrehozni, érdemes azokra a vidékekre fókuszálni, ahol egy „TOP” OEVK határos valamely csatatérkörzettel. Így például érdekessé válhat Budapest és agglomerációjának relációja, amelyet amúgy is fűt a természetes népmozgalom hasonló irányú tendenciája, vagy akár Miskolc és a két billegőnek gondolt körzet földrajzi közelsége is.

Békés megye 1 – Békéscsaba

Ember legyen a talpán, aki kiigazodik a csabai politikában. A 2014-es önkormányzati választás egyik furcsasága volt, hogy a kormánypárti Hanó Miklóst elveri, a lokálpatrióta színekben induló, de a helyiek által okkal, csak „lila Fidesznek” becézett formáció, élén Szarvas Péterrel, akit ekkor még a Jobbik is támogatott. Majd 2019-ben Szarvas már úgy nyer még mindig civilként, (a szavazatok 80%-ával), hogy ekkor már a Fidesz állt mögötte. Mindenesetre a helyi ellenzékiek szívéről nagy kő esett le állítólag, amikor kiderült, hogy más jelölttel (Herczeg Tamás) vág neki a kormánypárt ennek a körzetnek és nem a legyőzhetetlennek vélt Szarvast kérik fel. Stummer János számára bizakodásra adhat okot, hogy a megyeszékhelyen él a választók 70%-a, ahol a Fidesznek még az országos szinten elsöprő diadalt hozó 2019-es EP választáson sem sikerült 50% felé emelkednie. 2018-ban meggyőző volt Békéscsabán az ellenzék többsége, a környező településeket enyhe kormánypárti fölény jellemezte, de érdekes módon a kisvárosokban (különösen Kondoroson) még népszerűbb is volt a Fidesz, mint a falvakban. 2014 és 2018 között a legbrutálisabban Csorváson tudott növekedni a kormányoldal: több mint 11 százalékponttal.

Stummer János esélyeit az sem rontja, hogy országos felületeken is sokat szereplő ellenzéki honatya, aki a Pegasus-botrány kapcsán gyakran szerepelt a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökeként. Az előválasztáson elsöprő többséggel nyert, különösebb sebek nélkül hozta a küzdelmet és még a választási részvétel is kifejezetten magas volt a körzetben (9%).

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3 – Ózd

A magyar társadalom alsóbb rétegeinek politikai magatartásváltozását mutathatja meg jól ez a kerület. Magában egyesít egy sor olyan, különböző válságjelenségekből fakadó bizonytalansági tényezőt, amelyek kapcsán jelenleg csak találgatni tudunk a voksolás végkimeneteléről. OEVK-szinten itt volt a 2. legalacsonyabb az átlagos nettó jövedelem 2020-ban (a vásárosnaményi után) és a legmagasabb a munkanélküliség, amit csak tetézett két olyan üzem közelmúltban történt bezárása is, amelyek nemrég még komoly kormányzati támogatást markolhattak fel. Ha ez még mind nem lenne elég, ahogyan arra korábban rámutattunk, itt a legmagasabb azoknak a választóknak az aránya, akik tavaly augusztusig egészen biztosan nem rendelkeztek védettségi igazolással.

Választási földrajzi szempontból is kötődik egy rekord a Borsod 3-as választókerülethez, amit semmi esetre sem érdemes elvonatkoztatni az előzőektől; itt volt a legalacsonyabb a részvétel 2018-ban. Mindezek mellett itt nőtt a harmadik legnagyobb arányban a Fidesz 2014 és 2018 között (több mint 10 százalékponttal) OEVK-szinten, ami valahol az egész „csataterezősdi” diskurzus fonákságára is rámutat. Miközben Ózd városában is 9 százalékpontot javított a Fidesz, egy sor környező egykori bányászfaluban (pl.: Farkaslyuk: 32 százalékpont), vagy Bódva-völgyi kistelepülésen (Perkupa: 29 százalékpont, Bódvarákó: 30 százalékpont) akár 20-30 százalékpontos népszerűségnövekedést is fel tudott mutatni. Volt olyan ózdi (valójában a városon kívül fekvő szavazókör), ahol akár 90%-os eredményt is el tudott érni a kormánypárt jelöltje.

