Biden történelmi látogatása Kijevben – helyzetkép a 361. napon – Válasz Online
 

Biden történelmi látogatása Kijevben – helyzetkép a 361. napon

OSW
| 2023.02.20. | OSW

Joe Biden elnök váratlanul Kijevbe utazott, és a héten az amerikaiak új, 500 millió dollár értékű katonai segélycsomagot jelentenek be: mindez azt jelzi, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Ukrajna támogatása mellett. Zelenszkij meglebegtette, hogy az ukrán erők Bahmutot nem mindenáron fogják védeni, egyes irányokban az orosz erők a várostól négy kilométer távolságra járnak. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 361 napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:

Az oroszok elfoglalták a Bahmuttól közvetlenül északra fekvő Paraszkovijivkát, és ezzel egyértelműen elvágták a városba vezető M03-as főutat; Bahmuttól délnyugati irányban végrehajtott támadásaik viszont egyelőre nem hoztak áttörést (forrás: Militaryland.net)

Részletes helyzetkép:

Február 20-án Joe Biden amerikai elnök váratlan látogatást tett Kijevben – ennek során arról bejelentette, hogy ezen a héten új, többek között a HIMARS-rendszerekhez és tarackokhoz való tüzérségi lőszereket, irányított páncéltörő rakétákat és légtérellenőrző radarokat tartalmazó, 500 millió dollár értékű katonai segélycsomagot fog bejelenteni. Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy a soron következő napokban a fegyveres agresszióért felelős orosz elittel és vállalkozásokkal szembeni új szankciókat is bejelentenek. Zelenszkij szerint a megbeszélések gyümölcsözőek voltak – ezek eredményeit pedig a harcmezőn lehet majd látni. Kiemelte, hogy a konfliktus lezárásának feltétele az orosz hadsereg teljes kivonása Ukrajna területéről, illetve a „tartós biztonság erős garanciáinak” megadása Kijev számára.

Biden elnök megkoszorúzza a háborúban elesett hősök emlékfalát váratlan kijevi látogatása alkalmával (fotó: Evan Vucci / POOL / AFP)

Az orosz erők a védőket a Bahmut északi külvárosában található utolsó ellenállási gócaikból kiszorították, s az M03-as autópályán történő átkelés után folytatják a várostól északnyugatra lévő ukrán állások elleni támadásokat. A védők erői megakadályozták Bahmut délnyugatról történő bekerítését – itt még mindig harcok folynak a Kosztyantinivkába vezető út feletti ellenőrzésért. Február 19-én Zelenszkij elnök a város feladásának lehetőségét is meglebegtette, kiemelve: „addig fogjuk magunkat védeni, amíg az ésszerű” – hangsúlyozva, hogy az ellenálló ukrán erők ugyanakkor egy újabb ellentámadásra is felkészülnek. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter kiemelte: Bahmut makacs védelme kimeríti az agresszor támadópotenciálját kimeríti.

Bahmut mellett a másik fő csatatér Kreminna és Sziverszk környéke, ahol az ukránok sikeresen állnak ellen a támadásoknak (forrás: Militaryland.net)

A harcok intenzitásának szempontjából a második helyen továbbra is Sziverszk környéke áll, itt a várostól délre és keletre a védők újabb ellenséges támadásokat verhettek vissza, s ugyanez történhetett Kreminnánál, illetve a Sziverszkij-Donyec és a Zserebec folyók között is. Az oroszok Harkiv megyében, az Oszkil folyó mentén Dvoricsna [Дворічна] magasságában, illetve Kupjanszk északkeleti külvárosában is támadtak. Az ukrán vezérkar tájékoztatójából az derül ki, hogy a [múlt hét] pénteki harcokat követően szombaton és vasárnap az oroszok nem hajtottak végre újabb támadáskísérleteket sem a Donyeck városától nyugatra található kiszögellésben, sem Vuhledarban. A források egy része szerint azonban az agresszor egységei Zaporizzsja megyében, Orihiv [Оріхів] térségében hajthattak végre támadáskísérletet.

Február 18-án az oroszok a Hmelnickijben [Хмельницький] található katonai létesítmények ellen hajtottak végre rakétatámadást. A védők az agresszor által felhasznált négy Kalibr manőverező robotrepülőgépből kettőt lőhettek le. A Légierő szóvivője, Jurij Ihnat szerint az elmúlt héten megváltozott az orosz rakétatámadások taktikája: a tömeges [rakéta]támadások helyett az oroszok kisszámú rakétát használhatnak fel. Ezeket a lehető legalacsonyabb magasságból, illetve a Dnyeszter és a Déli-Bug folyók medre felett indítják – emiatt az ukrán légvédelem számára problémás az eszközök felderítése.

A rakétatámadások célpontjai főleg a Donyeck megye északnyugati részében, különösen a Kramatorszk térségében található katonai létesítmények maradtak, orosz Sz–300-as rakéták a Szumi megyében fekvő Krasznopillja [Краснопілля] térségében is becsapódtak. Az ukrán vezérkar szerint az ellenség naponta tíz-tizenöt Sz–300-as rakétát használhat fel. Az agresszor tüzérsége és légiereje a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is újrakezdte a támadásokat, állandó tüzérségi tűz alatt továbbra is Herszon, Nikopol és Ocsakiv térsége áll. A védők tüzérségének célpontjai többek között az oroszok Donyeck városában és Horlivkában található logisztikai [létesítményei] lehettek – orosz jelentések szerint [múlt hét] péntek óta az ukránok a kurszki oblasztyot is lőhetik. Ukrán diverzánsakcióra kerülhetett sor a megszállt Bergyanszkban, illetve a belgorodi oblasztyban.

