Dánok keresik magukat degeszre a magyar áramon – az Orbán-kormány hatalmas hibát vétett – Válasz Online
 

Dánok keresik magukat degeszre a magyar áramon – az Orbán-kormány hatalmas hibát vétett

Magyari Péter
| 2024.01.24. | sztori

Egész Európában terjed a gépi kereskedés az árampiacon, de a magyar tőzsde különösen kiszolgáltatott az új iparág spekulánsainak: a szélerőműveket korlátozó kormánypolitika miatt akkora itthon a naperőművek túlsúlya, hogy kisebb kockázattal lehet fogadni az árak változására, mint máshol. Az elektromosáram-kereskedelem központja két dániai kisváros lett: onnan lesik titkos algoritmusok, kisüt-e nap Magyarország felett.

hirdetes

2023 késő őszének egyik hajnalán Dániában valakik néhány perc alatt több millió eurót kerestek a magyar árampiacon. A látszólag könnyű pénzhez jutó kereskedőknek nem kellett sokat tenniük a bevételért: elegendő volt, hogy a szoftvereik tegyék a dolgukat. A jól beállított robotok arra reagáltak, hogy váratlanul nagy köd kerekedett Magyarország felett. 

A történetet Javier Blas osztotta meg a Bloomberg hírügynökség oldalán közzétett publicisztikájában, amelyben arra figyelmezteti az európai politikusokat, hogy ideje lenne alaposabban szabályozni az EU árampiacán egyre nagyobb tételekben kereskedő robotokat. Kezd ugyanis kicsúszni az ellenőrzés lehetősége úgy a nemzeti, mint az uniós szervek kezei közül. 

Javier Blas azon kevés újságírók egyike, akik nagyon jól ismerik az olajjal, gázzal, szénnel és árammal üzletelő, sokszor a nyilvánosság elől szinte teljesen rejtett kereskedőházak világát. 2021-ben megjelent, Jack Farchyval közösen írt The World for Sale: Money, Power and the Traders Who Barter the Earth’s Resources (Eladó a világ: Pénz, hatalom és a kereskedők, akik a Föld erőforrásaival üzletelnek) című könyvében krimibe illő jelenetekkel és alapos elemzésekkel mutatja be a világ legnagyobb üzletkötőit az 1940-es évektől napjainkig. A kötet egyik visszatérő motívuma, hogy néhány vállalat óriási politikai és üzleti befolyáshoz juthat egy-egy üzletember bátor vagy éppen gátlástalan ötlete nyomán. 

Blas múlt csütörtökön megjelent írása arra figyelmeztet, hogy néhány Dániában bejegyzett, összesen alig pár száz főt foglalkoztató cég éppen most forgatja fel az európai árampiacot. „Elképesztő pénzt csinálnak, milliárdokat lehet most keresni az árammal Európában” – mondja a cikkben megszólaló Mogens P. Sorensen dán árampiaci szakértő. A bemutatott cégek közül az MFT nevű például 2022-ben 576 millió eurót keresett. A cégnek 130 alkalmazottja volt akkoriban, azaz minden munkatársra, a portástól a vezérigazgatóig: 4,4 millió euró profit jutott. 

Az említett cégek mind elképesztő tempóban növekednek. Blas hat dán energiakereskedőt vizsgált, amelyek jórészt robotok segítségével üzletelnek az európai áram- és gázpiacon.

Ezek összesített profitja 2020-ban 120 millió euró volt, 2021-ben nem egészen 1 milliárd, míg 2022-ben már 5 milliárd euró. Ekkora profitnövekedés ilyen gyorsan példátlan, még az óriási pénzeket mozgató energetikában is.

A cégek mind Aalborgban vagy Aarhusban vannak bejegyezve, egyik sem régebbi tíz évesnél. Munkatársaik többségének egyszerre van informatikai és közgazdasági végzettsége, általában az aarhusi egyetem phd-hallgatói közül kerülnek ki. Az iparág központja azért Dánia lett, mert ott elsőként liberalizálták az árampiacot, és így ott alapították az első robotalapú kereskedőházakat is. A rendszerek kiépítése különleges szakértelmet igényel, így aki be akart szállni az üzletbe, az legszívesebben a környéken alapított vállalkozást, ahol már voltak olyan emberek, akik tudták, hogy mit kell csinálni. 