Az előválasztási küzdelmek során több esetben is az ózdi választókerülettől volt hangos az országos sajtó. A szoros versenyben győzedelmeskedő szocialista jelöltet előbb a Jobbik-közeli Alfahír vádolta meg szavazatvásárlással egy hangfelvétel alapján, majd az ATV számolt be az ózdi jobbikos alpolgármester hétköznapinak semmi esetre sem nevezhető üdvözlési szokásáról. Mellette később még Dobrev Klára is kiállt. A heves előválasztási küzdelem nem valószínű, hogy azt a példás összefogást eredményezi, amire most a pártoknak szükségé lenne ezen az amúgy sem egyszerű terepen. A kormánypárti honatya, Riz Gábor ezzel szemben immáron harmadik ciklusát zárhatja ebben a körzetben. Nem biztos, hogy alaptalanul bizakodik a folytatásban.

Borsod 6 – Tiszaújváros – Szerencs

Miután ez a választókerület adja átszavazási modellünk az alapjait, talán csak annyit érdemes kiemelni, hogy Bíró László visszalépése a tiszaújvárosi szocialista Jézsó Gábor javára már csak azért is javított az ellenzék esélyein, mert éppen a tiszaújvárosi szavazókörök jóval aktívabb részvétele lenne az egyik kulcs Borsod 6-ban. Márpedig Jézsó, aki MSZP-s teológus nagyon beágyazott szereplő a borsodi iparvárosban. Azonban itt csak a választók 20 százaléka él. Ezzel szemben nem igazán létezett olyan magyar választókerület, ahol az elmúlt 1-2 évben, tehát Koncz Zsófia megválasztása óta, ennyi vezető kormánypárti politikus megfordult volna. A Fidesz ezt a kerületet valamiért nagyon látványosan akarja, amit az is bizonyít, hogy a Területi- és Településfejlesztés Operatív Program keretében (TOP) 2018 és 2021 között annyi pénzt szavaztak meg ide, ami a top 5 legerősebben dotált OEVK közé emeli a Borsod 6-ost. Az ózdi választókerülethez hasonlóan itt is nagyon látványos volt a Fidesz-KDNP térhódítása (különösen a Taktaköz falvaiban), ezt tudta még fokozni a kormányoldal 2020 októberére.

Fejér 1 – Székesfehérvár

Ez egy tisztán nagyvárosi OEVK, ami miatt itt okkal lehetne bizakodó az ellenzéki jelölt, a szocialista Márton Roland. A 2011-es választórendszert érintő átalakítás előtt is létezett egy majdnem tisztán székesfehérvári körzet, ami jelentős átfedésben van a jelenlegivel. Itt 1998-at leszámítva soha nem tudott nyerni a Fidesz, egészen Cser-Palkovics András 2010-es győzelméig. Miután a városvezetői és parlamenti mandátum összeférhetetlenné vált, 2014-ben már Vargha Tamás nyerte ezt az OEVK-t, aztán 2018-ban is. Így aligha meglepő, hogy vele vág neki az április 3-ai választásoknak is a Fidesz. A kormányoldal itt nem tudott olyan látványosan bővülni 2014 és 2018 között, ugyanakkor önkormányzati szinten megkérdőjelezhetetlen Cser-Palkovics hatalma; 60% körüli eredménnyel nyert, valamint 14-ből 12 önkormányzati kerületben tarolt a Fidesz. Igaz, a fehérvári polgármester is inkább a fideszes kánonból időnként kiéneklő önkormányzati politikusok táborát erősíti.

