Kilenc év után elesett Marjinka – helyzetkép a 659. napon
Hekkertámadás érte az egyik ukrán mobilszolgáltatót. Romániában orosz drón csapódott be lakatlan területre. Putyin megtartotta éves sajtótájékoztatóját. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 659. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Marjinkát elfoglalták az oroszok
- Az oroszok három Kinzsalt vethettek be
- Putyin megtartotta éves sajtótájékoztatóját
- Romániában orosz drón csapódott be lakatlan területre
- Északon az ukránok új védvonalak kiépítésébe kezdtek, a munkák egy részét magáncégek végzik
- Az ukránok újabb támogatási csomagokat kaptak, a következő két évre elfogadott amerikai védelmi kiadások azonban arányaiban nagyon kis összegben biztosítanak keretet a Pentagonnak Kijev támogatására
- Lett közlés: az oroszok havi 100–150 harckocsit tudnak gyártani és javítani
- Irdatlan következményekkel járó támadás érte az egyik ukrán mobilszolgáltatót – ennek hatásai továbbgyűrűztek
Részletes helyzetkép:
December 13-a és 15-e között az oroszok a védőket a Marjinkában lévő utolsó állásaikból is kiszorították. A város elestét s az annak romjaiból való visszavonulást a helyi ukrán források megerősítették (a település az eddigi harcokban teljesen elpusztult). Ezeket a híreket Olekszandr Tarnavszkij, az ukrán Taurida műveleti-stratégiai csapatösszevonás parancsnoka tagadta, azokat információs provokációnak nevezve, s azt állítva: az ellenség nem foglalta el a teljes települést, annak védelme még zajlik. A város elvesztését azonban az Ukrán Vezérkar indirekten megerősítette: december 14-én a helységet összecsapások helyszíneként jelölték meg; szerintük harcok Marjinka térségében jelenleg a várostól délre, illetve északra folynak. Valószínűleg még mindig maradtak ukrán erők a település közigazgatási határán belül, annak északnyugati külterületén, már a beépített övezet maradványain kívül.
Az agresszor Avdijivkától északra kiterjesztette az általa ellenőrzött területet, Sztepove [Степове] környékén, a vasútvonal nyugati oldalán, illetve Sziverszktől délre és Bahmuttól északnyugatra erősítve magát. A fennmaradó irányokban vagy a védőknek sikerült a jelenlegi állásaikat megtartani, vagy a támadók előrehaladása volt jelentéktelen. December 13-án újabb rekordot döntött az egy nap során végrehajtott orosz rohamok száma: az Ukrán Vezérkar szerint Avdijivkától északra és délre az ukránok összesen 57-et verhettek vissza, a teljes fronton pedig 120-at. A Harkiv Megyei Katonai Adminisztráció arról tájékoztatott, hogy Kupjanszk illetve az attól délre fekvő Kupjanszk-Vuzlovij [Куп’янськ-Вузловий] körül körkörös védelmi vonal kiépítése zajlik. Mindez azt jelenti, hogy az ukrán erők nem pusztán csak azzal számolnak, hogy szükségessé válik a várostól keletre fekvő településekre támaszkodó védelmi vonal feladása (a fő harcok Szinkivkáért [Синьківка] folynak), hanem azzal is: az ellenség – az Oszkil folyón való átkelést vagy az Oroszországi Föderáció államhatárának irányából végrehajtott támadást követően – nyugatról esetlegesen támadást indíthat.
December 14-én az oroszok valószínűleg hetek óta az első, legalább három H–47M Kinzsal hiperszonikus rakétával végrehajtott támadást folytatták le – ezekből legalább kettővel a Hmelnickij megyében található sztarokosztjantyinivi [Старокостянтинів] katonai reptér térségét lőtték, egyes források pedig a kijevi Zsuljani nemzetközi reptértől nem messze bekövetkezett robbanásról is beszámoltak (ide telepítették az egyik Patriot légvédelmi üteget). A Légierő-parancsnokság hozzátette: nem kívánja kommentálni, hova is csapódtak be a Kinzsalok, szóvivőjük, Jurij Ihnat pedig kijelentette: a főváros légvédelme semlegesítette az egyik rakétát. A december 13-ára virradó éjszaka Kijev ballisztikus rakéták célpontjává vált: a Légierő-parancsnokság közleménye szerint az agresszor tíz rakétát vethetett be (az összeset lelőtték). Hivatalosan a törmelékek lezuhanása miatt keletkeztek károk a polgári infrastruktúrában, 53-an pedig megsebesültek. Aznap késő este hat, Sz–300-as rendszerekből indított orosz rakéta Herszon, illetve Mikolajiv megyékre hullhatott.
