Az orosz légierő fekete napja – helyzetkép a 446. napon

OSW
| 2023.05.16. | OSW

Két orosz repülőgépet és legalább két helikoptert lőttek le orosz terület fölött, de az ukránok tagadják, hogy közük lenne az akcióhoz, állításuk szerint a gépeket az orosz légvédelem szedte le tévedésből. Bahmut környékén az ukrán rohamegységek lassan, szisztematikusan szorítják ki az ellenséget a korábban nagy véráldozattal elfoglalt állásokból. Miközben a fronton rosszabbodik az oroszok helyzete, az ukrán hátországon állnak bosszút: ismét drón- és rakétatámadás ért több várost és üzemet. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 446. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Jacek Tarociński, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Valószínűleg saját repülőgépeiket és helikoptereiket lőhették le az oroszok a brjanszki oblasztyban
• Az ukránok konzekvensen nyomulnak előre Bahmut térségében, illetve pusztítják az oroszok logisztikai központjait
• Először lőtték az ukránok a 2014-ben megszállt Luhanszkot, amely eddig kívül esett a tüzérségük hatókörén
• Az oroszok elsősorban rakétatüzérséggel és drónokkal támadják az ukrán hátországot és logisztikát
• A németek „összekapták” magukat – újabb csomagot küldenek Ukrajnába, bár ezt időben elhúzzák; a katonai segély összege azonban így is óriási

Részletes helyzetkép:

Május 13-án a brjanszki oblasztyban fekvő Klinciben [Клинцы] és Sztarodubban [Стародуб] egy Szu–34-es vadászbombázót, egy Szu–35-ös többfeladatú vadászrepülőgépet, illetve két Mi–8 (nagy valószínűség szerint rádióelektronikai harcra átalakított) helikoptert lőttek le. Annak oka, hogy a régióban négy légieszköz is megsemmisült, nem világos. Az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta az egy teljes támadókötelék elvesztését – azonban magát a tényt, hogy négy eszközt lelőttek és legénységük meghalt, a közösségi médiában fellelhető félhivatalos katonai források (az ún. katonai tudósítók) megerősítik. Az ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője, Jurij Ihnat ezredes szerint az az orosz légvédelem nyitott baráti tüzet (friendly fire) a gépekre – ezzel visszautasította azt a lehetőséget, hogy az ukránok orosz területen a nyugati partnereiktől kapott rakétarendszereket használták volna. Ihnat hozzátette: az oroszok nagy valószínűség szerint a brjanszki oblasztyban nem kettő, hanem három helikoptert vesztettek el.

Az elmúlt napokban az ukrán egységek Bahmut környékén folytatták a támadótevékenységet, s támadták az Ivanivszke [Іванівське] és Kliscsijivka [Кліщіївка] közötti dombhátságon kialakított, illetve az Orihovo-Vaszilivka [Оріхово-Василівка], a Bohdanivka [Богданівка] és a Hromove [Хромове] térségében lévő orosz állásokat. Ezen műveletek keretében – a tüzérség és a harckocsik hatékony támogatásával övezve – az ukrán rohamegységek lassan, szisztematikusan szorítják ki az ellenséget az újabb és újabb ellenállási pontokból. Május 12-én és 13-án Kliscsijivka térségében az orosz 4. gépesített lövészdandár előretolt parancsnoki állását érhette tüzérségi találat – ennek következtében az egység két parancsnoka, illetve a dandárparancsnokság több tisztje meghalt. Ugyanekkor a Wagner-csoport rohamegységei – a szárnyaikon meglévő helyzet romlásával nem törődve – Bahmut nyugati szélén folytatják a támadást (itt a heves harcok tizenpár paneltömbért folynak). A front többi szakaszán lokális harcok folynak – egyik harcoló fél pozíciójában sem következett be jelentős változás.