Hajdú 1 – Debrecen

Több debreceni ellenzéki politikus is egybevágóan hangoztatta, hogy nem lepődtek volna meg, ha nem Kósa Lajossal vág neki a Fidesz ennek a kulcskerületnek. Ugyanakkor komolyabb arcvesztés nélkül nem lehet levenni a sakktábláról a párt alelnökét, így ezt a dilemmát a status quo megtartásával rendezte a kormány. Ez a választókerület sok szempontból hasonlít a székesfehérvárira, ugyanis a Fidesz itt is pár százalékkal az abszolút többség alatt maradt 2018-ban, miközben csak 2 százalékponttal növekedett 2014-hez képest, ugyanakkor az önkormányzati választásokon nagyon magabiztosan hozta a várost. Itt a DK-s Varga Zoltán lesz a kihívó, aki mások mellett Pálinkás Józsefet győzte le. Igaz, a szavazatok szétaprózottsága miatt ehhez elég volt neki egy 45%-os eredmény is. Varga Zoltán 2020 óta tagja az országgyűlésnek, miután Gréczy Zsolt helyét örökölte meg a DK-frakcióban és elég gyorsan biztosította a nyilvánosságot arról, hogy nem fogja csendben leülni a hátralevő alig 2 évet. A Szájer-ügy kirobbanását követő napokban ő volt az a képviselő, aki egy ereszcsatorna-darabbal jelent meg a Házban. Ez persze legfeljebb azokat érhette váratlanul, akik nem látták az alufóliás sipkás performanszát a debreceni városházán, még 2018-ban.

A Hajdú 1-es azért is jó indikátora a vérmes ellenzéki reményeknek, mert ez egy tisztán megyei jogú városi részekből álló OEVK, ráadásul prosperáló gazdasági mikrokörnyezetben, szóval itt és Fejér 1-ben érdemes lesz gyakran frissíteni a választási iroda honlapját április 3. éjszakáján.

Hajdú 6 – Hajdúböszörmény

Kissé megtévesztő a választókerület urbanizációs indexe, tudniillik itt mindössze 5 községi jogállású település mellett egy sor közepes méretű egykori hajdúváros található. A legnépesebb Hajdúböszörmény mellett itt találjuk a még mindig 10 ezer főnél magasabb lélekszámú Hajdúnánást és Balmazújvárost is, valamint a jelentősen kisebb Hajdúdorogot és Polgárt. Nagyon fontos szempont az OEVK kapcsán, hogy az a Tiba István itt a jelölt a Fidesz oldaláról, aki 2018-ban közel 2 százalékponttal rosszabbul szerepelt egyéniben, mint maga a párt listán. Hozzávetőleg 600 választó úgy szavazott a Fidesz-listára, hogy egyéniben Tiba valamelyik kihívójára tette az x-et. Ezt az anomáliát nagyon kevés helyen tolerálta a pártvezetés, sorra vették le azokat a jelölteket, akik nem tudták hozni saját kerületük országos átlagait; Nyitrai Zsolt (Heves 1), Fenyvessi Zoltán (Veszprém 3), Hadházy Sándor (Pest 3), stb.

OEVK-szinten 3%-al szerepelt jobban a Fidesz 2018-ban, mint 4 évvel korábban, de Hajdúdorogon például közel 5 százalékponttal visszaesett. Beszédes az is, hogy Balmazújvároson is rontottak több mint 2 százalékpontot négy év alatt – márpedig Tiba itt volt polgármester 2006-tól 2014-ig…

Az előválasztás egyik igazi kuriózumkörzete volt a hajdúböszörményi, hiszen itt a DK és a Jobbik csapott össze egy ellenzék számára közel sem elnyerhetetlen OEVK-ban, aminek eredményeként mindössze 54 szavazattal, de a jobbikos Hegedűs Péter, Balmazújváros 2019-ben megválasztott független polgármestere lett a kihívó.