Odessza megyét december 12-én és 13-án kamikázedrónokkal támadták: javítóüzemben keletkeztek károk, a támadásnak halálos áldozata is volt. Az ezen két napban indított ötven Shahed–136/131-esek közel mindegyikét lelőtte a légvédelem; az orosz célpontok listájára a fentieken és Hmelnickij megyén kívül az Odessza megyében fekvő Izmajil közelében található partmenti infrastruktúra is rákerült: raktárépületekben keletkeztek károk, tizenegyen pedig megsebesültek. Az Ukrán Tengeri Kikötői Adminisztráció [Адміністрація морських портів України] még a mostani támadások előtt azt közölte, hogy a július 18-a óta végrehajtott támadásokban az oroszok 105 partmenti létesítményt találtak el (többek között tíz gabonasilót megsemmisítve), a támadások során három fő halálát és tizenkettő megsebesülését okozva. A december 15-ére virradó éjjel a „mopedekkel” Hmelnickij megyét támadták, innen robbanásokról számoltak be (az összes drónt lelőtték).
Orosz források szerint december 14-én reggel kilenc ukrán drónt semlegesítettek a Moszkvai és a Kalugai területek felett (egy drón megközelítette a fővárost). Ugyanaznap késő este az ukránok három rakétával támadhatták Mariupolt (a megszálló erők létesítményeit a betongyár, illetve egy kereskedelmi komplexum területén érhette találat). Egyes jelentések szerint az ukránok Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket vetettek be.
December 12-én, a Volodimir Zelenszkijjel Washingtonban folytatott találkozón Joe Biden új, Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot jelentett be. Ebben a hónapban ez volt a második, értéke 200 millió dollár, s többek között AIM–9M, földi légvédelmi rendszerekhez tartozó rakétákat, a HIMARS rendszerekhez tartozó lőszert (köztük GMLRS irányított rakétákat), 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszert, HARM radarelleni rakétákat, TOW és Javelin irányított páncéltörő rakétákat, AT–4 páncéltörő rendszereket, több mint négymillió darab kézifegyverekhez tartozó lőszert, illetve műszaki akadályok megsemmisítésére alkalmas töltetet tartalmaz. Egy nappal később a norvég kormány tájékoztatott arról, hogy további NASAMS légvédelmi rendszereket adtak át Kijevnek – a 335 millió korona (24,4 millió dollár) értékű csomag a norvég hadsereg készleteiből származó, Ukrajnának gyorsan leszállítható, valamint a gyártótól újonnan megrendelt rendszereket is tartalmaz, amelyeket később szállítanak le.
December 14-én, Zelenszkij németországi látogatásán a német kormány bejelentette: újabb katonai támogatási csomagot ad át Kijevnek – ebbe a Németország által a nyáron megígért második Patriot légvédelmi rendszer és a hozzá tartozó rakéták; kilenc Bandvagn 206 lánctalpas csuklós szállítójármű; 7390 darab 155 mm-es tüzérségi lőszer és több mint 47 ezer 40 mm-es, automata gránátvetőkhöz tartozó lőszer; nyolc darab Zetros teherautó és négy darab, a HX81-es nyerges vontatóhoz tartozó pótkocsi; tizennégy drónfelderítő rendszer és három aknamentesítő drón került. Ugyanaznap Hanno Pevkur észt védelmi miniszter egy új, 80 millió euró értékű katonai támogatási csomagot jelentett be. Ebbe „nagymennyiségű” Javelin páncéltörő rakéta, géppuskák és kézifegyverekhez tartozó lőszer, csónakok és szárazföldi szállítóeszközök kerültek. Az amerikai Kongresszus elfogadta a 2024–2025-ös pénzügyi évre (a 2025 szeptemberéig terjedő időszakra) vonatkozó védelmi kiadásokat: az összesen 886 milliárd dollárra rúgó keretből háromszázmillió dollárt szánnak a Pentagon Ukrajnának biztosítandó katonai megsegítésére. Ugyanaznap az argentin Pucará iparági portál arról írt: Buenos Aires két darab Mi–171E kutató-mentő helikoptert adhat át Kijevnek Argentína az Egyesült Államokkal kötött, F–16-osok beszerzésére vonatkozó szerződés rendezésének részeként (ezt az amerikaiak vethették fel). A rigai biztonságpolitikai fórumon Jānis Garisons, a lett védelmi minisztérium államtitkára az oroszok harckocsi-gyártási és -javítási képességét havi 100–150 darabra becsülte – kiemelve: ez sokkal több, mint amennyire Európa képes.