Az elmúlt négy nap során az Ukrajna elleni, rakéták és kamikázedrónok felhasználásával végrehajtott orosz támadások intenzitása jelentősen megnövekedett. A május 12-éről 13-ra virradó éjjel (Shahed–136/131-es drónok sikeres bevetésének eredményeként) Hmelnickij [Хмельницький] közelében nagy robbanás következett be – itt (orosz források szerint) lőszerraktárat találtak el. Az ukrán fél arról számolt be, hogy a huszonegy, támadásban felhasznált drónból tizenhetet (köztük az összes, Kijev irányába tartót) lelőtt a légvédelem.

A május 13-ról 14-ére virradó éjjel az ukránok tizennyolc Shahed–136/131 drón, illetve három, H–101/H–555/H–55 típusba tartozó manőverező robotrepülőgép lelövését jelentették be. Egy ternopili [Тернопіль] infrastrukturális létesítmény ellen sikeres támadást hajtottak végre (nemhivatalos orosz források szerint ez vasúti üzem volt – itt katonai felszerelést tároltak és javítottak). A május 15-éről 16-ára virradó éjjel az oroszok hat hiperszonikus Kinzsal rakéta, kilenc Kalibr manőverező robotrepülőgép, három nem meghatározott rakéta, illetve hat Shahed–136/131 drón segítségével támadhatták Ukrajnát. Valerij Zaluzsnij tábornok nyilatkozata szerint az ukrán légvédelem mindegyik célpontot megsemmisítette. A támadások fő célpontja nagy valószínűség szerint Kijev volt – itt a hivatalos ukrán tájékoztatás szerint pusztán korlátozott károk keletkeztek az infrastruktúrában, a lehulló törmelék miatt.

Az ukrán hátország mélyében végrehajtott támadásokkal párhuzamosan az oroszok a front háta ellen is intenzív tüzérségi támadást hajtottak végre – többek között Sz–300-as rakétarendszerek, illetve irányított légibombák segítségével. Ugyanúgy, ahogy az ezt megelőző hetekben, Donyeck megyében leginkább Kosztjantinivka [Костянтинівка] és Druzskivka [Дружківка], Herszon és az azt körbevevő települések, illetve Nikopol szenvedett a legtöbbet.

Május 12-én, 13-án és 15-én ukrán rakétatámadásokat hajtottak végre a frontvonaltól 90 km távolságra, az eddig az ukrán eszközök hatótávolságán kívül eső Luhanszkban – itt laktanyákat és valószínűleg katonai raktárként használt ipari létesítményeket érhetett találat; orosz veszteségekről egyelőre nincs információ. Az ukrán fél nem kommentálta ezen támadásokat, azonban az orosz közösségi médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a háborúban most először vetették be a Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket. Ugyanekkor a rakétavédelmi rendszerek megzavarására használt ADM–160B MALD [„Miniature Air-Launched Decoy”] csalirakéta darabjairól készített fényképeket tettek közzé – a fegyver amerikai gyártmány, s eddig az USA által átadott fegyverlistában nem szerepelt.

Május 13-án, Volodimir Zelenszkij elnök berlini látogatásának előestéjén a németek bejelentették: újabb, több mint 2,7 milliárd euró értékű katonai támogatási csomagot készítenek elő Ukrajna számára – ebbe 18 kerekes önjáró löveg (legnagyobb valószínűség szerint a már korábban bejelentett RCH 155 típusú – a szállítást legkorábban 2025 márciusára várják), tüzérségi lőszer, a rövid hatótávolságú IRIS–T SLM légvédelmi rendszer négy tüzelőegysége, tizenkét darab IRIS–T SLS kilövő a hozzájuk tartozó rakétákkal együtt, további 20 darab Marder gyalogsági harcjármű és 30 Leopard 1-es harckocsi, több mint 100 páncélozott jármű, illetve több mint 200 pilóta nélküli felderítődrón került. (Az IRIS–T SLM rendszert illetően Németország eddig négy rendszer átadását, illetve kettő leszállítását jelentette be.)

