Hiperszonikus rakétákkal lőtték Ukrajnát – helyzetkép a 379. napon
Elkezdtek megérkezni Ukrajnába a modernebb nyugati nehézfegyverek, miközben az oroszok országszerte magas harcértékű hiperszonikus rakétákkal hajtottak végre támadásokat. A két esemény között lehet összefüggés. Bahmuttól délre és északnyugatra az oroszok előrenyomulnak. Légvédelmi eszközökön kívül MiG–29-esek is érkezhetnek Ukrajnába. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 379. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A modernebb nyugati nehézfegyverek egy része elkezdett megérkezni Ukrajnába; az oroszok országszerte magas harcértékű hiperszonikus rakétákkal hajtottak végre támadásokat. A két esemény között lehet összefüggés.
- Bahmuttól délre és északnyugatra az oroszok előrenyomulnak, s ugyanez a helyzet a Donbasz egyéb frontszakaszain is (itt az intenzitás is nőtt). A városban még mindig vannak ukrán egységek.
- Légvédelmi eszközökön kívül MiG–29-esek is érkezhetnek Ukrajnába.
- Folyik az ukrán „rohambrigádok” felállítása és kiképzése, az SzBU továbbra is aktív.
- Szabotázs miatt vádat emelhetnek az Antonov légiipari vállalat (korábbi) tisztségviselői ellen.
Részletes helyzetkép:
Március 9-én az oroszok újabb támadást folytattak a Kijevben és az ország tizenegy megyéjében található energetikai infrastruktúra, illetve ipari létesítmények ellen (a fő ukrán rendszerüzemeltető Ukrenerho statisztikái szerint ez a tizenötödik volt; Harkiv, Dnyipropetrovszk, Ivano-Frankivszk, Kijev, Kirovohrad, Lemberg, Mikolajiv, Odessza, Szumi, Zaporizzsja, illetve Zsitomir megyéket érte támadás). Denisz Smihal miniszterelnök arról tájékoztatott: nyolc megyében pusztult el az energetikai infrastruktúra, a legsúlyosabb károk Harkivban keletkeztek.
Az ukrán Vezérkar adatai szerint az agresszor összesen 95, különböző típusba tartozó rakétát, illetve nyolc kamikázedrónt használhatott fel – ezekből 24 rakétát, illetve négy drónt lőttek le. Újabb alkalommal jegyezték fel összesen két típusba tartozó manőverező robotrepülőgép (H–101/H–555, illetve Kalibr) lelövését – ezekből az oroszok negyvennyolcat használhattak el. Ukrajna még mindig nem rendelkezik olyan képességekkel, amelyek lehetővé tennék számára a támadásban felhasznált, a manőverező robotrepülőgépek egyéb típusaiba tartozó eszközök (H–22), hiperszonikus [ballisztikus] rakéták (H–47 Kinzsal) vagy a normális esetben légvédelmi célokat szolgáló, Sz–300-as rendszerekből indított rakéták lelövését. Az ukrán Légierő-parancsnokság arról is tájékoztatott, hogy nyolc [H–31P és H–59 típusba tartozó] irányított levegő–föld rakétát az ukrán légvédelem rosszul mért be, s azokat elvétette. A Parancsnokság szóvivője, Jurij Ihnat ezredes kiemelte: az agresszor először használt fel nagy mennyiségben hiperszonikus rakétákat (hat darab Kinzsalt), s azt is megjegyezte, hogy a támadásokhoz Belarusz területét nem használták fel.
Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Donyeck ukrán kézen lévő részében az Sz–300-as rendszerekből indított rakéták felhasználásával is támadásokat ismételtek meg. A harctérségeken kívül az agresszor tüzérségi támadásainak fő célja változatlanul Herszon megye jobbparti [nyugati] része, illetve Nikopol és környéke maradt (a jobbparti részén található településekre Herszonnal együtt naponta átlagosan négyszáz ellenséges lövedék hullhat).
Az ukrán erők a Bahmuttól nyugatra található térségbe újabb egységeket vezényelhetnek át, a védelem központja Csasziv Jar maradt. Az oroszok továbbra is támadták a védők az utóbbi településtől északkeletre fekvő, illetve a Szlavjanszk irányába tartó M03-as autóút mentén lévő állásait – ezzel azonban pusztán jelentéktelen előrehaladást értek el. Az agresszor elfoglalhatta azt a Dubovo-Vaszilivkát [Дубово-Василівка], amelyért az elmúlt napokban heves harcok folytak, s Bahmutban északról, illetve délről is folytatja a védők visszaszorítását a városközpont felé. Másrészről viszont sikertelenül érhetett véget az az újabb kísérlet, amely a Bahmuttól délnyugatra, illetve Csasziv Jartól délre fekvő ukrán állások áttörését célozta. Az ukrán Vezérkar szerint az ellenséges hadsereg annak ellenére közeledhet Kosztjantinivka [Костянтинівка] felé, hogy sikertelenül támadta a város délkeleti külterületében fekvő Olekszandro-Sultinét [Олександро-Шультине].
