Leopardok és Abramsek mennek Ukrajnának – helyzetkép a 336. napon

OSW
| 2023.01.26. | OSW

Az ukránok végre hozzájutnak a régóta várt nyugati hadifelszereléshez: német Leopard 2 és amerikai Abrams tankok érkeznek a következő hónapokban az országba. A német kormány vonakodva egyezett bele a kérésbe; a döntés új szakaszt nyit Európa háborús szerepvállalásában. A harckocsikkal az ukránok két zászlóaljat és egy századot tudnak felszerelni. Jelenleg a harcok fő színtere továbbra is a Donbasz, de az orosz támadótevékenység megélénkült a zaporizzsjai fronton is. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 336. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.

A legfontosabbak röviden:

• Az ukránok két zászlóaljat és egy századot tudnak felszerelni nyugati harckocsikkal
• A harcok fő színtere továbbra is a Donbasz, de az orosz támadótevékenység megélénkült a zaporizzsjai fronton is
• Az oroszok újabb rakétatámadást hajtottak végre az ország ellen
• Nem múltak el hatás nélkül az elmúlt napok korrupciós botrányai
• Az ukránok szigorítják a BTK-t, illetve változnak a katonai behívók kézbesítésének szabályai: a fronton lévő egységeket a lehető leggyorsabban akarják feltölteni

Részletes helyzetkép:

Január 25-én a német kormány bejelentette, hogy szándékában áll Ukrajnának a Bundeswehr állományából egy századnyi, 14 darab Leopard 2A6-os harckocsit átadni a [hozzájuk tartozó] logisztikai csomaggal és lőszerrel együtt, továbbá megadja az engedélyt arra, hogy a többi szövetséges az ukrán hadseregnek Leopard 2-es harckocsikat adjon át. Berlin ugyanekkor azt is bejelentette, hogy szándékában áll az ezen típusú harckocsit adományozó országok tevékenységét koordinálni – a cél, hogy ezen harckocsikkal két ukrán zászlóaljat szereljenek fel (forrástól függően Ukrajna összesen 80–88 Leopard 2-es harckocsit kaphat). Az ukrán kezelőszemélyzet kiképzése Németországban februárban kezdődhet meg, a védelmi miniszter szerint a német harckocsik Ukrajnába április végéig érkezhetnek meg. Egy nappal korábban Lengyelország hivatalosan is kérte a Németország beleegyezését, hogy az ukrán hadseregnek 14 darab Leopard 2A4-es harckocsit adjanak át. A német kormány döntése a Leopardok átadásáról az után született meg, hogy a Biden-adminisztráció beleegyezett 31 darab M1 Abrams harckocsi Ukrajnának történő átadásába.

Hollandia kinyilvánította: kész 18 darab Leopard 2A6M a közös projekt keretében történő átadására (ezek megvásárlása után – jelenleg [a harckocsikat] Németországtól lízingelik), Portugália pedig négy darab Leopard 2A6PO-t küld. Lisszabon szerint a harckocsik felkészítése és az ukrán kezelőszemélyzet kiképzése két-három hónapot vesz igénybe. Ezeken felül Spanyolország és Norvégia is bejelentette Leopard 2-es harckocsik átadását. Madrid már 2022-ben kinyilvánította tíz Leopard 2A4 harckocsi átadásának lehetőségét – jelenleg a spanyol sajtó arról ír: tizenkét harckocsit akarnak átadni, legvégső esetben pedig az összes, zárolt készletben található 53 Leopard 2A4 harckocsi átadására is lehetőség van. A szükséges felújítás után az első harckocsik két hónapon belül lehetnek készek az átadásra. A norvég sajtó nyolc darab Leopard 2A4NO harckocsi átadását jelentette be. Finnország hivatalosan is bejelentette részvételét a két [harckocsi]zászlóalj közös felállításában, de nem pontosította, hogy átadja-e a harckocsikat, vagy a projektben egyéb formában (kiképzés, szervíz stb.) vesz részt.