Zelenszkij május 14-i, párizsi tartózkodása alatt Franciaország bejelentette: a következő hetekben több ukrán zászlóaljat képeznek ki, és páncélozott járművek tucatjaival szerelik fel őket (beleértve ebbe azokat az AMX-10 RC páncélozott felderítőjárműveket is, melyekre 105 mm-es fő fegyverzetük okán kerekes harckocsiként szoktak hivatkozni). Emmanuel Macron francia elnök emellett megígérte, hogy a légvédelmi területet illetően Ukrajnát a továbbiakban is támogatni fogják, s manőverező robotrepülőgépeket adnak át. (Franciaország „SCALP EG” név alatt a Storm Shadow-kat közösen gyártja a britekkel.)

Május 15-én, Zelenszkij londoni látogatásának napján a brit kormány ígéretet tett, hogy légvédelmi rakéták százait adja át Kijevnek (legnagyobb valószínűség szerint Starstreak-eket), illetve több mint 200 km hatótávolságú, meg nem nevezett típusú csapásmérő UAV-ket ad át. Rishi Sunak miniszterelnök azt is bejelentette: Nagy-Britanniában nyáron megkezdődik az ukrán pilóták alapkiképzésének repülő kiképzési fázisa; és a britek további államokat fognak meggyőzni arról, küldjenek F–16-os repülőgépeket Ukrajnába. Ugyanezen a napon Olaszország is közölte, hogy Lengyelországba szállítja saját, közepes hatótávolságú SAMP/T légvédelmi ütegének elemeit – ezeket Franciaországgal közösen Kijevnek kívánják átadni, azonban a rendszer jövőbeni ukrán kezelőszemélyzetének kiképzése Franciaországban még mindig tart. Párizs ráadásul a rendszer saját tulajdonban lévő elemeit még mindig nem szállította le – ezek nélkül az üteg harci körülmények közötti működtetése lehetetlen.

Május 13-án Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonon tárgyaltak az ellentámadásra való felkészülésről és további fegyverszállításokról. Kuleba felhívta amerikai kollégája figyelmét, hogy Kijevnek F–16-os vadászgépekre lenne szüksége, illetve az ukrán pilótaképzés megkezdéséhez is további lépések szükségesek.

A brit katonai hírszerzés május 14-i közleményéből az derül ki, hogy az ukrajnai agresszióban bevetett orosz csapatösszevonás több mint kétszázezer főre rúg, s kiemelték: ez nagymértékben gyengén kiképzett tartalékosokból áll, akiket elavult felszereléssel láttak el, sok egység pedig létszámhiánnyal küzd. Május 14-én az ukrán Vezérkar bejelentette: az ellenség hadserege nem adta fel, hogy bebörtönzötteket állítson katonai szolgálatba. A jelentések szerint a Luhanszk megyeében található egyik katonai táborba körülbelül kétszáz olyan fogoly érkezett, akik ott négyhetes kiképzésben részesülhetnek – a hónap végéig pedig várhatóan újabb (250 fős) elítéltcsoportot várnak.

Május 15-én tették közzé Vlagyimir Putyin elnök azon rendeletét, mely a külföldiek és hontalanok számára lehetővé teszi az orosz útlevél gyorsított eljárásban történő megszerzését – ennek feltétele, hogy a fegyveres erőkkel legalább egy évre szóló szerződést írjanak alá. Az állampolgárságot a katonai szolgálatot vállaló személy házastársa, gyermekei, illetve családtagjai is megkapják.