Avdijivkától északra és nyugatra nőtt az orosz támadások intenzitása – s ugyanez történt attól a Marjinkától délre, ahol az agresszor jelentéktelen előrehaladást érhetett el, s ahol folytatja a támadást. A Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben fekvő többi település elleni, a Sziverszktől délre és keltre indított, illetev a Kupjanszktól északkeletre végrehajtott újabb támadások azonban sikertelenül fejeződhettek be – s ugyanez történhetett a Vuhledar ellen párnapos szünet után újrakezdett támadáskísérletekkel is. Ukrán katonai források szerint a megszállók március 8-án összesen száztíz támadást hajthattak végre (ebből negyvenegyet Bahmut térségében), egy nappal később pedig százkettőt.
Varsó a bejelentett 14 Leopard 2A4 harckocsi utolsó tíz darabját is átadta Kijevnek. Márciusban Spanyolországból, Kanadából és Norvégiából is Ukrajnába érkezhet az ezen típusból még le nem szállított hat darab spanyol, négy kanadai és nyolc norvég eszköz – ezek a Lengyelországból jövőkkel együtt a két Leopard-zászlóaljból egy felszerelését fogják képezni (Madrid még négy darab átadását mérlegeli). Boris Pistorius német védelmi miniszter megerősítette: a hónap végéig Kijev 21 darab Leopard 2A6-os harckocsit is kap (tizennyolcat Németországból, illetve hármat Portugáliából) – a 2A6-osok a második zászlóalj gerincét fogják képezni, legnagyobb valószínűség szerint ezeket a svéd Leopard 2A5-ösök fogják kiegészíteni. Pistorius arról is tájékoztatott, hogy az év végéig németországi kiképzésen összesen kilencezer ukrán katona fog részt venni. Németország az ukrán hadseregnek újabb két Gepard önjáró légvédelmi gépágyút adott át (eddig összesen 36-ot), illetve 6000 darab 35 mm-es lőszert. Március végéig Csehországból Ukrajnába érkezhet 15 darab Viktor légvédelmi rendszer is (Toyota-alvázra szerelt, 14,5 mm-es KPVT ikergéppuska)
Jaroslav Nad’ szlovák védelmi miniszter kinyilvánította: Lengyelországgal közösen készek MiG–29-es vadászgépeket leszállítani Ukrajnának – s gyors döntésre szólított fel ebben a témában. Ezen szovjet eredetű gépek átadásának lehetőségével kapcsolatban az ukrán Légierő-parancsnokság elégedettségét fejezte ki, azonban kiemelte: ezek a fronthelyzetet nem változtatják meg, s újabb alkalommal kért F–16-os vadászgépeket.
Március 8-án Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője bejelentette: az EU tagállamai által Ukrajnának közösen biztosítandó 155 mm-es tüzérségi lőszerekről szóló végleges döntést március 20-án hozzák meg – korábban arról volt szó, hogy a döntés a tagállamok védelmi minisztereinek stockholmi, március 7–8-i ülésén születik meg. Az eddig elérhető információk szerint a döntés egymillió lőszerről szólhat – ezek forrása az EU-s tagállamok saját raktáraiban meglévő hadianyag, illetve ezen országokban a közös program keretében legyártott lőszer. Borrell azt is állította, hogy március végéig az EUMAM Ukraine misszió keretében 11 ezer ukrán katonát képeznek ki (2023-ra 30 ezer kiképzését tervezik).
Március 7-én a belarusz Mahiljovi területen található aszipovicsi [Асіповічы], illetve a Breszti területen található polonkai [Палонка] vasútállomásra két, orosz katonákkal és hadfelszereléssel megrakott vasúti szerelvény érkezett – független belarusz források szerint összesen körülbelül 450 főről, illetve többek között 18 darab Mszta–B, 152 mm-es önjáró tarackról van szó. Ez az orosz egységek újabb rotációját jelenti – a csapatokat a donbaszi fronti bevetésük előtt a településeken található gyakorlótereken képzik.
Az ukrán Nemzeti Gárda égisze alatt létrehozott önkéntes rohambrigádokat kettő–négy hónap alatt képzik ki, harci műveletekbe csak ezután vonják be őket – mindezt március 9-én Ruszlan Muzicsuk, a Nemzeti Gárda szóvivője jelentette be. Hozzátette: végül nyolc ilyen brigádot állíthatnak fel, közülük hatot a Nemzeti Gárda keretében – kettőt pedig a Belügyminisztérium szervezhet meg. Február eleje óta a kiképzésben körülbelül ezer fő vett részt.
Orosz dezinformációs művelet zajlik – ennek keretében Kijevet azzal vádolják: Transznisztriában destabilizálni akarja a helyzetet. Március 9-én az ottani ún. Állambiztonsági Minisztérium jelentést adott ki arról: egy, az ukrán SzBU által megszervezett terrortámadást akadályoztak meg, amely célpontja „állami vezető” lehetett. Február 23-a óta folyamatosan Kijevet Transznisztriában végzett ellenséges tevékenység folytatásával vádolják – ekkor az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma olyan valótlan információt terjesztett, hogy az ukrán erők a térségben fegyveres provokációt terveznek. Az SzBU az ún. transznisztriai hatóságok jelentéseit a Kreml provokációjának nevezte.