Heves 1 – Eger

Heves megye nagyon sokáig az egyik legkellemetlenebb vidéki terepnek számított a Fidesz számára; 2002-ben és 2006-ban sem nyernek innen egyéni mandátumot, utóbbi esetében erre már valós esélyük sem volt. A 2010-es választásokat követően épp, hogy ledöntötték a szocialisták bástyáit, gyakorlatilag rögtön a fejükre nőtt a helyi Jobbik. Igaz, inkább a Gyöngyös központú körzetben voltak erősek: Vona Gábor pár száz szavazat híján nem tudja elhozni az egyéni mandátumot 2014-ben. Másfelől a megye a mintaterülete annak, hogyan tudott nagyon eredményesen új választókat maga mellé állítani a Fidesz a legutóbbi két országgyűlési választás között. Ennek mértéke közel 8 százalékpontos, ami még mindig elmarad a két másik hevesi OEVK-ban tapasztalt kormánypárti előretöréstől, köszönhetően a relatíve szerény egri eredményeknek. A választókerület déli peremén húzódnak azok a falvak, ahol a 70%-os Fidesz-eredmény sem volt ritka 2018-ban. Ismerve a helyi viszonyokat, nem látjuk a körülményt, ami fordítana ezen.

Nem javít az ellenzék esélyein a Mirkóczki Ádám polgármesterségét övező permanens ellenzéki torzsalkodás sem. Az sem, hogy nemrégiben oszlott fel a város Jobbik-alapszervezete. Itt mindenféleképpen új arc kerül a választókerület élére, hiszen Nyitrai Zsolt helyett Pajtók Gábor, a megyei kormányhivatal kormánymegbízottjai indul. Ellenfele a DK-s Berecz Mátyás, korábbi egri alpolgármester.

Komár 2 – Esztergom

Felsorolásunkból kissé kilóg Völner Pál egykori választókerülete, ahol a nem kevésbé problémásnak mutatkozó Erős Gábor (Esztergom alpolgármestere) lesz hivatott megtartani a mandátumot a Fidesznek a jobbikos Nunkovics Tibor ellenében. Komárom 2 azonban nem a közelmúlt eseményei kapcsán került látókörünkbe, hanem 2018-as eredményei alapján. A kormányoldal támogatottsága ekkor alig tér el a 2014-estől. Pártlistás eredmények szintjén itt az ellenzék pártjai még a községi jogállású települések esetében is népszerűbbek voltak a Fidesznél. A városok közül kizárólag Dorogon tudott észrevehetően szavazótábort bővíteni a kormánypárt (3 százalékponttal), azonban visszaesett Esztergomban, Nyergesújfaluban és Táton is. Érdemes arról is megemlékezni, hogy Völner Pál személye közel 1 százalékot hozott a pártlistához képest 2018-ban, szóval az ő „kiválása” már csak emiatt is érzékeny veszteség a Fidesz számára.

Nógrád 1 – Salgótarján

Szebb napokat látott egykori szocialista iparváros, társadalmi problémákat sűrítő térség, brutális Fidesz-növekedés 2014-ről 2018-ra (közel 10%). Szekszárd után Salgótarján volt az a megyei jogú városunk, ahol a legtöbb új szavazót szerezte a kormány 2018-ra, de ez az erősödés a választókerület másik egykori iparvárosában, Bátonyterenyén még lehengerlőbb tudott lenni (10 százalékpont). Azzal, hogy egy DK-s jelölt nyerte az előválasztást (Godó Beatrix), nőttek az ellenzék esélyei arra, hogy a térség szociális szorongóit meg tudják szólítani. Azonban a tény, hogy nagyon alacsony részvétel mellett zajlott az ellenzéki verseny tavaly ősszel, továbbá, hogy kiugróan magas itt a különböző állami transzferekből élők aránya, a Fidesz győzelmét vetíti előre. Érdekesség, hogy a kormányoldal lecserélte a korábbi győztes Becsó Károlyt, méghozzá annak fivérére, Becsó Zsoltra, aki viszont 2014-ben tudott itt győzedelmeskedni.

Nógrád megye szintén a TOP pályázatok kiemelten kezdeményezett térsége volt 2018-2021 között.