Dánia és Kanada Leopard 2-es harckocsik átadását fontolgathatja – a sajtó úgy becsüli: esetlegesen hat darab dán, illetve négy–tíz kanadai harckocsit adhatnak át. Svédország nem zárja ki, hogy valamikor a jövőben a Leopard 2A5 harckocsik [svéd] változatát (Stridsvagn 122) átadja. Az elmúlt hetekben potenciális donorként megnevezett Csehország és Szlovákia kizárta ezt a lehetőséget – emlékeztetve arra, hogy a Németországtól egy-egy század (fenti sorrendben 14 és 15 darab) mennyiségben kapott Leopard 2A4-es harckocsikért cserébe számottevően nagyobb mennyiségben adnak át Ukrajnának T–72-es harckocsikat (Csehország), illetve BMP–1-es páncélozott harcjárműveket (Szlovákia). Pozsony és Prága eddig egy-egy Leopard-ot vett át, a szállítások 2023 végéig tarthatnak. Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszter kinyilvánította: további Leopardokért vagy egyéb nyugati harckocsikért cserébe a fennmaradó T–72-es harckocsikat is készek Ukrajnának átadni.

Január 25-én az USA elnöke, Joe Biden bejelentette: egy teljes zászlóaljnyi, 31 darab M1 Abrams harckocsit adnak át Ukrajnának (az amerikai sajtó szerint az M1A1-es változatról van szó). A négyszázmillió dollár értékű (az amerikai Kongresszus által elfogadott Ukraine Security Assistance Initiative programból finanszírozott) csomagban ezen felül 120 mm-es harckocsi-lőszer, nyolc darab M88-as műszaki mentőjármű, támogatójárművek, illetve karbantartás is megtalálható. A személyzet kiképzése az elkövetkező hetekben kezdődhet meg, míg a harckocsik teljes felkészítési és átadási folyamatát több hónapra becsülik.

Sébastien Lecornu, a francia védelmi tárca vezetője bejelentette: az első AMX–10RC páncélozott felderítőjárművek (ún. kerekes harckocsik) februárban érkeznek meg Ukrajnába – az eszközök teljes mennyiségét még mindig nem hozták nyilvánosságra. Az ukrán katonai hírszerzés hozzátette: Törökország ellentételezés nélkül adott át két darab Bayraktar TB2 pilóta nélküli felderítő és harci drónt.

A fő harctérség továbbra is 1) Bahmut, 2) az attól északra, a Sziverszkbe tartó út mentén fekvő, illetve 3) a várostól északnyugatra található települések vidéke – itt a védők arra törekednek, hogy megakadályozzák az utolsó utánpótlási vonalak át-/elvágását. Az ukrán vezérkar sajtószóvivője szerint az ukránok ellenőrzik Bahmutot, s nem áll szándékukban visszavonulni. Az orosz erők sikertelenül támadhatták a Sziverszktől délre és keletre, a Sziverszk és Kreminna között, az Avdijivkától északra, illetve az Avdijivka és a Donyeck városa között található ukrán állásokat. Az ukránok Marjinkában még mindig tartják magukat. Vuhledartól délre az oroszoknak sikerült az első ukrán védvonalat áttörni és kijutni a város déli és keleti külvárosáig – a város körül harcok folynak. Zaporizzsja megyében az agresszor egységei az Orihivet [Оріхів] és Huljajpolét [Гуляйполе] összekötő út irányában hajthattak végre támadást, azonban az úttól délre, Csarivnénél [Чарівне] megállították őket. Orosz források szerint Nova Kahovka közelében ukrán diverzáns-felderítőcsoportok a Dnyeper folyón átkelési kísérletet hajthattak végre, illetve Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határán is tevékenységet végezhettek.

Január 26-án éjjel az oroszok Ukrajnát 24 darab Shahed-136/131 kamikázedrón felhasználásával támadták. Ukrán adatok szerint ezek mindegyikét lelőtték – közülük tizenötöt Kijev térségében. Aznap reggel az agresszor újabb támadást indított az energetikai infrastruktúra ellen (ezúttal 30 rakétát felhasználva). Kijevi idő szerint délutánig a főváros két kerülete, illetve Odessza, Vinnicja és Zaporizzsja megye elleni támadásokat erősítették meg (Odessza megyében két létesítmény sérült meg). A kérdéses időszakban Lemberg és Zsitomir megyékből még nem érkeztek jelentések – [ezen területekre] a manőverező robotrepülőgépek egy részét irányíthatták. Rakétatámadásra kerülhetett sor a megelőző napokon is, ezek célpontja többek között Kramatorszk (két alkalommal), Zaporizzsja és Dnyipro városa volt.

Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti térségekben is folytatja az ukrán erők állásai és azok háta elleni támadásokat – az államhatár mentén párnapos szünet után megnőtt Csernyihiv megye lövetésének intenzitása, Szumi megyében pedig rekordszámú, 187 támadást jegyeztek fel. A Herszont érő lövetések száma csökkent (pár-pártucat alkalomra). Herszon megye jobbparti részén, a Nikopoli járásban, illetve az Ocsakiv környékén fekvő egyéb településeket is állandó jelleggel támadják (január 25-én Beriszlav ellen [tüzérségi] tömegtüzet lőttek). Január 24-én ukrán diverzáns[akcióra] kerülhetett sor Mariupolban – a célpontok a kadirovisták laktanyái voltak.

Január 24-én – a hadsereg részére emelt áron történő élelmiszer-beszerzések körüli egyre nagyobb hullámokat verő botránnyal összefüggésben – benyújtotta lemondását Vjacseszlav Sapovalov ukrán védelmi miniszter-helyettes. Ő felügyelte a logisztikai részleget, lemondását szükségesnek tartotta, miután a tárca a visszaélésekkel kapcsolatos „vádhullám” tárgyává vált. A minisztérium azt hangsúlyozta: Sapovalov kiváló tisztviselő volt, aki többek között a Fegyveres Erők számára történő élelmezési szolgáltatásokat, illetve üzem- és kenőanyag biztosítását demonopolizálta. Egy nappal később felmentették a beszerzési osztály főosztályvezetőjét, aki az élelmiszerszállításokról szóló, előnytelen szerződés megkötéséért volt felelős. A botrány következtében az [ukrán Parlamentben] kezdeményezést indítottak egy olyan törvény elfogadására, mely hadiállapot idején garantálhatja a közbeszerzések átláthatóságát; s a védelmi beszerzések (mint pl. a fegyver-, üzemanyagszállítások és a hadfelszerelés) területén is intenzívebb ellenőrzéseket jelentettek be. A Nemzeti Korrupcióelleni Hivatal és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség tájékoztatása szerint a Védelmi Minisztériumban az élelmiszer-beszerzéssel kapcsolatos visszaélések ügyében a nyomozás már a botrány kirobbanása előtt megkezdődött, maga az ügylet pedig nem jött létre. A miniszter védelmében Valerij Zaluzsnij, a Fegyveres Erők főparancsnoka is fellépett – a korrupciós vádak alapos kivizsgálására szólított fel, s azt tanácsolta: a beosztottak magatartásáért ne hárítsák át a felelősséget a főnökükre.

Január 23-án az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács úgy döntött: hadiállapot idején az állami tisztségviselők külföldre kizárólag hivatali célból utazhatnak – ez a központi és a területi önkormányzati közigazgatás minden tisztségviselőjére, illetve a parlamenti képviselőkre is vonatkozik. Január 25-én Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt a tavalyi év december 13-án elfogadott törvényt, mely megnöveli a katonák büntetőjogi felelősségét a katonai fegyelem szabályainak megszegéséért. Zaluzsnij tábornok volt a változások bevezetésének bejelentője. A legnagyobb vitát a BTK azon módosításai váltották ki, melyek bevezetik azt a szabályt, mely „kizárja annak lehetőségét, hogy a katonát a BTK-ban előírtnál enyhébb büntetésben részesítsék, illetve nem veszi figyelembe a felfüggesztett büntetés letöltésének lehetőségét”. Ez azt jelenti, hogy a bíróságok kötelesek letöltendő szabadságvesztést kiszabni parancs iránti engedetlenséggel (háromtól tíz évig), parancsmegtagadással (háromtól hét évig), elöljáró elleni erőszakkal (öttől tíz évig), dezertálással (öttől tizenkét évig), a harcmező önkényes elhagyásával vagy fegyverhasználat megtagadásával (öttől tíz évig) kapcsolatos ügyekben. Megemelték a katonai fegyelem megsértésével (alkohollal, kábítószerrel való visszaéléssel) összefüggő adminisztratív szabálysértésekért kiszabott büntetéseket is. A törvényt emberi jogvédők kritikával illették, rámutatva drákói jellegére, mely nem engedi meg a büntetés enyhítését.

