film – Válasz Online
 

Kosztümös akciófilm lett ugyanis a Most vagy soha! – amely Európa talán legkedvesebb, vér nélkül győztes forradalmát erőszakolja meg így a nagy vásznon. Belógtunk minden idők legdrágább magyar filmjének premier előtti vetítésére. Kritika.

Bővebben >>>

Christopher Nolan rendező tömegszórakoztató – elitista megvetéssel a tömegek igényei iránt. Háromórás filmet készített a kvantumfizikáról és az apokalipszisről, mely vasárnapról hétfőre virradó éjjel tarolt a 96. Oscar-gálán. Első aranyszobrocskája után ideje megünnepelni a kivételes rendezőt. Örüljünk, hogy kortársai lehetünk egy igazi decens polgárnak, aki sziget a sokszor magamutogató filmes világban, és immár két és fél évtizede dolgozik gondolkodtató, szívre-észre ható történeteken.

Bővebben >>>

Ha a tavalyi évet Reisz Gábor állami támogatást nélkülöző filmje, a Magyarázat mindenre uralta, az ideit jó eséllyel Boross Martiné fogja. A február 15-én mozikba kerülő Nyersanyag néhány tízmillióból is izgalmas, a magyar valóságról szóló film lett. Interjú a rendezővel.

Bővebben >>>

162 kilométeres ultramaratonnal három németországi gyógykezelés árát gyűjtötte össze Marcinak, egy hat éves recski kisfiúnak, aki agydaganatban szenved. Interjú Nádudvari Péterrel, aki jótékonysági sportoló.

Bővebben >>>

Vegyünk egy kiló ötvenhatot, kevés további 20. századi magyar traumát, ezt egy tepsi pszichotrillerbe beleöntjük, megszórjuk egy kis Stefan Zweig novellával, 180 fokra bedugjuk a Nemzeti Filmintézet sütőjébe és meg is kaptuk a Mesterjátszma című alkotást. Kritika Tóth Barnabás filmjéről. Süveges Gréta vizsgamunkája a Válasz Műhely, lapunk újságíró-iskolája számára.

Bővebben >>>

Szépen fényképezett, a néző figyelmét mindvégig lekötő kosztümös dráma lett Koltai Lajos Semmelweis-filmje. A nagy orvosi felfedezés körülményeit és Semmelweis mániákus elhivatottságát, nyomozását összességében hitelesen mutatja meg, a bécsi közeg ábrázolása azonban félrecsúszik. A mostanában készülő történelmi filmekhez hasonlóan a Semmelweis is „nyugaton bántják a magyart” naív világmegfejtésére épül fel, pedig a valódi történelmi helyzet ennél sokkal összetettebb és érdekesebb volt. Kritika.

Bővebben >>>

Ridley Scott filmje az év alighanem egyik legjobban várt mozijából komoly csalódás lett. Egyedül a képi világa menti meg a jelentéktelenségtől. Kritikánk.

Bővebben >>>

Nem akartam remegő kézzel írni a forgatókönyvet, és ha A keresztapa tervét adjuk be, az se nyert volna – indokolja Reisz Gábor rendező a Válasz Online-nak, miért nem pályázott állami támogatásra a Magyarázat mindenre című, a magyar mozikban a héten debütáló filmjéhez, amely a Velencei Filmfesztiválon a Horizontok szekcióban elnyerte a Legjobb film díját.

Bővebben >>>

Ha Robert Oppenheimer – és a róla szóló film – alapállását vesszük, akkor nemzedékünk még soha nem volt ennyire közel ahhoz, hogy elégjen egy izzó, radioaktív lángoszlopban. Ha a „főgonosz” Teller Ede örökségében bízunk, akkor viszont nagyobb biztonságban vagyunk a pusztulástól, mint valaha. Esszé Christopher Nolan új filmjéről, amelyre az első hétvégén közel 100 ezer néző volt kíváncsi Magyarországon.

Bővebben >>>

Mozis kibeszélő műsorunkba két igazi profit hívtunk: Paár Ádám több mint tíz év műélvezői tapasztalatát sűrítette a tavaly megjelent, A kosztümös film történész szemmel című könyvébe, Mestellér János hagyományőrző (Keleti Szövetség) pedig több ismeretterjesztő produkciót jegyez készítőként, lovas és fegyveres statisztaként pedig részt vett nyugati produkciókban is. Műsorvezetők: Borbás Barna, Zsuppán András.

Bővebben >>>

Elég-e egy magyar történelmi film sikeréhez, hogy sokat kardoznak benne, és hogy azt üzeni, a magyarok mindig mindenkinél agyafúrtabbak és bátrabbak voltak? A 2,36 milliárd forintból készült Hadik alkotói szerint bőven, más mondanivalójuk meg úgysem volt Hadik András tábornokról, a barokk kor egyik legjelentősebb magyar hadvezéréről. Ismét olyan film született, ami az országhatáron kívül értelmezhetetlen, és itthon is csak azoknak szól, aki a múltra legfeljebb giccses tabló formájában kíváncsiak.

Bővebben >>>

Az alkotócsapat három tagja lapunkat kereste meg azzal, hogy válaszoljanak néhány, a filmkészítés körülményével kapcsolatban felvetődött kérdésre. Leszögezik: munkájuk egyáltalán nem hibátlan, de a nyeregkápák dőlésszöge és hasonló kérdések inkább a szűkebb szakértőket izgathatják.

Bővebben >>>

Andy Vajnát a halála előtti időszakban azzal támadták: filmes kormánybiztosként elhanyagolja a történelmi filmek készítését. A távozása mintha kinyitott volna egy kaput, de nem a nemzeti múlt eseményeit méltóképpen feldolgozó, nagyszabású alkotások, hanem a közpénzégető amatőrség előtt. Rákay Philip Aranybulla-sorozata még csak történelemhamisításnak sem nevezhető. Ahhoz gondolni kellett volna valamit a történelemről.

Bővebben >>>

Mától látható a mozikban az 1990-es taxisblokádról szóló film, ami az alkotók szerint történelmi hűségre törekedve, hiteles források alapján mutatja be az eseményeket, valamint visszatekintésként Antall szerepét az 1956-os forradalomban. A korszak szemtanúi és szakértői segítségével végigbeszéltük, miért romlott meg Göncz és Antall viszonya, mennyi a fikció a filmben, miért nem került sor a honvédség bevetésére, és tényleg letiltotta-e Hankiss a kormányfő tévébeszédét. Filmes alapú múltidézés.

Bővebben >>>

Az akció és a fantasy mellett szuperhősös zsánerből építkező Moon Knightot átjárja az óegyiptomi mitológia, ezért a munkához szerződtették szakértőnek a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Osztályának munkatársát. Horváth Zoltán először a Válasz Online-nak beszél részletesen arról, milyen volt a tudomány képviselőjeként részt venni egy szuperhősös megaprodukció stábjában.

Bővebben >>>