Pest 3 – Szentendre

Az egyik legnagyobb népességű és legdinamikusabban gyarapodó névjegyzékkel rendelkező OEVK. A 2022. február 15-i állapotok alapján már több mint 92 ezer választó szavazhat a Szentendre központú választókerületben, ahol jelen felsorolásunkban egyedüliként csökkent a kormányoldal támogatottsága 2018-ra. A két tényező minden kétséget kizárólag összefügg és intő jel lehet a Fidesz számára más, Budapest környéki körzetekben is. Mára a 2018-as névjegyzékhez képest több mint 4 ezer új választó jelent meg, döntő többségükben fővárosi kikötözők.

hirdetés

Budakalászon és Ürömön a 2019-es önkormányzati választásokon is tönkreverték a Fideszt a különböző helyi civil formációk. Ezzel szemben Pilisvörösvár az a relatíve nagyobb város, ahol többségben volt a Fidesz négy éve, habár itt is visszaszorulóban volt a támogatottságuk 2014-hez képest. Mindössze két olyan település volt ebben a körzetben, ahol számottevően tudott nőni a Fidesz népszerűsége: Kisoroszi és Pilisszentkereszt. Az ellenzék jelöltje a momentumos Buzinkay György, míg a Fidesz itt is lecserélte eddigi győztes jelöltjét és Vitályos Esztert indítja, aki jelenleg is országgyűlési képviselő, az EMMI államtitkára.

Pest 6 – Gödöllő

A szentendrei választókerülethez hasonlóan a Gödöllő központú Pest megye 6-os is jelentősen túlnépesedett, már ami a választójogi arányosságot illeti. Itt is legalább 5600 új választót láthatunk az aktuális névjegyzékben 2018-hoz képest. A legutóbbi országgyűlési választáson 9 településen volt 50% alatt a Fidesz támogatottsága, 8 településen felette, azonban utóbbiak kizárólag falvak. A számottevő népességű városokban (Gödöllő, Kistarcsa, Kerepes) 45%-ot sem ért el a kormánypárt 2018-ban, habár az önkormányzati választáson a valamikor egy településnek számító Kerepesen és Kistarcsán is fideszes városvezetőt választottak, míg Gödöllőn annak ellenére újrázott Gémesi György, hogy az ellenzéki összefogás pártjai (mínusz Momentum) is állítottak jelöltet ellene. Ahogy természetesen a Fidesz is. Április 3-án az Hohn Krisztina fog itt meccselni a fideszes Vécsey Lászlóval, aki jelenleg az LMP-frakcióban országgyűlési képviselő – 2018-ban pont Gémesi listás helyét kapta meg.

Szabolcs 2 – Nyíregyháza – Tiszavasvári

Az előválasztáson a Szabolcs 2-es rámutatott ennek az intézmény gyerekbetegségeire, ami semmi esetre sem jó kiindulópont az ellenzék számára. Tiszavasvári a 2010-es években a Jobbik egyik fészke volt, ahol az azóta már a Mi Hazánkat is elhagyó Fülöp Erik szervezte hihetetlen munkabírással a pártot. Az előválasztás egyik sajátossága volt, hogy itt mégis egy szocialista jelölt (Aranyos Gábor) nyerte el az indulás jogát, méghozzá úgy, hogy a két jobbikos jelölt szétaprózta a jobboldali szavazatokat. A részvétel nagyon alacsony volt, elégtelen volt a szervezés is. Nehéz elképzelni, hogy az amúgy is erősen lejtmenetben lévő helyi Jobbik-alapszervezetek majd gőzerővel kampányolnak az MSZP-s jelölt mellett.

