Az elszámoltatás igénye elemi erővel merül fel az újabb rendszerváltó fordulat nyomán, de ennek a jogállam keretei között kell maradnia. Még akkor is, ha e keretek szűkebbek annál, mint amire most sokan vágynak, bízva a „kövér ítélet” lehetőségében. A jogállamot azonban nem lehet jogállam ellenében megvalósítani, és a jogállami normákat nem szabad az igazságosság nevében felfüggeszteni. Landi Balázs jogász, egyetemi docens, Sólyom László volt közvetlen munkatársa hozzászólása az elszámoltatás jogi eszközeiről szóló vitához.
Bővebben >>>Ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállhasson, hitelteleníteni kell azt az egyoldalú törvényességkultuszt, amely jelenleg a törvényhozói és jogalkalmazó mentalitást bénítja, és amely csak a status quot, a csalárdság hagyatékát védi – írja Sajó András lapunknak küldött vendégcikkében. A jogtudós, aki 2008 és 2017 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (2015-től pedig elnökhelyettese is) volt, úgy érvel: a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik. Magyarán: a jogállamiság védelme és újbóli megteremtése igenis indokolhat kreatív megoldásokat, a csalárdul szerzett vagyonokba nem kell belenyugodnunk csak azért, mert megszerzésük pro forma törvényes volt. Erkölcs is van a világon, ráadásul az a jog számára is értelmezhető.
Bővebben >>>A választók elsöprő többsége nem egy tiszás ellen-NER-t akar, hanem azt, hogy a jövőben senki ne építhessen ki hasonló rezsimet. Nagyívű, teljesen új alkotmányra ehhez valóban nincs szükség, a közjogi rendszer gondos újrakalibrálására azonban igen. Ez nem megy másfél hónap alatt. Győry Csaba alkotmányjogász, az ELTE oktatója reagál Tordai Csaba felvetésére.
Bővebben >>>Újabb bizonyítékokkal állhat elő Szabó Bence százados, mondja Horváth Lóránt, az egykori nyomozót védő ügyvédi iroda vezetője. Az ügyvéd szerint a rendszerváltás óta nem látott módon mászott bele a politika a titkosszolgálatok életébe. Állítja: nem kémügy vagy kémelhárítás van, hanem kampánycélra gyártott történetek. Na, de ki őrzi az őrzőket? Kihez fordulhat az állampolgár, ha már nem bízik az államban? Hogyan akadályozzák a hatóságok az ukrán aranykonvoj ügyében folyó eljárást? Először a Válasz Online-on szólal meg nagyinterjúban Horváth Lóránt. A kampányban rendkívül gyorsan pörgő események miatt a Heti Válasz podcast adása kivételesen csütörtök helyett szerda délután jelenik meg.
Bővebben >>>Amikor egy kormány ellen folyamatban lévő pert egy kormányrendelettel ellehetetlenítenek, akkor a demokrácia van veszélyben. Mert ahol nincs joguralom, ott bárkivel, bármit meg lehet tenni. A főváros kontra kormány per ellehetetlenítése rettenetes precedens. A Válasz Online többnyire ténycikkekben, elemzésekben utazik. Publicisztikát akkor írunk, ha nem hallgathatunk. Például most.
Bővebben >>>A most benyújtott törvénytervezetet már egy nyílt önkényuralom törvénye. Már az év elején jeleztük: ténylegesen hatóságot csinálhatnak a Lánczi Tamás vezette Rágalmazási Főosztályból. Bárcsak a paranoia mondatta volna velünk ezt a jóslatot, de sajnos beigazolódott. Az éjszaka benyújtott jogszabálytervezetben még az is üldözéssel sújtható külföldi támogatásnak minősül, ha egy erdélyi magyar küld utalást egy független lapnak. Egy azonban biztos: mi nem megyünk sehova és nem pánikolunk. Nekünk Magyarország a hazánk, az olvasó a megrendelőnk.
Bővebben >>>Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Orbán Viktor rendszerváltása nyomán a nyolcvanas évek reformkommunistáinak koncepcióját idéző világ szerveződött, ahol az állampárt teljhatalma megkérdőjelezhetetlen, miközben nyomokban pluralizmust tartalmaz. Napjaink fő kérdése hasonlít az ellenzékiek 1989 eleji szorongásához: vajon átadnák a hatalmat, csak mert a nép úgy dönt, […]
Bővebben >>>Mike Károly közgazdász szerint mi, magyarok minél kevésbé tudjuk megoldani a saját problémáinkat, annál drágábban fizetünk meg ezért. Többek között az önbecsülésünkkel.
Bővebben >>>