Vlagyimir Putyin a december 14-i éves sajtótájékoztatóján válaszolt a mobilizációval kapcsolatos kérdésekre. A 2022 tavaszán mozgósított 300 százezerből az ún. különleges katonai művelet műveleti övezetében jelenleg 244 ezer tartózkodhat, 41 ezret pedig – többek között egészségi állapotuk miatt – felmentettek a szolgálat alól. Ez közvetetten azt jelenti, hogy 15 ezer mozgósított halt meg, tűnt el vagy esett fogságba. Túlteljesíthették a szerződéses szolgálatra vonatkozó toborzási tervet – 2023 végéig 412 ezer katonát terveztek felvenni, szerződést már 486 ezren írtak alá. Putyin szerint minden egyes nap átlagosan 1500 férfi kezdi meg a szolgálatot. Az elnök elmondta: ennek köszönhetően nem szükséges második mobilizációs hullámot lefolytatni. Az ún. különleges katonai műveletben részt vevő csapatösszevonásban összesen 617 ezer fő szolgálhat – Putyin a harcérintkezési vonal illetve a harctevékenységi zóna alatt nem pusztán az ukrajnai frontot, hanem az eddig át nem lépett országhatárt is érti (ennek teljes hossza több mint kétezer kilométer). Pár héttel korábban az ukrán katonai hírszerzés (HUR) arról számolt be: Ukrajna megszállt, a Krímet is magában foglaló területein több mint 400 ezer orosz katona tartózkodik; az amerikai hírszerzés pedig a harci tevékenységbe bevontak számát 200 ezerre becsülte.
December 12-én 2022 februárja óta a legnagyobb hekkertámadásra került sor: ez a Kijivsztar [Київстар] mobilszolgáltató szolgáltatásának blokkolásához vezetett, több mint 25 millió előfizető nem tudott ideiglenesen a hálózathoz csatlakozni. A támadás részlegesen megbénította a vállalkozások és a kormányintézmények kommunikációját, s az egyéb mobilszolgáltatók működését is megnehezítette (ezek nem voltak arra felkészülve, hogy jelentősen megnő a hálózati forgalmuk – a felhasználók ugyanis a működő hálózatokra próbáltak átállni). A banki szolgáltatások ideiglenesen nem voltak elérhetők, a bankautomaták öt százaléka nem működött. Egyes városokban nem volt elérhető a légitámadásokra figyelmeztető rendszer. Az SzBU arról tett bejelentést, hogy az orosz különleges szolgálatok lehetnek a támadás mögött. December 13-án a kommunikációt biztosító rendszer megrongálásáért a Szolncepek csoporttal összefüggésbe hozott orosz hekkerek vállalták a felelősséget (ők az orosz katonai hírszerzéssel dolgoztak együtt). December 15-ére a Kijivsztar egyes szolgáltatásokat helyreállított, azonban a támadás utáni helyreállítás még folyik.
December 12-én a HUR nyilvánosságra hozta, hogy sikeres kibertámadást hajtott végre az Oroszországi Föderáció Szövetségi Adóhivatalának informatikai erőforrásai ellen. Az egyik jól védett, kulcsfontosságú szerverbe történő behatolást követően a szervezet több mint 2300 regionális irodájának adataihoz fértek hozzá. A teljes adatbázist és a biztonsági mentéseket is megsemmisítették. A támadásra december 8-án került sor, az intézmények várhatóan legalább egy hónapra megbénultak.
Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter ugyancsak december 12-én mondta el: jelenleg nem vizsgálják Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokának, illetve Szerhij Najevnek (az összevont fegyveres erők parancsnokának) menesztését. Ugyanaznap Umjerov és Zaluzsnij közösen ellenőrizték a front keleti szakaszán szolgáló egységeket, s Olekszandr Szirszkijjel (a szárazföldi erők parancsnokával) közösen a hadianyag pótlását, az erődítmények kiépítését, illetve az újoncok kiképzésének módszereit beszélték át.