2018-ban a kormánypártok jelöltje itt 47,8%-kal nyert mandátumot, a jobbikos Fülöp Erik 35%-kal lett második. Az országos trendekkel megegyezően sokkal rosszabbul szerepelt a Fidesz-KDNP listája Nyíregyházán, illetve egyéb városokban, míg kimagasló támogatottságot tudhatott magáénak a falvakban. Volt olyan tiszavasvári szavazókör (a 10-es), ahol 80% feletti eredményt tudott elérni a Fidesz. Ez a szavazókör a város keleti peremén található szegregátumot (Keskeny utca, Széles utca, Erdő utca) is lehatároló területi egység, de találunk több olyan nyíregyházi szavazókört is a Huszár telepen (76-os), vagy éppen valamely bokortanyán (pl. Felsősima), ahol szintén 68% körüli eredményt tudott elérni a kormánypárt. Azonban, ha azokat a szavazóköröket szűrjük ki, ahol a leggyengébb kerületi eredményt érte el a kormányoldal, szintén 3 tiszavasvári helyszínt kapunk. Ennél kétarcúbb várost tehát nehezen találni ma Magyarországon.

Veszprém 1 – Veszprém

Két veszprémi választókerületet is beválogattunk, ráadásul két olyan kerületről van szó, ahol 2015-ben időközi választáson kapott ki a Fidesz, amely az elmúlt 12 év során talán soha nem volt olyan gyenge, mint azokban a hónapokban. 2018-ban mindenesetre visszahódította ezeket a mandátumokat. Mivel az 1-es számú OEVK-ban található a megyeszékhely, így népszerűségük „csak” a megyei jogú városokra jellemző mértékben tudott növekedni, igaz, az is bőven elég volt a mandátum megszerzéséhez. Itt továbbra is Ovádi Péter fog indulni a Fidesz-KDNP jelöltjeként, ellenfele a DK-s Csonka Balázs, aki sokak számára meglepő fölénnyel utasította maga mögé Mesterházy Attilát. Csonka lassan 20 éve saját ügyvédi praxist visz, de polgárőrként is aktív a városban. Sikere azon fog múlni, hogy mennyire tudta feltérképezni a szavazóit az elmúlt hónapokban Veszprémben és milyen hatékonysággal tudja majd mobilizálni azokat április 3-án. Arra is gondot kell fordítania, hogy ne verjék tönkre a falvakban. Ha csak annyira kapna ki a kisebb településeken, mint az ellenzék egésze 2018-ban, hozhatja ezt a körzetet.

Veszprém 3 – Tapolca

Desszantosként Navracsics Tibort dobta be a Taplocai-medencébe a Fidesz, a pártja listás eredményéhez képest rendkívül gyatrán teljesítő Fenyvesi Zoltán helyére. Holott az egykori frakcióvezetőről köztudott, hogy alapvetően Veszprémhez kötődik: 2014-ben szinte centire hozva a 2018-as egyéni számokat (47%) nyert mandátumot Veszprém 1-ben. Ellenfele, a jobbikos Rig Lajos helyben nagyon ismert és beágyazott jelölt, akiről már a 2015-ös időközin is az a hír járta, hogy pont „tapolcaisága” miatt tudott meglepetést okozni. Ez a meccs a személyek párviadala lesz. Keresve sem lehetett volna két ennyire eltérő karakterű jelöltet találni.

Az általunk ismert számok egyelőre a kormánypárti induló mellett szólnak. Listán ugyanis már 2018-ban 50% felett volt a Fidesz a kerületben (a táblázatokban a listás eredményeket tüntettük fel), köszönhetően elsősorban a községi jogállású településeken tapasztalható 58-39-es aránynak, ami még országos léptékben is kimagasló város-vidék megosztottságot mutat. Ugyanakkor nem mindegy, hogy mely falvakról beszélünk: miközben közel 7 százalékponttal lett népszerűbb a kormány a kerület falvaiban, addig a Tapolcai- és Káli-medence felkapott településein látványosan zuhant be a Fidesz támogatottsága 2014-ről 2018-ra.

