Hoppon maradt Ukrajna Ramsteinben: nincs új fegyverzet – helyzetkép a 358. napon

OSW

| 2023.02.18. | OSW

Bahmut még mindig tartja magát, de a lakosság már nem tud korlátlanul belépni a városba. Egyes NATO-tagállamok növelik tüzérségi lőszergyártásuk kapacitását, miközben folytatódik a Leopard-saga. Újabb fogolycsere. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 358 napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Jakub Ber. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Bahmut még mindig tartja magát, azonban a polgári lakosság már nem korlátlanul tud belépni a városba.
• A február 16-i, kiterjedt orosz légitámadás során ipari és logisztikai létesítményeket ért találat.
• Folytatódik a Leopard-saga.
• Valószínűleg a légvédelem erősítésének céljából egy cseh gyár géppuskákkal felszerelt Toyota pickupokat fog szállítani Ukrajnának (a számlát a hollandok állják).
• Egyes NATO-tagállamok növelik tüzérségi lőszergyártásuk kapacitását, a németek újrakezdik a Gepardokhoz való 35 mm-es lőszer előállítását.
• Fogolycsere eredményeként majd’ száz mariupoli védő térhetett haza Ukrajnába.

Részletes helyzetkép:

Az ukrán erőknek sikerült az agresszort a Bahmut–Kosztjantinivka [Костянтинівка] országúttól délre visszanyomni – azonban az út még mindig a harctérségben található, utánpótlási útvonalként nem lehet használni. Az utánpótlás a Csasziv Jaron [Часів Яр] keresztül vezető alacsonyabb rendű úton keresztül még lehetséges, azonban a harcok miatt a polgári személyek városba történő belépésére korlátozást vezettek be, a településen maradt lakosokat pedig annak elhagyására szólították fel. Az oroszok saját magukat Bahmuttól északnyugatra erősítik, átvéve az ellenőrzést a Szlavjanszkba tartó M03-as autóút itt lévő szakasza felett. A Bahmuttól északra található utolsó, ukrán ellenőrzés alatt lévő településért, Paraszkovijivkáért [Парасковіївка] ugyanúgy harcok folynak, mint Bahmut keleti és déli részében is. A védők Sziverszktől délre, Avdijivka térségében, a Donyeck városától nyugatra található széles kiszögellésben, illetve Vuhledar déli és keleti külvárosaiban újabb támadásokat verhettek vissza (a kiszögellésben az oroszok a Marjinka nyugati részét védő ukrán erőket próbálják meg átkarolni). 

Az agresszor erői Donyeck és Luhanszk megyék közös közigazgatási határán a Zserebec folyón található ukrán védelmet próbálják áttörni, ugyanezzel próbálkoznak Harkiv megyében Dvoricsna [Дворічна] térségében található Hrjankivkánál [Гряниківка] az Oszkil folyón is, s szintén előrehaladást érhettek el Kupjanszk irányában. Mindkét fél új egységeket vezényelhet át a harctérségekbe, már meglévő védállásait erősítheti, illetve újakat építhet ki. (Az oroszok az Ukrajnával határos Voronyezsi területen található Pogonovo katonai gyakorlótéren is friss erőket vonhatnak össze.)

Február 16-án az oroszok Ukrajna több régiójában található logisztikai és ipar infrastruktúra ellen rakétatámadást hajtottak végre: Kremencsukban és Pavlohradban, Kirovohrad és Lemberg megyékben található létesítményeket ért találat (Kirovohrad megyében, Sosztakivkában [Шостаківка] üzemanyag-raktárat). Az agresszor a támadásban 32 légi (H–101/H–555 és H–22 típusú) és tengeri indítású (Kalibr) manőverező robotrepülőgépet használhatott fel, melyekből a védők 14 lelövését jelentették be. Az ukrán légvédelem két H–59 típusú, levegő–föld manőverező robotrepülőgépet is lelőhetett. Ugyanezen a napon az Sz–300-as rendszerből kilőtt rakéták felhasználásával Harkivban is támadhatták az ipari infrastruktúrát. [Ford. megjegyzés: az Sz–300-as eredendően légvédelmi rendszer.]