Szintén május 15-én tett látogatást Aljakszandr Lukasenka a belorusz légierő és légvédelem parancsokságán, s elmondta: az orosz légtérben beálló romló helyzet miatt egy pár napja a hadsereg fokozott készenlétben van. Lukasenka emlékeztetett arra, hogy az Oroszországi Föderáció brjanszki oblasztyja felett repülőgépeket és helikoptereket lőttek le; emiatt a belorusz katonai repülőterek légvédelmét megerősítették, ebbe körülbelül ezer, légvédelmi rakétarendszereket, harci repülőgépeket és rádiótechnikai eszközöket üzemeltető katonát bevonva.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Május 13-a az orosz katonai légierő számára fekete nappá vált. Az elvesztett, relatív modern Szu–34-esekből és Szu–35-ösökből háború kitörésének pillanatában az agresszornak nem sokkal több, mint kétszáz darabja volt, s eddig azokat takarékosan vetette be a fronton. A repülőgépek és helikopterek lelövésének leginkább valószínű okát az orosz baráti tűzben vagy a nagy hatótávolságú ukrán rakétaegységek aktivitásában kell keresni – ezeknek az államhatár közvetlen szomszédságában kellett volna tevékenykedniük. Nem függetlenül attól, hogy melyik oldal lőtte ki a rakétákat, a négy eszköz saját légtérben történő elvesztése az orosz katonai légierő számára szégyenletes – ráadásul kevesebb mint egy hónapja egy másik incidensre is sor került: az agresszor repülőgépe bombát dobott le – vagy egy másik verzióban rakétát lőtt – Belgorodra. Mindez keményen rombolja a megszálló hadsereg morálját, illetve megkérdőjelezi annak a légierőnek a hatékonyságát, mely a háború kezdetétől fogva nem volt képes érdemben befolyásolni a fronton a műveletek lefolytatását.

• Azt, hogy az ukrán fél luhanszki célpontok ellen vetett be Storm Shadow manőverező robotrepülőgépeket, az ellentámadás fő szakaszára való felkészülés részeként kell kezelni. Egyrészt az egyik el nem ismert köztársaság „fővárosában” található katonai célpontok elleni rakétatámadásoknak szimbolikus jelentősége van, és Donyeckkel ellentétben Luhanszk eddig az ukrán tüzérség és rakétarendszerek hatótávolságán kívül volt. Másrészt viszont a rakétatámadások az orosz felet arra fogják kényszeríteni, hogy széttelepítse/szétszórja vagy hátrább vonja logisztikai csomópontjait – ez kétség kívül csökkenti a front ellátásának hatékonyságát.

• Az Ukrajnának szánt újabb német katonai támogatási csomag összege meglepően magas – az eddigi összes katonai segély összegével egyenértékű (ezt Berlin 2022 februárjától kezdve 2,7 milliárd euróra becsüli). A képet árnyalja, hogy a csomag teljes egészében ipari tartalékkészletekből vagy jelenlegi gyártásból fog származni. Ez azt jelenti, hogy a szállításokat jó néhány hónap alatt fogják megvalósítani – a felszerelés egy részét ugyanis még le kell gyártani. Ráadásul Németország még mindig nem szállította le a tavaly bejelentett fegyverzet jelentős részét – ennek ellenértéke a fent említett 2,7 milliárd euróba beletartozik.

• A brit közlemények tartalmából arra lehet következtetni, hogy az ukrán pilóták kiképzése kezdeti fázisban van, abban pedig azon személyek vesznek részt, akiknek nincs pilótatapasztalatuk. Az idén nyári alapkiképzés repülési fázisának elindítása azt is jelenti, hogy a képzés egy része már folyik. A NATO által elfogadott pilótakiképzési program szerint az első, az alapoktól kezdve Nagy-Britanniában kiképzett ukrán hallgatóknak a kurzust nem korábban, mint 2025–2026 fordulóján kellene befejezniük. Majd’ az összes, Németország és Nagy-Britannia által bejelentett szállítást és támogatást nagyobb időablakban, a bejelentett tavaszi-nyári ellentámadás után teljesítik. E támogatásokat tehát nem úgy kell kezelni, mint amelyek azonnal javítják Kijev helyzetét, hanem a tervezett támadóműveletek eredményeként keletkezett veszteségek pótlására való felkészülésként.

Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: orosz Szu-35-ös vadászrepülő az isztambuli Teknofest fesztiválon 2019-ben (fotó: Yasin Akgul / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>