Zala 3 – Nagykanizsa

Ez a körzet azért is izgalmas, mert Nagykanizsa, amely politikai földrajzi szempontból sokáig idegen (vörös) testként éktelenkedett a zalai narancsvidéken, a jelenlegi választókerületi besorolásban már az egykori Lenti központú kerület jelentős részével együtt adja ki a Zala megye 3-as OEVK-t. Csak a történelmi hűség kedvéért: a lenti választókerület volt az, ahol még 1994-ben is a kisgazdák jutottak mandátumhoz, ami jól mutatja a vidék politikai preferenciáit. Adott tehát az erős város-vidék szembenállás ebben a körzetben is, de 2018-ra még Kanizsában is nagyot bővült a Fidesz tábora. A 2019-es önkormányzati választások óta Nagykanizsán az ellenzék adja a közgyűlési többséget (2014-ben még az összes körzetet bukták), ugyanakkor a polgármester továbbra is kormánypárti. Innen, mármint a megyei jogú város képviselő testületéből verekedte be magát az előválasztás során az ellenzéki kihívó, Horváth Jácint. Ő a DK politikusa, korábban a regionális fejlesztési ügynökségben volt ügyvezető, komoly vidék- és területfejlesztési tapasztalatokkal bír. A helyiek elmondása alapján „példásan” működik mögötte az összefogás. Ellenfele az a Cseresnyés Pétert, aki minden olyan államigazgatási tisztséget betöltött már itt, amit a jogszabály lehetővé tesz számára. A teljesség igénye nélkül volt már: a város polgármestere (2014-ig), országgyűlési képviselő zalai területi listáról, majd egyéni körzetből (2010 óta), államtitkár, Mura Programért felelős miniszteri biztos, miniszterhelyettes (a szintén zalai Palkovics László mellett).

Léteznek-e a „csatatérkörzetek”?

A rövid válasz az, hogy nem. Nem léteznek csatatérkörzetek. Legalábbis nem a tengerentúli értelemben. A rendszerváltást követően az április 3-i lesz immáron a 9. országgyűlési választás és szinte alig tudunk említeni két olyan egymást követő voksolást, ahol valamifajta folytonosságot lehetne felfedezni az egyes körzetek konkrét pártpreferenciája tekintetében. A 2011-ben egyfordulóssá tett választási rendszer bevezetése cezúrát jelentett: 2014-re a lényegében hárompólusúvá váló hazai politikai hadszíntéren inkább az számított szenzációnak, ha valahol nem tudott nyerni a Fidesz, így elég problémás lenne „swing state”-jelenségről, azaz billegő-, avagy csatatérkörzetekről beszélni. Elég csupán abba belegondolni, hogy az ellenzéki egységesülés időszakát megelőzően a két miskolci körzet volt az, ahol a legszorosabb eredmények születtek, ahol a legalacsonyabb szavazataránnyal lehetett 2014-ben mandátumhoz jutni (dr. Varga László – MSZP: 31,4%, Csöbör Katalin – Fidesz: 33,7%). A jelenlegi konstellációban ezek ma már az ellenzék legstabilabb vidéki bástyái.

A fentiek azonban még csak definíciós nehézségek. Van sokkal húsbavágóbb oka is annak, ami miatt nehéz jó módszertant kidolgozni a jelenleg legszorosabbnak gondolt körzetek lehatárolására. Ez tulajdonképpen a Fidesz fokozatos térhódításából fakad és már a kétosztatú politikai csatamezőn is megnöveli a bizonytalanságot. Kézenfekvő lenne ezt azzal elintézni, hogy a város-vidék tengely, mint társadalmi törésvonal mentén egyre fokozódó mértékben elágazó választói viselkedésminták globális léptékben formálják korunk társadalmait. Ez nemcsak az állatorvosi lónak számító Egyesült Államokban érhető tetten, hanem azokban a félperiférikus helyzetű országokban is, ahol épp egy-egy autokratikus kísérlet végrehajtói támaszkodnak a vidéki választói bázisra – legyen szó akár Lengyelországtól vagy Magyarországról. Nálunk ugyanakkor ezt a világfolyamatot még tetézi a hazai ellenzék térbeli gettósodása is, amely elsősorban a pártok szervezeti hálójának, a nem kormányszócsőként működő médiatermékek elérésének, a kormánypárt helyi vezetői beágyazottságának tudható be. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint a tény, hogy 2014 és 2018 között alig 10 OEVK-ban csökkent legalább 1 százalékponttal a kormánypárti jelölt támogatottsága: ebből 8 volt budapesti, egy Pest megyei (Budakeszi-Budaörs) körzet, valamint Simonka György Dél-Békésben. Ezzel szemben közel 10 százalékponttal tudott szavazótábort bővíteni a kormányoldal két szabolcsi és két tolnai (tehát nagyon rurális) körzet mellett olyan egykori szocialista fellegvárakhoz tartozó körzetekben, mint Ózd, Salgótarján vagy Gyöngyös.

