Mindent bevetnek az oroszok a Donbaszban, mégis alig haladnak előre – helyzetkép a 382. napon
Bahmut helyzete egyre reménytelenebbnek tűnik, de az idevezényelt ukrán csapatok morálja magas, az oroszok pedig képtelenek bezárni az ostromgyűrűt. Közben Avdijivkánál majdnem olyan intenzív harcok zajlanak, mint Bahmut körül, az oroszok heves támadásai azonban eddig kevés eredményt hoztak. Ukrajna tavaly a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre lett. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 382. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Bahmut helyzete egyre reménytelenebbnek tűnik, de az idevezényelt ukrán csapatok morálja magas
- Az oroszok a front egyéb szakaszán is képesek azzal az intenzitással támadni, mint Bahmutnál, ezzel együtt sincs lényegi orosz előrehaladás
- Ukrajna tavaly a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre lett
- A kijevi vezetés látszólag elnapolta a nyugati vadászgépek beszerzésének kikényszerítését
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők a Sziverszkbe vezető M03-as autóút mentén folytatják a védők visszaszorítását. Harcok folynak az autóút mentén délre fekvő Orihovo-Vaszilivkáért [Оріхово-Василівка], amely elzárja az utat a Sziverszkij-Donyec–Donbasz-csatornától [Канал Сіверський Донець—Донбас] (az elmúlt hónapokban az oroszok Bahmuttól délnyugatra átkeltek a kanálison). Az agresszor sikertelenül rohamozhatta meg a Csasziv Jartól északkeletre található ukrán állásokat, azonban jelentéktelen sikereket érhetett el a településtől délre. Az orosz egységek Bahmutban a városközpont felé közelednek, északról pedig behatoltak az AZOM fémkohászati üzem területére (jelenleg ez az ukrán védelem egyik fő központja). Az ukrán állások ellen végrehajtott összes orosz támadás körülbelül felét a front bahmuti szakaszán folytatták le (március 10-én a legalább száz ellenséges támadásból a városnál ötvenhármat, március 11-én pedig 92-ből 39-et).
Avdijivka térségében az oroszok növelték tevékenységük intenzitását, a várostól északra sikereket is elérve. Harcok folynak az Avdijivkától északra található Krasznohorivkáért [Красногорівка] – utóbbi település védi azt a vasútvonalat, melyen keresztül a védők számára utánpótlás érkezik. Az agresszor erői Avdijivkától nyugatra, illetve a település déli külterületén is támadtak. A Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben végrehajtott újabb orosz támadások azonban sikertelenül érhettek véget, s ugyanez történhetett Sziverszk, Kreminna és Kupjanszk térségében is.
Kreminna környékén, (1) Luhanszk és Harkiv megyék, illetve (2) Donyeck és Zaporizzsja megyék közigazgatási határán ukrán diverzáns-felderítőcsoportok aktivizálódhattak. A Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt lévő része ellen elkövetett orosz rakétatámadások Szlavjanszkot, Kosztjantinivkát [Костянтинівка] és Limant érték (az ellenséges rakéták Szlavjanszkot kétszer is eltalálták – többek között a vasúti infrastruktúrába becsapódva). A Zaporizzsja elleni rakétatámadás célpontja egy gázvezeték, illetve egy nem meghatározott ipari létesítmény volt. Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatja a támadásokat és bombázásokat. Az agresszor fenntartja a Herszon és környező települései, illetve Mikolajiv megye tengerparti része elleni tüzérségi támadások intenzitását (a Herszon megyei helységeket naponta többtucat alkalommal támadják, Mikolajiv megyében főleg Ocsakiv a célpont). Az elmúlt néhány napban azonban csökkent a nikopoli régió elleni támadások intenzitása. Az ukrán tüzérségi támadások célpontjai többek között Mariupol, illetve a várostól nyugatra található Manhus [Мангуш] volt. Ez utóbbiban, illetve Melitopolban ukrán diverzánstámadások lehettek.
Bjørn Arild Gram norvég védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy az USA-val együttműködésben Oslo két ütegnyi NASAMS légvédelmi rendszert ad át Ukrajnának. Az amerikaiak hasonló mennyiségű eszközt szállítottak le az ukrán hadseregnek, s ezen felül Kanada még egy eszköz átadását finanszírozza. Troels Lund Poulsen megbízott dán védelmi miniszter szerint Koppenhága a tavasszal adhatja át Ukrajnának az első Leopard 1-es harckocsikat – az eszközöket kiképzésre fogják használni.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI; Stockholm International Peace Research Institute) a nemzetközi fegyverkereskedelemről hozott nyilvánosságra jelentést. 2022-ben Ukrajna (Katar és India után) a harmadik legnagyobb fegyverimportőrré vált – a SIPRI szakértői azonban arra mutattak rá: ez főleg a külső katonai támogatás következménye, nem pedig a Kijev által lefolytatott beszerzéseké. Ukrajna a 2018 és 2022 közötti legnagyobb fegyverimportőrök listáján is a 14. helyre lépett előre, ezen idősávban a globális import két százalékát adva. 2022-ben (a globális export 22 százalékáról 16 százalékára) csökkent az orosz export, Oroszország azonban megtartotta az USA mögötti második legnagyobb fegyverexportőri pozíciót – ez a globális export 40 százalékára rúg. A hazai előállítású fegyverek növekvő beszerzési trendjének fennmaradása azonban a következő évekre Oroszországot visszaeséssel fenyegeti (2022-ben 11 százalékos eredménnyel Franciaország került a harmadik helyre).
