Orosz támadás egy amerikai drón ellen – helyzetkép a 384. napon
Március 14-én a délelőtti órákban Szevasztopoltól délnyugatra két orosz SzU–27-es vadászgép leszedett egy MQ–9 „Reaper” amerikai pilóta nélküli harci repülőgépet. Azzal, hogy az amerikai drón a Fekete-tengerbe csapódott, a politikai üzenet küldésén túl az oroszok annak technológiájához is hozzájuthatnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 384. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Azzal, hogy az amerikai drón a Fekete-tengerbe csapódott, a politikai üzenet küldésén túl az oroszok annak technológiájához is hozzájuthatnak
- Az amerikaiak nem tudják megakadályozni, hogy az eszköz roncsa az oroszok kezébe kerüljön
Részletes helyzetkép:
Március 14-én a délelőtti órákban Szevasztopoltól – forrásoktól függően – hatvan vagy százhúsz kilométerre délnyugatra légi incidens történt két orosz SzU–27-es vadászgép, illetve egy MQ–9 „Reaper” amerikai pilóta nélküli harci repülőgép (UCAV; unmanned combat aerial vehicle) között. Az eseményről elsőként az USA Európában és Afrikában állomásozó légierejének parancsnoka, James B. Hecker tábornok adott hírt késő délután. A nemzetközi légtérben rutin felderítőműveletet végző MQ–9-est elfoghatták, majd ezt követően az egyik vadászgép a drón légcsavarját találta el. Mindennek következtében az UCAV működésképtelenné vált, és az amerikaiaknak meg kellett hozniuk a döntést: az eszközt a nemzetközi vizekben elsüllyesztik.
Az Oroszországi Föderáció védelmi tárcája közleményt adott ki. Eszerint az MQ–9-es elsüllyedéséhez az vezetett, hogy az amerikai gép kockázatos manővert végzett és elvesztették az afeletti irányítást. Az oroszok kiemelték: saját repülőgépeik sem fegyvert nem használtak, sem pedig nem érintkeztek az eszközzel – s a légi járőrözés befejeztével visszatértek a bázisra. Március 15-én az Oroszországi Föderáció washingtoni nagykövete, Anatolij Antonov bejelentette: a drón „megsértette a különleges katonai művelet számára felállított ideiglenesen korlátozott zóna [temporary airspace regime] határát”, s „provokatív módon” közeledett Oroszország irányába.
Március 14-én este Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője az indicenst az „orosz pilóták veszélyes és nem professzionális viselkedése” által okozott ütközésként írta le. A vadászgépek legelőször üzemanyagot engedhettek az MQ–9-re, utána pedig az amerikai eszköz veszélyes megközelítése miatt a propellerét találhatták el. Ryder kiemelte: az orosz vadászgépnek is meg kellett sérülnie. Egy nappal később John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője arról tájékoztatott, hogy az USA lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza az oroszok hozzájutását az MQ–9-es roncsaihoz – a bejelentés során pedig hangsúlyozta: azokhoz kívülállónak nem szabad hozzáférnie.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Habár Washington elfogadta az a verziót, miszerint az UCAV ütközött a vadászgéppel, az amerikai katonai tisztségviselők válaszai megerősítik: az oroszok a Krím közelében szándékosan törekedtek az MQ–9 elsüllyesztésére. A kiváló manőverezőképességéről híres SzU-27-esnek nem okozott komoly problémát a művelet precíz végrehajtása – különösen úgy, hogy egy relatíve lassú és légiharcra kialakítása miatt alkalmatlan géppel kellett fizikai érintkezésbe lépnie (noha a két típus hasonló méretű). Mindezeken felül az SzU–27 megerősített kialakítása lehetővé teszi, hogy a repülőgép légicélokba belerepüljön. A Reaper kizárólag felderítő- és fegyverrendszerek hordozója – ez teszi lehetővé, hogy különböző célpontok elleni támadásokra használják –, de egy tipikus harci repülőgéptől elszenvedett támadás esetén de facto védtelen. (A drónt egyébként „vadász-gyilkosként” [hunter-killer] is emlegetik, s sikerrel használták Afganisztánban.) [Ford. kieg.: az eszköz képes nagy magasságban, hosszú ideig történő járőrözésre, jelentősebb bombaterhet hordozva.] Az továbbra is nyitott kérdés, hogy miért használnak a Krím térségében az amerikaiak felderítésre UCAV-kat, és miért nem kizárólag szigorúan felderítőeszközöket (pl. az RQ–4 Global Hawk-ot).
- Az amerikai pilóta nélküli eszköz elleni támadásnál Moszkvát valószínűleg kettős, politikai, illetve technikai-katonai cél vezérelte. A politikai- és a propagandamezőt tekintve az eseményt úgy kell kezelni, mint kísérletet az Egyesült Államok eltérítésére Ukrajna katonai támogatásának folytatásától (és növelésétől). Az oroszok ezzel azt sugallják, saját részükről készek az eszkalációra – ettől az amerikai (és európai) politikai elit egy része fél. Moszkva az esettel azt teszteli, milyen messze mehet anélkül, hogy Washingtonból éles választ váltana ki. Technikai-katonai értelemben az orosz pilóták feladata az volt, tegyék lehetővé a pilóta nélküli eszköz relatíve sértetlen példányának megszerzését – s ennek köszönhetően az amerikai légifelderítési módok elleni megoldások kidolgozását, illetve saját, hasonló konstrukciók kifejlesztéséhez szükséges technológia megszerzését. Kirby nyilatkozata ellenére az amerikaiaknak nincsenek olyan képességeik, amelyekkel megakadályozhatják, hogy az oroszok megtalálják és megszerezzék az MQ–9-es roncsát. Az orosz Fekete-tengeri Flotta viszont rendelkezik olyan eszközökkel, melyek lehetővé teszik egy ilyen művelet relatíve gyors végrehajtását. Nem kizárható, hogy az UCAV már orosz kezekben van, vagy pedig erre a soron következő napokban fog sor kerülni.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Egy MQ-9 Reaper kiképző küldetést repül a Nevada Test and Training Range felett. (Fotó: Egyesült Államok Légiereje – William Rio Rosado / Anadolu Agency via AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
