Ezer pedagógus arconrúgásáról

Borbás Barna
| 2020.03.02. | vélemény

Ritkán írunk publicisztikát, de most úgy látjuk, a szótlanság is állásfoglalás lenne. Az egyházi iskolai pedagógusok kommunikációs arconrúgása új mérföldkő a fideszes erőpolitika dicstelen történetében. A minisztérium olyasmit üt, ami a legfontosabb kellene, hogy legyen. A pofon ezer (+n) pedagógus arca felé indult, de mindenkin csattan, aki ma polgárként gondol magára Magyarországon. Vélemény.

hirdetes

Állásfoglalás az oktatás mai helyzetéről címmel közölt vitairatot és alatta több mint ezer aláírást péntek reggel a pesti Piarista Gimnázium honlapja. Az egyházi iskolákban dolgozó pedagógusok a NAT-vita nyomán világossá teszik, hogy a magyar oktatás válságban van: méltatlan pedagógusbérek, túlzott óraterhek, tanárhiány, a pedagógusi szerep- és szemléletváltás feltételeinek fogyatékossága. A budapest.piarista.hu-n közölt állásfoglalás kitér a NAT-ra is, de határozottan nem ideológiai, hanem szakmai alapon, üdvözölve a helyenként megjelenő korszerű pedagógiai szemléletét, kritizálva az egyeztetés elmaradását, illetve a bevezetésre adott minimális időt.

A hatalmi kommunikáció válasza hamar érkezett, és lesújtóbb formáját hozta, mint valaha: a „szakminisztérium” pénteki közleménye szerint (1) az aláírásgyűjtés „aknamunka” és „nem a NAT-ról” szól, (2) az egész valójában „Gyurcsányék gépezetének” választási célú „adatgyűjtése”, (3) „a magyar pedagógusok munkaterhelése nemzetközi viszonylatban átlagosnak tekinthető, a tanár-diák arány az OECD átlagnál is kedvezőbb” és (4) abba a „számháborúba” a minisztérium bele sem megy, hogy „az aláírók száma hogyan viszonyul a pedagógusok 170 000 fős állományához”.

Propagandáról magyarra fordítva: a tanárok nemcsak ostobák, mivel nem tudják megkülönböztetni a gyurcsányista adatgyűjtést a petíciótól, de vakok is, hiszen képtelenek észrevenni jó dolgukat. „Nem a zsömle kicsi, a pofátok nagy!” És még kevesen is vannak, erről pedig mi sem tanúskodik jobban, mint a csendes többség bölcs hallgatása. Mindez egyben, a rémesen pongyola, elütésekkel terhelt minisztériumi közleményben, melyből tónusában hol az ötvenes évek pártsajtója („aknamunka”), hol a sértett házastárs vagdalkozása köszön vissza. A miniszterelnök január elején azt mondta, a kampánynak vége, két év kormányzati aprómunka következik. Lehet, hogy így lesz, de még itt minden elemében a Rogán Antal-féle kampányvonat zakatol.

A Lokál–Ripost szennylapok írnak úgy, ahogy a minisztérium több mint ezer egyházi iskolai tanárral beszél.

A budapesti Piarista Gimnázium, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a budapesti Szent Angéla iskola, a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium és még vagy tucatnyi intézmény pedagógusaival. Nem politikusokkal, hanem magyar polgárokkal, akik a NAT erényeit is elismerve osztották meg gondjaikat, mindennapi küzdelmeiket, dilemmáikat, kérve a választott politikusokat, hogy döntéseiknél mindezt vegyék figyelembe.

A minisztérium olyasmit üt, ami a legfontosabb kellene, hogy legyen. A pofon ezer (+n) pedagógus arca felé indult, de a polgári Magyarországon csattant. A tanárok közleménye ugyanis nem volt más, mint autonóm, magabíró, önmagukért és közösségükért felelősséget viselő polgárok hangja. Pontosan azért váltottunk rendszert 30 évvel ezelőtt, hogy ezt a hivatalosság részéről soha többé ne lehessen aknamunkának minősíteni.

Hogy ne lehessen kirúgni az Oktatási Hivatalnál betöltött állásából a másodállásban egyházi iskolában óraadó tanárt csak azért, mert aláírta az ő munkáját is érintő NAT-ról szóló, száz százalékig szakmai nyilatkozatot. Hogy ne lehessen egyházi vezetőknek odatelefonálni a politika csúcsairól, hogy márpedig azonnal tüntessenek el cikkeket az egyházi sajtóból – cikkeket, amelyek be mertek számolni az egyébként egyházi iskolák tanárai által aláírt nyilatkozatról. Hogy ne kelljen tűrni, amikor a propagandagépezet bármit bevet: akár a piarista tartományfőnök szájába is adva olyan, saját tanárait bíráló „ellennyilatkozatot”, amelyet az illető a valóságban sosem adott.

A pártlap munkáslevelezője Oberfrank Pál a KDNP-közeli Vasárnap.hu-nak mondta, hogy ezt nem így kellett volna elintézni. Nem a nyilvánosságban. És tényleg: miért nem szóltak előbb a tanárok? – törhet fel a kérdés a naiv olvasóból. Nos, épp ez a lényeg: a titokban elkészített, puccsszerűen bevezetett, a legvégsőkig többfajta változatban köröztetett NAT-tal kapcsolatban az érintettek jeleztek , ahogy tudtak. A színfalak mögött, de nyilvánosan is. Január 17-én az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma (ÉGIG) adott ki szelíd, szakmai (ejtsd: abszolút politikamentes) közleményt, még az alaptanterv publikálása előtt. Olyan „jelentéktelen” iskolák vezetői írták alá, mint a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, a Budapesti Fazekas, a veszprémi Lovassy és a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, valamint az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatói. Két dolgot kértek: hogy az új NAT 2021 szeptemberében lépjen hatályba, és hogy azt érdemi szakmai egyeztetés előzze meg.

Az ÉGIG semmilyen érdemi választ nem kapott, a NAT-ot a kormányzat kihirdette – az ismert következményekkel.

Ahogy az élenjáró gimnáziumok közleménye, úgy az egyházi iskolai tanárok állásfoglalása is: autonóm, önmagukért és közösségükért felelősséget viselő polgárok hangja.

Ez a hang a mi hangunk is.


Nyitókép: MTI

Ez az írás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

#oktatás