Március 10-én Volodimir Zelenszkij elnök – az Északi Áramlat 2 gázvezeték megrongálódásának okait firtató médiafelháborodásra visszautalva – tagadta, hogy Ukrajna bármifajta módon érintett lenne az incidensben: az ilyen híreszteléseket szerinte az országának szánt segély lelassításának céljából terjesztik. Az ukrán elnök megjegyezte, hogy Ukrajna nem pusztán Oroszországgal harcol, hanem azon személyekkel is, akik az agresszorral folytatott kereskedelem csökkenése miatt veszteségeket elszenvedő üzleti köröket képviselik.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter március 12-én elmondta: nem számít a vadászgépek Ukrajnának történő gyors leszállításáram, ez ugyanis mind logisztikailag, mind pedig technikai nézőpontból nagyon nehéz feladat. Ezért Kijev már most azt javasolja, hogy kezdjék meg a pilóták kiképzését a nyugati gépekre. Egy nappal később az ukrán Légierő szóvivője, Jurij Ihnat közölte: a kiképzés azután fog elkezdődni, miután meghatározták a leszállítandó repülőgép típusát, maga a kiképzés pedig azokban az országokban lesz, amelyek ezen típussal rendelkeznek.
A brit hírszerzés szerint Jevgenyij Prigozsint (a Wagner-csoport katonai magánvállalat tulajdonosát) az új „önkéntesek” toborzási lehetőségeinek korlátozása miatt rákényszerítik arra, hogy a [csoport] fronton kifejtett aktivitásának mértékét csökkentse. Minderre a bebörtönözöttek toborzásának informális tilalma hat ki – azzal kapcsolatban, hogy az elítélteket hogyan használják, a Wagner-csoport állandó konfliktusban áll a védelmi tárcával. Prigozsin március elején visszatért azon személyek toborzásához, akik fő motivációja az attraktív jövedelem megszerzésének lehetősége – ebből a célból oroszországi sportközpontokban negyven toborzóirodát nyitnak.
A rendszerellenes orosz média arról ír, hogy növekszik a moszkvai oblasztyból származó mozgósítottak hozzátartozóinak elégedetlensége. A családok Vlagyimir Putyinhoz és Szergej Sojgu védelmi miniszterhez fordultak azzal a kéréssel, hogy az elégtelenül kiképzett katonákat vonják ki a front első vonalából. Maguk a katonák is nyilvánosan tettek panaszt – őket a korábbi ígéretekkel szemben (miszerint a tüzérségnél fognak szolgálni) lövészként a Donbaszba s azokba a térségekbe vezénylik, ahol heves harcok folynak. [Ford. kieg.: „Megjegyzésre érdemes, hogy egyes rohamcsapatokat »büntetőegységekké« alakítottak át, ezekben a tisztek a problémás vagy engedetlen katonákat helyezik el” – hosszú, részletes ukrán thread az orosz rohamcsoportok változó hatékonyságáról és az általuk alkalmazott taktikáról.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az, hogy az oroszok Avdijivka térségében növelik műveleteik erősségét, miközben Bahmut térségében fenntartják a harcok magas intenzitását, arról árulkodik: a jelenlegi katonai helyzetet annyira előnyösnek tartják, hogy erőfeszítéseik megosztását is megengedik maguknak. Mindez annak ellenére történik, hogy a harctérségekben (főleg Bahmut környékén) fokozatosan nő az ukrán katonák létszáma. Az ukrán egységek hatékony ellenállásával kapcsolatos problémák mindenekelőtt a felszereléshiányból fakadnak – ezt az agresszor készséggel használja ki. A védők azonban nagyfokú eltökéltségről tesznek tanúbizonyságot – erről nem pusztán ellenállások hevessége, hanem különösen az állásaik elvesztése után majdnem azonnal végrehajtott ellentámadások is árulkodnak. Ez nagymértékben megnehezíti az ellenségnek azt, hogy tőkét kovácsoljon a sikerekből, s a megtámadott települések felett teljesen átvegye az ellenőrzést.
- A SIPRI információi megerősítik, hogy 2022 előtt a felszerelést tekintve az ukrán hadseregbe milyen kevés befektetés érkezett. A krími és a donbaszi orosz agresszió bekövetkezte után, nyolc évvel korábban bekövetkezett pozitív változások ellenére az ukrán hadsereg új vagy modernizált fegyvert és katonai felszerelést sporadikusan, kis tételekben vásárolt. A háború jelenlegi fázisának kezdete óta az ukránok több fegyvert és katonai felszerelést kaptak, mint függetlenségük 1991-ben történt elnyerése óta összesen: a Kijev partnerei által tágabb értelemben vett katonai segély összértékét 65 milliárd dollárra becsülik. Az orosz fegyverexport a SIPRI által feljegyzett csökkenése közel harminc év után először nem a piacokért folyó konkurenciaharcok vagy szankciók eredménye, hanem annak, hogy az Oroszországi Föderáció védelmi ipari komplexuma a hazai megrendelések teljesítésére állt át. Oroszországban a hadfelszerelés legyártásának jelenlegi üteme a 20. század ’80-as évei óta most a legnagyobb, gazdasági és technológiai okokból azonban esélytelen, hogy ebben a tekintetben elérje a szovjet időszak szintjét. (A magasabb gyártási költségek és a gyártási kapacitás csökkenése mellett megnövekedett a fegyverek és katonai felszerelés gyártási ciklusának összetettsége is.)
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán tüzér a harkovi fronton március 9-én (fotó: Anatolii Stepanov / AFP)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