Az orosz rakétatámadások állandó célpontja továbbra is a Donyeck megye északnyugati részében található ukrán hátország (Kosztjantinivka, Kramatorszk, Liman, Pokrovszk) – Kupjanszkot ugyanígy rakétatámadás érte. Az agresszor tüzérsége és légiereje a harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat; s napi pár-pártucat alkalommal lövi Herszont. Az ukrán tüzérségi támadás célpontja (a HIMARS-rendszerek felhasználásával) a Donyeck megyében fekvő, megszállt Ilovajszkban [Іловайськ] található vasúti infrastruktúra volt. Bergyanszkból újabb ukrán diverzánstámadásokról érkeztek jelentések.

Február 16-án a BBC-nek adott interjúban Volodimir Zelenszkij elnök arról tájékoztatott, hogy az új orosz offenzíva már megkezdődött (az elmúlt hetekben ukrán és nyugati források ezt a tavaszra tették – később arról tájékoztattak, hogy a támadás még februárban megkezdődhet), s azt is megjegyezte: az ukrán erők addig a pillanatig fognak ellenállni, míg készen nem állnak saját ellentámadásuk megkezdésére. A tavaszra várt ukrán ellentámadásról az elmúlt napokban az ukrán és az amerikai védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov és Lloyd Austin tájékoztatott – ennek végrehajtása a nyugatról jövő nehézfegyverzetnek köszönhetően lehetséges. 

Február 14-én Brüsszelben, a NATO-tagállamok védelmi miniszteri találkozójának margóján került sor az Ukrajnát katonailag támogató államok kontaktcsoportjának kilencedik találkozójára. Első alkalommal fordult az elő, hogy ezt nem kísérték olyan bejelentések, melyek az ukrán hadseregnek történő fegyverek és katonai felszerelés átadásáról szóltak. Az ülést elnöklő amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin megerősítette azon korábbi nyilatkozatokat, melyek szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, egy cseh–holland–amerikai konzorcium, illetve a Leopard 2-eseket használó államok koalíciója (Dánia, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Németország, Norvégia, Portugália, illetve Spanyolország) Ukrajnának harckocsikat ad át (fenti sorrendben: Abramsokat, Challengereket, T–72-eseket, illetve a konzorcium is T–72-eseket). Austin a Washington által február elején bejelentett katonai segélycsomagra, illetve (SAMP/T) légvédelmi rendszerek Ukrajnának történő átadásáról szóló francia–olasz kezdeményezésre is emlékeztetett.

Február 15-én Boris Pistorius német védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy a nyugati szövetségesek nehezen tudják összegyűjteni az Ukrajnának januárban megígért két zászlóaljnyi Leopard 2-es harckocsit. Pusztán Németország és Portugália döntött Leopard 2A6-os (összesen 17 darab, ebben a sorrendben 14 és 3) harckocsi átadásáról. A 2A4-es „régi változat közel harminc darabját” Lengyelország (14 harckocsi) Kanadával (négy darab) és Norvégiával (nyolc darab) együttműködve gyűjtheti össze – ez állítólag „majdnem elégséges a 31 darab harckocsit számláló standard ukrán zászlóalj számára”. Pistorius nem vette figyelembe Spanyolországot, mely még nem tisztázta az átadható Leopard 2A4-es harckocsik számát (a legutolsó információk négy-hat harckocsiról szóltak), megjegyezte azonban: az ezen változatban Ukrajnának felajánlott lengyel harckocsik rossz állapotban lehetnek, és felújításra szorulhatnak.