2002, tehát a kisgazdák szavazóinak integrálása óta velünk él az alapvetés: minél alacsonyabb egy település lélekszáma, annál magasabb a Fidesz támogatottsága. Érdemes azonban azt is rögzíteni, hogy a településmérettel fordítottan arányosan a kormány népszerűségnövekedésében tapasztalható dinamika is felgyorsult 2018-ra. Tehát míg Budapest egészében zsugorodott is valamelyest a Fidesz tábora, addig a megyei jogú városokban átlagosan 3,3, az 5 és 10 ezer közötti lakosságszámú kisvárosokban 5,1, az ezer fő alatti falvakban pedig már 7,5 százalékponttal növelte amúgy sem csekély népszerűségét. Míg 2014-ben a Fidesz csupán az ezer fő alatti falvakban tudott abszolút többségre szert tenni országosan, 2018-ra már maga mellé állította a 10 ezer fő alatti települések lakosságát is. A kormányoldal fővárosi térvesztését is érdemes kontextusában vizsgálni: míg legjelentősebben a budai zöldövezet szavazóköreiben szorult vissza (tehát ott, ahol a jobboldal még 1994-ben is nyerni tudott), addig viszonylag figyelemreméltó népszerűségnövekedést könyvelhetett el a „vörös Csepelen”.

Konkrét városok példáján keresztül is érdemes szemlélni ezt a jelenséget, hiszen számos esetben olyan városokban tudott új értő fülekre találni a kormány üzenete, amelyekhez most vérmes ellenzéki reményeket fűznek egyes elemzők:

Az első 5 legmagasabb Fidesz egyéni szavazat % növekedést produkáló megyei jogú város 2018 – 2014 között.

Természetesen nem állítjuk, hogy a trend törvényszerűen folytatódni fog. Tekintettel azonban a magyar társadalom szerkezetére, a politikai értelemben szélsőségesen felülről szervezett mivoltára, az ellenzéki pártoknak a településhierarchia alacsonyabb fokain tapasztalható szervezeti leépülésére, az alsóbb közigazgatási szintek jogköreinek azóta is fokozódó kiüresítésére, nem látszik, mi okozhatna trendfordulót 2022. április 3-ára. Különös tekintettel a megyei jogú városok alatti szinteken. Mindez nyilván azon választókerületek csatatérjellegét teszi zárójelbe, amelyekben a kisebb településeken élők száma kimagasló (elsősorban: Borsod 3 és Borsod 6). A mostani választás nagy kérdése tehát, hogy hol van, létezik-e határa ennek a bővülési folyamatnak a kormányoldalon. Netán a Fidesz számára egyetlen irány létezik: csak felfelé…

*

Az elemzés szerzői:

Szöveg: Bódi Mátyás senior adatelemző, BASE life science – Barcelona

Ábrák: Kovalcsik Tamás geográfus, választási szakértő; Bottlik Zsolt egyetemi docens – ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

*

Nyitókép: urnabontás a budapesti Bocskai István Általános Iskolában kialakított szavazókörben az országgyűlési képviselő-választás napján, 2018. április 8-án (fotó: MTI/Mohai Balázs)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Nagytotál