December 14-én Najev megerősítette: Csernyihiv megyében két védelmi vonalat alakítanak ki. A munkálatokat – köztük harckocsi-akadályok kiépítését – műszaki katonák felügyelete mellett magánvállalat végzi. A tábornok bejelentette: az elmúlt két hétben orosz diverzáns-felderítőcsoportok hét alkalommal hatoltak be Csernyihiv, Szumi, illetve Harkiv megyék területére. Öt esetben az ukrán erők képesek voltak sikerrel visszaverni a támadást, a fennmaradó két esetben az ellenség tüzérségi lövetés következtében vonult vissza.
December 14-én éjjel az egyik, agresszor által az Odessza megye kikötői infrastruktúrája elleni támadás során bevetett „moped” Romániában lakatlan területre zuhant. A drón maradványait a Duna-menti Grindu falutól kb. négy kilométerre északnyugatra (Odesszától légvonalban kb. 300 km-re) találták meg. A román külügyminisztérium által kiadott közleményben az incidenst a légtér megsértésének újabb, a nemzetközi joggal ellentétes eseteként nevezték meg, s arról is tájékoztattak: a NATO-szövetségesekkel megbeszéléseket folytatnak.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Marjinka elfoglalása Donyeck városának térségében javítja az oroszok taktikai helyzetét (a kérdéses település a vele határos, megszállt megyeszékhely nyugati szárnyán helyezkedik el). Donyeck városától északra Avdijivka hasonló szerepet játszik – azonban ennek a településnek az elfoglalása az agresszornak lehetővé tenné a kijutást is az ún. műveleti szintre. A megyeszékhelytől nyugatra ez pusztán akkor következhet be, ha a megszállók elfoglalják a Marjinkától kb. 20 km-re fekvő Kurahovét [Курахове]. Marjinka elestének azonban nagy szimbolikus jelentősége van – a településért ugyanis megszakításokkal bár, de 2014 óta folynak harcok, 2015 júniusában itt zajlott le az első orosz agresszió egyik legnagyobb – a védők számára győzelemmel járó – összecsapása. A település keleti külterületén rövid összecsapásokra, illetve a két fél állásai között tűzváltásokra a rákövetkező években is sor került. A fronthelyzetről való tudósítás módját tekintve a Marjinkáért folytatott utolsó csata megmutatta a helyben bevetett ukrán egységek és az ukrán hadsereg parancsnoksága közötti különbségeket – mindez elsősorban a védők megfelelő rotálás nélkül, hosszú ideje folytatott ellenállásba való belefáradásából ered.
- A legnagyobb ukrán távközlési szolgáltató elleni sikeres hekkertámadás megmutatta, hogy háborús körülmények között mennyire fontos a kiberbiztonsági képességek fenntartása, egyben arra is rávilágított: a kibervédelem leggyengébb láncszeme az ember. Az oroszok nem a digitális védelmi rendszereket törték át, hanem – ahogy arra minden utal – egyetlenegy személy hibáját használták ki, aki az internetes kommunikációjában nem volt körültekintő. Mindez gigantikus méretű távközlési megbénulást eredményezett, mely nem pusztán az átlagpolgárt, hanem a védelemért felelős intézményeket is érintette (többek között nem lehetett figyelmeztetéseket kapni a légicsapásokról). A megtámadott szolgáltató tényszerű veszteségeit nehéz megbecsülni, de ezek biztosan súlyosak – erről árulkodik az a tény, hogy több nap alatt sem sikerült a hálózat teljeskörű működését visszaállítani. A támadás arra mutat rá, hogy a konfliktusban részt vevő mindkét fél intenzív kiberháborút vív – ennek célja nem pusztán az adatlopás vagy az internetes oldalak blokkolása, hanem a digitális erőforrások elpusztítása. Ukrán hekkerek az orosz adóhivatal ellen végrehajtott korábbi támadása valószínűleg adatok megszerzésével és törlésével járt, illetve azt is lehetetlenné tette, hogy az adózók elektronikus úton küldjenek be dokumentumokat.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Andrij Tracsuk ukrán katona koporsóját viszik a kijevi Függetlenség terén tartott gyászszertartáson 2023. december 15-én. A 2014-es Majdan-tüntetéseken részt vevő veterán december 9-én esett el az orosz erőkkel vívott harcban a dél-ukrajnai Herszon közelében (fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