A holland védelmi miniszter emlékeztetett arra: Németország nem egyezett bele a holland hadsereg által lízingelt 18 darab Leopard 2A6-os ukrajnai átadásába. Ez azon német sajtópletykákra volt válasz, melyek szerint Hollandia és Dánia nem akar Ukrajnának harckocsikat átadni (ez pusztán Koppenhága esetében igazolódott be). Hollandia ugyanakkor húszezer darab (több mint 470 lőszerjavadalmazásnyi) 120 mm kaliberű harckocsi-lőszer leszállítását jelentette be. A spanyol védelmi tárca vezetője arról tájékoztatott: várható, hogy 55 ukrán harckocsizó és az eszközök kiszolgálását végző katona érkezik meg spanyolországi kiképzésre (kanadai és norvég kiképzők részvételével február 13-án Lengyelországban megkezdődött a Leopardokra történő kiképzés – s ugyanez indult el Németországban is). A norvég miniszterelnök bejelentette: a nyolc harckocsin túlmenően Oslo négy, a Leopard 2-esek alvázára épített speciális járművet, illetve lőszert és pótalkatrészeket is átad. A finn védelmi miniszter arról tájékoztatott, hogy Helsinki is részt vesz a Leopard 2-es harckocsikat biztosítók koalíciójában – azonban saját részvételét pótalkatrészek átadására, szervizelésre és kiképzésre kívánja korlátozni.

Franciaország Ukrajnának leszállította az első tétel AMX–10RC páncélozott felderítőjárművet (ún. kerekes harckocsit), melyek átadását hivatalosan január elején jelentette be. Görögország védelmi tárcavezetője arról számolt be, hogy (a Németország által átadott Marderekért cserébe) az ukrán hadseregnek húsz darab BMP–1-es gyalogsági harcjárművet adtak át. A német védelmi miniszter jelezte: az IRIS–T légvédelmi rendszer további két ütegének leszállítása a védelmi ipar lehetőségeitől függ (Ukrajna összesen négyet kaphat ezekből, az elsőt a tavalyi év őszén vették át) – Pistorius jelezte: erre a következő hónapokban kerülhet sor. A Hollandia által finanszírozott projekt keretében a cseh védelmi ipar az ukrán hadsereg számára Toyota pickupok „százait” készítheti fel – ezekre géppuskát szerelnek, illetve a hozzájuk tartozó lőszert is biztosítják.

Február 15-én Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette: Ukrajna támogatásának céljából a tagállamok növelik a 155 mm kaliberű tüzérségi lőszerek gyártását. Ugyanezen a napon az amerikai hadsereg az ilyen kaliberű lőszer gyártásáról szóló (a Northrop Grummann Systems-szel és a Global Military Products-szal megkötött,) két, összesen 522 millió dollár értékű szerződésről tájékoztatott. Az új lőszerek leszállítása márciusban kezdődhet meg. A New York Times szerint az Egyesült Államokban a 155 mm-es lőszerek gyártása a 2022. februári 14 400 darabos szintről ezen év januárjában 90 ezerre nőtt. A Pentagon az ipar az elmúlt negyven évben látott legnagyobb mértékű mozgósítását tervezheti; Franciaország és Ausztrália is tervezi a 155 mm kaliberű lőszer közös gyártását. Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint az ukrán hadseregnek azonban meg kell tanulnia takarékoskodni a lőszerrel – többek között ezt szolgálja a britek által lefolytatott kiképzés. A Daily Telegraph arról tájékoztatott, hogy az ukránok napi hatezer tüzérségi lőszert használnak el; az európai államok ezekből évente háromszázezer legyártására képesek – viszonylag „gyorsan” pusztán 50 százalékkal lehet a gyártási kapacitást növelni.