A sárkány Magyarországra jött

Magyarországon két dán cégnek van engedélye, hogy árammal kereskedjen: az aarhusi PowerMartnak 2022 szeptembere, az aalborgi Nidhognak pedig tavaly július óta. A Javier Blas elemzése elején olvasható nagy magyarországi kaszálást tehát ezek végezhették el. A Nidhog dániai anyavállalata az Yggdrasil, amely honlapján a vezető hírek között ünnepli, hogy belépett a magyar piacra is. A furcsa cégnevek az északi mitológiára utalnak: Yggdrasil a világfa neve, amelynek gyökerei között lakik Nidhog, a sárkány, aki részben a fa gyökereivel, részben pedig a holtak vérével táplálkozik. 

Az Yggdrasil a működési modelljét ilyen egyszerűen magyarázza az oldalán: „Elemzünk, programozunk, kereskedünk. Óriási mennyiségű történeti adatot elemzünk az időjárás alakulásáról, és az időjárási előrejelzésekben szereplő adatok és az áram árának összefüggéseiről. Ezeket használja az algoritmus, amin a kereskedésünk alapul. Az adatfeldolgozáshoz és piaci partnereinkkel való együttműködéshez saját programokat írunk. A rövidtávú piacokon árammal kereskedünk, szerte a világban.”

Olcsó, drága, olcsó, drága

Az automatizált árampiaci kereskedés lényege a következő nap, félnap vagy akár csak 15 perc időjárásának minél pontosabb előrejelzése. Ezen alapszik ez az új üzletág, amely éppen most alakítja át Európa árampiacát. 

A modell alapja a megújuló energiaforrások gyors terjedése. Az EU előírta magának, hogy 2050-re lemond a szénről, a gázról és az olajról, hogy megvédje a Földet a túlzott felmelegedéstől. Az átálláshoz sokkal több áram kell, hiszen az autókat és a fűtőtesteket is át kell állítani elektromosra, de az áramtermelést is át kell állítani megújulókon alapulóra. 

Európában elsősorban szél- és naperőművek telepítésével igyekeznek megoldani mindezt. Csakhogy e technológiák időjárásfüggők: ha fúj a szél vagy süt a nap, akkor sokat termelnek; ha viszont szélcsend van, vagy borús az ég, egyáltalán nem adnak áramot.

Szélerőművek a Jánossomorja–Andau határszakasz osztrák oldalán 2023. november 22-én (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Ezeket az anomáliakat részben ki lehetne egyenlíteni, ha az egész kontinens hálózatai rugalmasan össze lennének kapcsolva, de most még csak az átállás közepén vagyunk. Elég sok megújuló van már az európai rendszerben ahhoz, hogy a termelésük ingadozása ide-oda rángassa az áram árát, viszont nem elég túlbiztosított a hálózat ahhoz, hogy ezt hatékonyan kiegyenlítse. 

Az is hozzájárul a nagy áringadozásokhoz, hogy a szélcsend vagy a felhők miatt a megújulók helyére beléptetett termelők árama jellemzően sokkal drágább, mint a nap- és szélerőműveké, hiszen a legrugalmasabban a gázerőműveket lehet bekapcsolni, és a gáz ára Európában a 2020-as évekre az orosz import fokozatos leállása miatt jóval magasabb lett, mint a 2010-es években volt. 

Az áringadozás elképesztő szélsőségeket hozott az elmúlt években. Németországban minden idők legmagasabb tőzsdei áramára 2022. augusztus 26-án alakult ki, amikor következő heti szállítással 699 euró/MWh áron lehetett vásárolni. A legalacsonyabb ár 2023. július 1-én délután jelentkezett, amikor mínusz 500 euró volt az ár – azaz a termelők ennyit fizettek annak, aki hajlandó volt átvenni az áramukat. A rekordmagas ár akkor alakult ki, amikor a földgáz ára is történelmi rekordot döntött, miután az oroszok bejelentették, hogy nem nyitják meg az Északi Áramlat 1 vezetéket, amelyet korábban felújításra hivatkozva ideiglenesen lezártak. A brutális negatív ár pedig egy egyszerre napsütéses és szeles szombaton alakult ki, amikor sokan szabadságon voltak. 1200 euró árkülönbség is lehetséges tehát Európában, miközben az ezredfordulót magában foglaló évtizedben 125 euró volt a legnagyobb különbség a rekordalacsony és a rekordmagas ár között Észak-Európában, ahol a legrugalmasabb volt a piac.

Csak a nap számít itt 

Mint láttuk, politikai fejlemények és az időjárás egyaránt befolyásolhatják az árak változását, de ha nincs éppen háborús krízis, az időjárás már önmagában is elég ahhoz, hogy aki szerencsésen tippel, az sokat keressen az európai áramtőzsdéken. És ez különösen igaz a magyar áramtőzsdére, a HUPX-re: egyáltalán nem véletlen, hogy Javier Blas cikke magyarországi példával kezdődik.

