Kapu Tibor űrutazása több, mint pénzszóró propagandaakció – szép egyéni teljesítmény, amely több tucat magyar kutató, tudományos műhely, űripari vállalkozás előtt nyitott meg fontos kapukat. Egy jól működő ökoszisztémában a HUNOR program a piramis csúcsát jelentené – a magyar oktatás- és tudománypolitika helyzete mellett azonban inkább sziget. Kapu így is alkalmas lehet arra, hogy a tudományos és mérnöki pályák felé inspirálja a fiatalokat – ám ehhez az is kellene, hogy a politika ne telepedjen rá saját üzeneteivel a sikerére a következő hónapokban.

A földrajzi determinizmus új hullámának vezére, Tim Marshall brit sztárújságíró A földrajz jövője című könyvében Földünk határain túlra is kiterjeszti a geopolitika hatáskörét – illetve nem ő, hanem a nagyhatalmak, akik a békés kooperáció helyett újra űrversenybe kezdtek. Recenzió.

Noha a NASA ismét elhalasztotta az Artemis–1 indítását, a Holdra való visszatérésért folytatott verseny visszavonhatatlanul magasabb sebességfokozatba kapcsolt. A kínai űrprogram szédítő fejlődése ellenére a Nyugat fölénye még mindig kézzelfogható, nem kis részben a magántőkének köszönhetően.

Hosszú évtizedek közönye után 2021 újra az űrkutatásról is szólt: nyáron két milliárdos is hivalkodó űrkirándulásokkal borzolta a kedélyeket, majd a Mars-kolóniákat tervező Elon Muskot választotta az év emberének a Time magazin. Míg a baloldal perverz, környezetpusztító egotripként látja a hipergazdagok űrversenyét, mások szerint vízióik nélkül szegényebb lenne az emberiség.