A német védelmi miniszter megerősítette: a Rheinmetall konszern alsó-szászországi üzemeiben megkezdik a Gepard önjáró légvédelmi ágyúkhoz tartozó 35 mm-es lőszer gyártását – júliusban Németország 300 ezer darabot adhat át. Az ukrán hadsereg rendelkezésére álló lőszerkészletre utalva Pistorius azt állította, hogy annak „a nyárig elégnek kell lennie” (a lőszermennyiség szűkössége miatt a Gepardokat a fronton kívül, gazdaságos üzemmódban használják). [Ford. megj.: az eszköz költséghatékony megoldást biztosít az olcsó, de az oroszok által nagyobb számban használt drónok elleni harcban – kellő mennyiségű eszköz és lőszer biztosításával az ukránoknak így nem a sokkal drágább légvédelmi rakétákat kellene (f)elhasználniuk.]

Február 15-én a Reuters hírügynökségnek egy interjúban Olekszij Reznyikov védelmi miniszter elmondta: Zelenszkij elnök döntése szerint a következő hónapokban továbbra is betölti majd állását/funkcióját. Egy nappal korábban a tárca vezetői pozícióiban változások történtek: Ivan Rusznak első miniszterhelyettest, illetve a miniszter egy másik helyettesét, Oleh Hajdukot is elbocsátották – Rusznak helyét Olekszandr Pavljuk [Олександр Олексійович Павлюк] altábornagy tölti be. Mindez Zelenszkij rendeletének volt köszönhető, mely hadiállapot idején az első miniszterhelyettesi pozícióra megengedi legalább altábornagyi vagy altengernagyi rendfokozatban lévő aktív tiszt kinevezését (eddig ezt a pozíciót jogszerűen kizárólag civil tölthette be). Reznyikov szintén bejelentette az új helyettesek kinevezését: Vitalij Dejnaha önkéntes a digitális fejlesztésért, Andrij Sevcsenko pedig az európai integrációért lehet felelős. Ezen két kinevezést a kormány egyelőre még nem hagyta jóvá.

Február 16-án az „egyet-egyért” formátumban újabb hadifogoly-cserére került sor. Ukrajnába száz közkatona és altiszt, köztük 94 mariupoli védő tért vissza. A cserében egy civil, az Enerhodar polgármester-helyettesi pozícióját betöltő Ivan Szamojgyuk is érintett volt: ő a megszálló hatóságokkal elutasította az együttműködést – mindezért az oroszok 2022 márciusában letartóztatták.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• Zelenszkij az új orosz offenzíva megindulásáról szóló információit úgy kell kezelni, mint egy újabb próbát a nyugati szövetségesek meggyőzésére az Ukrajna számára történő katonai segítségnyújtás növelésére és felgyorsítására. Mindezidáig a fronthelyzet ezt az átfogó támadást nem igazolta vissza, az ukrán védelem az eltelt hetekben megfigyelt áttörése még pozíciós harctevékenység keretében valósul meg – ez egyfelől az úgynevezett részleges mobilizáció eredményeként az agresszor erejének szisztematikus megerősítéséből fakad, másfelől pedig a védők gyengülésének köszönhető (ők a fegyverzet és lőszer hiányával küzdenek). Legnagyobb valószínűség szerint az oroszok a harctérségben még nem csoportosítottak össze akkora erőt, mely lehetővé tenné számukra az olyan manőverező tevékenységhez való visszatérést, mely hasonló a háború kezdeti szakaszában megfigyelthez.