A magyar árampiac ugyanis az egyik legkönnyebben spekulálható az egész EU-ban. Miért? Nagyon egyszerű. Azért, mert itthon a napelemek mellett nincsenek szélkerekek. 

Ha valaki jól tippeli meg, hogy mikor lesz felhős, és mikor lesz verőfényes az ég Magyarország felett, akkor az nagyon sokat kereshet a magyar áramtőzsdén. Amikor ugyanis süt a nap, akkor túlkínálat alakul ki nagyon gyorsan, ami leviszi az árat; amikor viszont beborul, akkor az ország azonnali jelentős importra szorul, illetve be kell kapcsolni a tartalék gázerőműveket, ami viszont gyors áremelkedést hoz. 

A magyar elektromos hálózatot felügyelő MAVIR jelentése szerint 2023-ban 1045 olyan negyedórás szakasz volt, ami jelentős, 400 MW feletti kiegyenlítetlenséget hozott, vagyis az előre tervezett termelés és fogyasztás jelentősen eltért egymástól. 2022-ben még csak 293 ilyen negyedórás szakasz fordult elő, a növekedés egyetlen év alatt több mint háromszoros volt. Ez elsősorban a napelemek nagy aránya miatt fordulhatott elő, hiszen a másik két jelentős hazai termelő egység, a paksi atomerőmű és a mátrai szénerőmű működése elég jól kiszámítható. 

Az ilyen kiegyenlítetlenségek aranybányát jelentenek a tradereknek, amennyiben pontosan megjósolják, hogy a következő órákban milyen irányba változhat a termelés volumene. Mivel ez Magyarországon elsősorban a napsütéstől függ, ezért azt figyelik, hogy mennyire van világos a nagy naperőműparkok felett Magyarországon. 

hirdetés

2023-ban összesen 96 olyan óra volt, amikor nulla euróért vagy negatív árért (tehát az eladó fizetett) lehetett áramot venni a magyar áramtőzsdén. Ez a 96 óra több, mint ahány ilyen óra összesen volt 2012 és 2022 között. A változás oka, hogy rengeteg napelem kezdte meg a termelést 2023-ra, részben nagy napelemparkokban, részben pedig lakóházak tetején, és ezért ha napos az idő az egész országban, akkor túltermelés alakul ki.

Igazán nagyot azzal kaszálhatnak a traderek, ha pontosabban jósolnak, mint mások. Ez azt jelenti, hogy az előző napi, 24 órás szállítással felajánlott áram árához képest bekövetkező változásokat helyesen megtippelik. Azaz jól sejtik meg, hogy a másnapi tényleges ár alacsonyabb lesz (a vártnál több napsütés esetén), vagy magasabb lesz (a vártnál kevesebb napsütés esetén). Ilyenkor 15 perces ciklusokban az előző napi pozíciójukhoz képest fordítottan viselkednek. Például ha úgy tartják, hogy több lesz a nap, mint ami alapján a naperőművek a másnapi felajánlásaikat tették a tőzsdén, akkor előző nap előre eladnak áramot, majd a naposabb napon ugyanazt alacsonyabb áron, kis részletekben visszavásárolják. Amíg olcsóbb a termék, mint amennyiért ők az előző napon eladták. 

Ezek már nem garázscégek 

Ehhez nemcsak a legalaposabb előrejelző intézetek szolgáltatásaira fizetnek elő, de rengeteg egyéb forrású adatot is elemeznek az automata rendszerekkel kereskedő vállalatok. Például figyelik a közösségi médiában megjelenő fotókat is, hogy lássák, éppen milyen az idő egyes településeken. A lehetséges fogyasztást is igyekeznek minél pontosabban felmérni, azaz gazdasági, termelési adatokat is monitoroznak. 

Az iparág legnagyobb vállalkozása, a Danske Commodities azzal büszkélkedik, hogy a nap legforgalmasabb időszakában percenként 1 millió sornyi adatot dolgoznak fel a számítógépeik, és ezek alapján napi 25 ezer alkalommal vesznek vagy adnak el áramot a különböző tőzsdéken. A Danske Commodities fő tulajdonosa a norvég állam, az Equinor nevű energetikai óriásvállalatán keresztül. Nem kispályás vállalkozásról van szó: a norvégok 2022 decemberében 3,5 milliárd euróval tőkésítették fel a céget, hogy rugalmasan tudjon adni-venni, hiszen ahogy gyorsan sokat lehet keresni, úgy gyorsan sokat is lehet veszteni a rossz előrejelzésekkel ezen a piacon. 