Március 10-én az SzBU letartóztatta az Antonov légiipari vállalat korábbi ügyvezető igazgatóját, Szergej Bicskovot, illetve a cég más képviselőit. Őket a hosztomeli repülőtér védelme előkészítésének elszabotálásával vádolják – ennek következtében a tavalyi év február 24-én az orosz hadsereg elfoglalta a repteret, illetve megsemmisült az An–225 Mrija szállítógép. Az előzetes vizsgálat során arra jutottak, hogy 2022. január–február folyamán az Antonov képviselői többször megtagadták azon engedély kiadását, amely a repülőtér területén engedélyezte volna a Nemzeti Gárdának műszaki akadályok és erődítmények kiépítését. Mindez hozzájárult a védelmi képességek csökkenéséhez, s elősegítette azt, hogy a létesítményt az oroszok elfoglalják.
Március 8-án az SzBU arról tájékoztatott, hogy a Telegram üzenetküldő alkalmazáson 26 csatornát tett elérhetetlenné – ezeken keresztül a mozgósítás elkerüléséről szóló információkat küldtek. Az elküldött üzenetek hadkiegészítő bizottságok a behívóparancsokat kézbesítő képviselőinek tartózkodási helyeiről tájékoztattak, s a mozgósítás alá tartozó személyeket bujkálásra szólították fel. A gyanús csatornákat több mint 400 ezren követték; hat adminisztrátort az ukrán Fegyveres Erők és más katonai formációk működésének megnehezítésével vádoltak meg – mindezért őket tíz év szabadságvesztés fenyegeti. Nem kizárható, hogy az őrizetbe vettek az orosz különleges szolgálatok munkatársai voltak, de erről egyelőre nem érkezett jelzés.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán hadsereg először tett olyan, a rakétatámadásokról szóló bejelentést, amelyből az derül ki: az agresszor tevékenységének hatékonysága magasabb volt, mint az ukrán légvédelemé. Az ukrán Vezérkar szerint harmincnégy ellenséges rakétát lőhettek le – azaz az oroszok által összesen felhasznált 95 rakéta 36 százalékát. Eddig az elfogások deklarált hatékonysága 70-80 százalék körül oszcillált; arról, hogy ez a szint 50 százalék alá esett volna (nem beszélve arról, hogy tizenpár százalékkal) időről időre pusztán csak helyi, a harctérségekből származó források számoltak be. A közleményekben beálló ilyen fordulat mindenekelőtt azzal függ össze: változás ált be abban, ahogy az ukrán Vezérkar és Légierő-parancsnokság a támadásokról szóló információkat közli. Korábban két adattípust hoztak összesítve nyilvánosságra: 1. nem teljes adatokat: ezek kizárólag azon rakétatípusokat vették figyelembe, amelyeket a légvédelem le tudott lőni; vagy 2. valótlan adatokat, amelyek azt mutatták, hogy a rakétákat az ukrán légvédelem hatótávolságán kívül lőtték le (ezen év januárjában például Ihnat ezredes, a Parancsnokság szóvivője a második információtípusra „tévesként” hivatkozott). Azt, hogy egyre gyakrabban emelik ki: lehetetlen a rakétafajták és -típusok nagyobb részének lelövése, nemcsak a tények közléseként kell értelmezni, hanem mindenekelőtt a partnereken való nyomásgyakorlás elemeként – hogy azok növeljék és gyorsítsák fel a modern légvédelmi rendszerek leszállítását. (A március 9-i támadásban használtakon kívül a ballisztikus rakéták, például az Iszkanderek lelövése is problémát jelent.)
- Az ukrán fél nem nyújtott tájékoztatást a hiperszonikus Kinzsal rakéták által elért célpontokról (Kijev esetében pusztán egy meg nem nevezett infrastrukturális létesítményről tájékoztattak). Figyelembe véve azt, hogy ezen rakétákat korábban a Nyugatról jövő fegyverszállítmányok elpusztítására használták, azt kell feltételeznünk, hogy ezeket a március 9-i támadás során is emiatt vetették be. Ezen rakétákat ezidáig leggyakrabban egyesével indították, hat rakéta egyidejű használata arról árulkodik, hogy a nyugati katonai támogatás Oroszország számára egyre nagyobb problémát jelent. Hibásnak kell tekinteni azt az értelmezést, hogy a Kinzsalokat az energetikai infrastruktúra elleni támadásra használták fel: az energetikai létesítmények mint célpontok nem igényelnek ennyire specializált, egyben ennyire drága fegyvertípust, mint a hiperszonikus rakéták. Az energetikai infrastruktúrát is magában foglaló, helyhez kötött infrastruktúra elpusztításához az oroszok egyéb, technológiailag kevésbé modern és olcsóbb rakétatípusokat használnak, amelyek egy része továbbra is elérhetetlen marad az ukrán légvédelem számára.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán önkéntesek pihennek szálláshelyükön az orosz erőkkel folytatott harcok szünetében a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 8-án (fotó: MTI/AP/Libkos)
Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