• A Ramstein-csoport kilencedik találkozója nem váltotta be Kijev várakozásait a vadászrepülőgépek átadásával kapcsolatos előrelépésben. Ezt az ukrán hatóságok képviselői még januárban jelezték, Reznyikov védelmi miniszter a februári találkozót „légi Ramsteinként” is emlegette. Kijev az elmúlt hetekben diplomáciai aktivitásának jelentős részét, beleértve Zelenszkij elnök nyugati fővárosokban tett látogatásait, a vadászgépek beszerzésére szentelte – mindeközben a találkozó szervezői nyersen/félreérthetetlenül/egyértelműen/világosan azt közölték, hogy a vadászgépek átadása nem lesz a megbeszélés témája. Nem kizárt, hogy a nagyobb katonai eszközszállításokat (habár nem harci repülőgépekét) Joe Biden amerikai elnök február 21–22-i lengyelországi látogatása során, az ukrán állam ellenni orosz invázió évfordulójának előestéjén fogják bejelenteni.
• A Kijevnek szánt katonai támogatás vonatkozásában negatív jelzés az a bizonytalanság, mely az ukrán hadsereg két zászlóaljnyi Leopard 2-es harckocsival történő felszerelését övezi. Ezt úgy harangozták be, mint az ukrán hadsereg az európai NATO-hadseregek többségének standardjaira való áttérés megkezdését – minden zászlóaljban 44 harckocsi lenne (még február 11-én Olaf Scholz kancellár arra utalt, hogy március végéig készek lesznek 80 Leopard 2-es harckocsi átadására). A legutolsó információk szerint az ukrán hadsereg ezekből maximum 49-et kap – a szovjet standardok (31 harckocsi) szerint kevéssel többet, mint másfél zászlóaljra elegendőt. Ebben az összefüggésben Ukrajnának szánt „vigaszdíjként” kell értékelni a Leopard 2-es zászlóaljak teljes feltöltésével kapcsolatos első problémák feltűnésének pillanatában bedobott ígéretet száz vagy több darab elavult Leopard 1-es harckocsi átadásáról – ezek első példányainak nyárra lehet esélye eljutni a címzetthez.

• Ukrajna számára pozitív jelzés, hogy a nyugati államok egy része a tüzérségi lőszer előállításának növelésére folytat tevékenységet. Az Egyesült Államokon kívül a szövetségesek többségének azonban korlátozott lehetőségei vannak ezen a területen, az ukrán hadsereg számára a szükséges mennyiségű lőszer biztosítása azt a döntést vonná maga után, hogy ezen gazdaságokat legalábbis részben hadigazdaságra kellene átállítani. Továbbra is nyitott kérdés, mennyire képes az az agresszor friss lőszert előállítani, mely (a nyugati adatok szerint) szintén lőszerhiánnyal küzd – azonban ennek ellenére képes a napi 20 ezer darabra rúgó tüzérségi lőszerfelhasználását fenntartani (a védők oldalán lévő öt-hétezerrel szemben); az orosz gazdaság pedig – különösen az európaival összehasonlítva – bizonyos iparágak vonatkozásában évek óta de facto hadigazdaságként működik.

• Reznyikov nyilatkozatát arról: továbbra is betölti a miniszteri pozíciót, illetve, hogy a tárca vezetésében személyi változások állnak be, az elnöki adminisztráció imázsán foltot ejtő, két hétig tartó bizonytalanság és kommunikációs káosz lezárásaként kell értelmezni. Úgy tűnik, hogy a közeljövőben Reznyikov a nemzetközi együttműködésre és az Ukrajnának történő felszerelés leszállítására fog koncentrálni, míg a mozgósítással és a hadsereg ellátásával összefüggő feladatokat Pavljuk tábornok fogja koordinálni. Az 1970-es születésű altábornagy a harckocsizó és gépesített egységek tapasztalt tisztje. Az orosz invázió a Donbaszban található csapatösszevonás élén érte, 2022. március közepétől május közepéig Kijev védelméért felelt, illetve a kijevi megyei közigazgatás vezetői feladatait látta el. Pavljuk jól ismeri a hadsereg igényeit és rezdüléseit, s korábban nem szolgált logisztikai egységben – mindez, figyelembe véve a frissen feltárt korrupciós botrányokat és szervezeti problémákat, pozitív hatással lehet a tárca működésére.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: ukrán T-72-es harckocsi a Donyeck megyei Sziverszkben 2023. február 17-én (fotó: AFP/ Yasuyoshi Chiba)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>