Egy Németországban található amerikai katonai bázison befejeződött annak a 635 ukrán katonából álló csoportnak a kiképzése, akik többek között a Bradley gyalogsági harcjárművekből (IFV) felállított első zászlóalj állományát képezhetik (maga a kiképzés január közepén kezdődött). Helyükre további 710 katona érkezett, akiket a Bradley IFV-ek, illetve az M109-es önjáró lövegek használatára képezhetnek ki. A következő héten a Stryker kerekes páncélozott szállítójárműre a harmadik, 890 főre rúgó csoport kiképzése kezdődhet meg.

Franciaország Ukrajnának a legmodernebb Akeron irányított páncéltörőkből adott át (a kilövők és a rakéták számát nem közölték). A párizsi védelmi tárca tájékoztatása szerint az Ukrajnának küldött AMX–10RC páncélozott felderítőjárművek első tétele a hét végéig megérkezhet az országba.

Reznyikov védelmi miniszter elmondta: a 2023-as év első félévében Ukrajna a nyugati partnereitől olyan rakétákat kap, melyek lehetővé teszik az ellenségre 120–150 km mélységben történő csapásmérést. Megjegyezte azonban, hogy ezek másmilyen típusba tartozóak lehetnek, mint a Kijev által jó pár hónapja beszerezni kívánt amerikai ATACMS-ek – a megadott hatótávolság alapján arra lehet következtetni, hogy Reznyikov az Ukrajnának már megígért GLSDB-rendszerekre [Ground-Launched Small Diameter Bomb] gondolhatott (az ATACMS-ek hatótávolsága meghaladja a 300 km-t). A miniszter szerint a nyugati államok készek saját harci repülőgépeik átadására – ez egy-két hónap kérdése. Kijev legalább 50 eszköz átvételére számít.

Február 17-én Zelenszkij elnök azt mondta, véleménye szerint a belorusz katonák alacsony motivációja miatt nem nagy annak a veszélye, hogy Belarusz belépjen a háborúba – a katonák nem akarnak Ukrajnával harcolni. Ugyanezen a napon Moszkva alatt került sor Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin biztonsági kérdéseknek, illetve a katonai és gazdasági együttműködésnek szentelt találkozójára – az invázió elindulása óta ez a tizennegyedik találkozójuk volt, s hagyományosan nem adtak tájékoztatást a részletekről. A sajtóval folytatott megbeszélésen Lukasenka elmondta: Minszk teljes mértékben betartja az Oroszországgal kötött védelmi és biztonsági megállapodást, és kijelentette: a belorusz technológiai támogatáson keresztül kész megkezdeni az SzU–25-ös csatarepülőgépek gyártását (összeszerelését). A belorusz elnök azt is bejelentette: együttműködés jött létre a MAZ és a KAMAZ vállalatok között – a két vállalat katonai használatra szánt teherautókat is előállít.

A brit katonai hírszerzés magyarázatot adott arra, miért használnak az orosz erők léggömböket Ukrajna felett. Az elmúlt hét folyamán az ukrán, illetve a moldáv légtérben is megfigyelt tárgyak valószínűleg az agresszor új taktikájának elemei – a cél az ukrán légvédelmi képességek kimerítése. Az ukrán légvédelmi rendszer elemei felderítésének feladatán túlmenően [a léggömbök használatának] az lehet a célja, hogy rákényszerítse az ukránokat, hogy elpazarolják az értékes föld-levegő rakétáikat, illetve a légvédelmi [tüzérség] lőszerkészletét. Az USA hatóságai szerint az ún. Wagner-csoport több mint harmincezres veszteséget szenvedett el (ez a halottak és a sebesültek száma összesen); a decemberben elesettek körülbelül 90 százalékát toborozhatták orosz börtönökben.

Az ukrán sajtó felhívta a figyelmet a Google kiberbiztonságnak szentelt jelentésére. A kibertérben végrehajtott műveletek a háborúban kiemelten fontos szerepet játszanak, azokat öt, az orosz különleges szolgálatokkal összefüggésbe hozott hekkercsoport (FrozenLake, Coldrive, Summit, FrozenBarentz és FrozenVista) szervezi meg. Ezen csoportok alapstratégiája a phising (adathalászat ): a hekkerek leggyakrabban a Gmail vagy az ukrán kormányügynökségek (különösen a védelmi és külügyi tárcák) levelezőrendszerét támadják. A jelentésben azt a belorusz „Puscsa” csoportot is megemlítik, mely titkosszolgálati szempontból érzékeny adatok ellopásával foglalkozik, s kiemelik: az orosz műveletek célja az ukrán hatóságok meggyengítése, a Kijev számára biztosított nemzetközi támogatás aláásása, illetve a háború további folytatásához szükséges belföldi [orosz] támogatás fenntartása.

Az SzBU február 18-án arról jelentett, hogy az év eleje óta már több mint 500 kibertámadást semlegesítettek. Az ellenséges hálózati aktivitás fő célpontja a logisztikai, energetikai, katonai infrastruktúra létesítményei, illetve állami adatbázisok voltak. Rámutattak: maga az a tény, hogy az ukrán IT-rendszerek többsége normálisan működik, igazolja a hálózat védelmével foglalkozó szakemberek jó felkészültségét. Az SzBU azt is elismerte, hogy az ukrán informatikusok a fegyveres erők számára hasznos adatok megszerzése céljából műveleteket folytatnak.

Az OSW szakértőinek kommentárja:


Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.


Nyitókép: Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel a kijevi Aranykupolás Szent Mihály-székesegyház előtt meglepetésszerű kijevi látogatásán (fotó: Evan Vucci / POOL / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna