Szürreális szöveg következik. Semennyire nem passzol az újságírói-tényfeltárói szerepfelfogáshoz. Nonszensz, hogy így szólongatunk magas hivatalt viselő embereket. Nem is lesz belőle rendszer. A hazánkban rohamléptekkel épülő putyini rendszer viszont szükségessé teszi, hogy személyesen is megszólítsunk három, általunk jól ismert minisztert. Azaz: a jobbik énjüket. Hármójuk közül kettő esetében ugyanis meg vagyunk győződve róla, hogy az ma is létezik.
Bővebben >>>„Csak azért írok, nehogy félreértésből egymásnak essetek!”
Bővebben >>>Rendszeres szerzőnk, az író, haditudósító Jászberényi Sándor Egyiptomból „küldi” leveleit Magyarországra tízéves kisfiának. A huszonhatodik levélben arra tanítja, hogy számlálja meg az áldásait bizonyos időközönként. Most viszont, amikor a járvány a feje tetejére állít mindent, feltétlenül. Néhány évente érdemes megszámlálnia az embernek az áldásait. Leülni egy üres papírlap elé, kézbe venni a ceruzát és leírni, mivel […]
Bővebben >>>A huszonötödik levél elvileg a szépírástól szeretné távol tartani Háfizt – ám ha mégis azt az utat választaná, azért megtudhatja, mi fán terem. És hogy milyenen nem.
Bővebben >>>A huszonnegyedik levél írásakor már Kairóban is megjelent a koronavírus, szerzőnk pedig borzadva nézi az itteni háborúkat, amelyeket az utolsó WC-papír gurigáért vívnak művelt európaiak. A tanulság most sem más, mint az előző levélben volt.
Bővebben >>>Rendszeres szerzőnk, az író, haditudósító Jászberényi Sándor Egyiptomból „küldi” leveleit Magyarországra tízéves kisfiának. A huszonharmadik levél a sivatagban született. Koronavírusról, pánikról, csöndről és emberlétről. Isten azért teremtette a sivatagot, hogy az ember sose felejtse el, hogy társas lény. Legalábbis a beduinok így gondolják. Sok mindent gondoltak már az életről az elröppent évezredek alatt, mióta a […]
Bővebben >>>A huszonkettedik levélből végre kiderül, miért a varjú lett a tárcasorozat „totemállata” .
Bővebben >>>A mostani, immár huszonegyedik levélben azt mondja el Háfiznak, hogy minden ellenkező híresztelés dacára ma is van rabszolgaság a Földön.
Bővebben >>>A mostani, immár huszadik levélben azt mondja el Háfiznak, hogy mi az irodalom és mi az olvasás az ember életében. S hogy senki sem lesz fasiszta attól, ha fasiszta írót olvas. Sem keresztény, ha keresztényt.
Bővebben >>>Rendszeres szerzőnk, az író, haditudósító Jászberényi Sándor Egyiptomból írja leveleit Magyarországra tízéves kisfiának. A 19. levélben azt mondja el Háfiznak, hogy aki romlandót imád, bele fog bolondulni végül.
Bővebben >>>Az Egyiptomban élő Jászberényi Sándor író-haditudósító Magyarországon élő kisfiának ír mindarról, amit apaként érdemesnek érez átadni neki. A mostani, immár tizennyolcadik levélben azt mondja meg, milyenné ne váljon soha a tízéves kisfiú. Folytatódik a Válasz Online levéltárca-sorozata.
Bővebben >>>A mostani, immár tizenhetedik levél egyúttal az idei első is. Arról szól, hogyan lehet kijönni a sötétlő erdőből az emberélet útjának felén.
Bővebben >>>Jászberényi Sándor író-haditudósító levélfolyamának befejező részéhez értünk – persze csak ami 2019-et illeti. Idén tehát ez az utolsó levél fiának, Háfiznak. A karácsony értelméről. Jövőre folytatjuk!
Bővebben >>>Jászberényi Sándor író-haditudósító Egyiptomból írja leveleit kisfiának Magyarországra – általában. Olykor Párizsból vagy Nigériából, ezúttal azonban Budapestről. A tizenötödik levél témája: majdnem a szeretet.
Bővebben >>>Állandó szerzőnk, Jászberényi Sándor író-haditudósító általában egyiptomi otthonából írja leveleit Magyarországon élő kisfiának, az utóbbi levelek azonban Nigériában íródtak – ez itt éppen arról, mi mindenre képes az ember Isten nevében. A Válasz Online „levéltárca-sorozatának” tizennegyedik darabja következik. Levágott kezű nő ült a földút mellett. Műanyagszéken ült, a bal lábán hat év körüli gyereke. Vidám […]
Bővebben >>>