Derű, ború

Magyarország azért ideális célpontja az ilyen spekulációknak, mert elég csak a napra figyelni. Ahol jelentős szélerőműparkok is vannak, ott összetettebb a helyzet, mert könnyen lehet borult időben nagy szél, vagy szikrázó napsütésben szélcsend, és ilyenkor a két termelési technológia kiegyenlíti egymást. Sokkal nagyobb a kockázat ott tippelni a termelés volumenének változására – és így az áramár változására –, ahol összetettebb a megújulók termelési eloszlása. A magyar piacon a naperőművek több mint 10, a szélerőművek viszont csak 1 százalékát biztosítják a teljes fogyasztásnak.

Az MVM Csoport új napelemparkja Debrecenben az átadás napján, 2022. november 28-án (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Éppen ezért különösen érthetetlen, hogy a magyar állam 2010 óta miért nem engedélyezte egyetlen szélerőmű megépítését sem. Az EU nyomására tavaly december 29-én a kormány jelentősen lazított ugyan az építkezések feltételein, és ezzel megnyílt az elvi lehetőség új beruházások indítására, de Lantos Csaba energetikai miniszter a parlamentben azt mondta, hogy annyi napelemes kérelem van még függőben, hogy szerinte 2029 előtt nem épülhetnek még így sem új szélerőművek. Ha mégis épülhetnének, az növelné a magyar áramtőzsdén spekuláló kereskedők kockázatát, és ezzel csökkenne az a pénz is, amit a magyar piacról ezek a traderek kiszippantanak. 

Látszik az aktivitás

Hogy a mostani helyzetben érdemes Magyarországon az árváltozásra fogadni, azt bizonyítja, hogy 2023-ban mennyire megélénkült a napon belüli üzletkötés az áramtőzsdén. A HUPX statisztikája szerint tavaly 59 százalékkal növekedett 2022-höz képest a napon belüli szállítással kötött üzletek értéke, míg a hagyományos, egy nappal előre kötött üzletek értéke 4 százalékkal csökkent. A napon belüli üzletelés tipikusan az algoritmussal dolgozó kereskedők terepe, akik akár 15 percenként változtathatják eladási vagy vételi pozícióikat. 

A robotokkal kötött üzletek aránya az összes európai áramtőzsdén növekszik, és ennek nem csak hátrányai vannak. A piacot folyamatosan és fáradhatatlanul monitorozó robotok elvben gyorsabban kiegyenlíthetik a keresleti és kínálati igényeket mint a hús-vér traderek, illetve az árakat is leviheti, hogy a robot a kis haszonért is lehajol. Ahogy a Danske Commodities munkatársai ebben az angol nyelvű podcastban elmondják,

a robotok terjedésével érdemben csökkent a kereskedők haszna az egyes üzleteken, és jelentősen nőtt a szereplők száma is, amitől nagyobb a verseny, és ez is hozzájárulhat az árak csökkenéséhez.

Persze közben annak is igaznak kell lennie, hogy a robotok pénzt csinálnak ott, ahol addig más nem csinált – ha nem így lenne, akkor podcast szereplői más iparágban dolgoznának.

Ráadásul a rendszer kockázatát növeli, hogy az európai és nemzeti szabályozók alig látnak bele ezekbe az üzletekbe. Az EU mellett működő energetikai szabályozó testület, az ACER már 2022-ben is másodpercenként 139 üzletkötést észlelt az európai áram- és gázpiacon. Ezt követni, ellenőrizni lehetetlen, az esetleges piaci manipulációkat felfejteni különösen nehéz. Szintén kockázatot jelenthetnek a kibertámadások, amelyek nemcsak a robotok gazdáira lehetnek veszélyesek, hanem egész Európa áramellátására is, ha ártó szándékkal befolyásolják az üzletkötő számítógépek működését. És, mint a magyar példa mutatja, az elektronikus traderek kegyetlenül megbüntetik azokat a piacokat, ahol akár a rossz stratégiai tervezés, akár más kényszerhelyzetek miatt aránytalanság alakul ki a termelési oldalon.


Nyitókép: nagyfeszültségű elektromos távvezetékek Paks határában 2018. június 22-én (fotó: MTI/Sóki Tamás)

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#áram#Dánia#energia#hupx#megújuló energia#naperőmű#szélerőmű#tőzsde