Január 25-én Roman Horbacs ezredes, a Szárazföldi Erők parancsnoksága személyi részlegének vezetője kifejtette: a katonai behívókat nem pusztán a [had]kiegészítő bizottságok kézbesíthetik, hanem egyéb szolgálatok ezzel megbízott tisztségviselői; olyan intézmények, szervezetek vagy vállalkozások vezetői, ahol a sorköteles dolgozik; illetve lakhelyén a lakóközösség vezetője vagy közös képviselője. Hozzátette: a behívó átvételének vagy a katonai egységbe történő bevonulásnak megtagadása büntetendő, a behívókat pedig nem az elektronikus „Dija” [kieg.: kb. az ukrán „ügyfélkapu”] rendszeren keresztül küldik ki. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a mozgósítás mértéke a háború elejével összehasonlítva töredékére csökkent, a sürgető kérdés az összetett fegyvereket kezelő szakemberek megtalálása, illetve az első frontvonalban lévő egységek feltöltése.

[Fordítói megjegyzés a kahovkai gátról szóló Twitter-bejegyzés kapcsán: ez ugyan nincs a szövegben megemlítve, de komoly környezeti katasztrófa következhet be – a thread szerint a Krím vízellátása, illetve a Zaporizzsjai atomerőmű működése is veszélybe kerülhet.]

Január 25-én Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára azt állította: az oroszok „offenzívára készülnek fel”, mely a soron következő két hónapban kezdődhet el. A katonai hírszerzés információi szerint jelenleg Belarusz területén 5800 orosz katona tartózkodik (január közepéig közülük [ott] 11000-et állomásoztattak), a csökkenés a mozgósítottak kiképzésének befejezésével, illetve azok Kelet-Ukrajnába (többek között Luhanszk megye térségébe) történő áttelepítésével van összefüggésben.

Az OSW szakértőinek kommentárja:

• A Leopard 2-es és Abrams harckocsik Ukrajnának történő átadásával kapcsolatos bejelentés újabb szimbolikus áttörést a nyugati páncélozott harcjárművek január elején megígért leszállítása után. A szövetségesek ezzel teljesítették Kijev követelését. A szállítások azonban még mindig nem elégítik ki az ukrán hadsereg szükségleteit (ezt az ukrán és nyugati katonai körök 300–500 harckocsira becsülik). A szövetségesek az elmúlt napokban összesen körülbelül száz harckocsi leszállítását jelentették be. Abban az esetben, ha a dán és kanadai bejelentésekről szóló sajtóinformációkat megerősítik, ez a szám tíz-tizenöttel nő, a London által megígért Challenger 2-es harckocsik figyelembe vételével pedig 130-ra – ez mindössze három [harckocsi]zászlóalj (kettőt a különböző típusú Leopard 2-kel, egyet pedig az Abramsokkal), illetve egy önálló század felszerelését teszi lehetővé (a Challenger 2 harckocsikkal). Mindezért a soron következő hetekben újabb páncélozott [eszközök] következő részletei leszállításának előkészítése szükséges (beleértve ebbe a páncélozott harcjárművekét is), legalább olyan mennyiségben, mint amennyit januárban bejelentettek.

• Annak ellenére, hogy a [hadsereg] potenciálját valóban megerősítik, az új harckocsik az ukrán hadseregnek műveleti-taktikai, illetve logisztikai természetű kihívást jelentenek. A probléma nem csak a típusok különbözőségéből (de facto minden zászlóaljban más-más típusú harckocsi található) vagy a zászlóaljak összetételéből fakad (a német standard szerint 44 Leopard, az US Army számára szokatlan konfigurációban 31 Abrams), hanem mindenekelőtt abból a csekély valószínűségből, hogy [ezen eszközök] leszállítását gyorsan sikerül koordinálni annak érdekében, hogy [a harckocsikat] a fronton előny szerzésére egyidőben és egy helyen lehessen kihasználni. A Leopardok és az Abramsok leszállítása között akár pár hónap is eltelhet; az első, nyugati harckocsikkal felszerelt zászlóalj késő tavasszal érheti el a műveleti készenlétet. Legnagyobb valószínűség szerint az ukrán parancsnokság [a harckocsikat] úgy akarja a harcokban használni (vagy úgy kell használja), hogy nem vár a következő alegységek [felszerelésére] – ez a védőket megfosztja attól a lehetőségtől, hogy kihasználják a potenciális számbeli fölényt. Külön kérdést jelent a nyugati harckocsik és páncélozott harcjárművek beszerzése közötti időeltolódás – azonban valószínű, hogy a Leopardokkal együtt Ukrajnába további Marderek, illetve az Abramsokkal együtt újabb Bradley-k érkeznek.

• A Leopard 2-es harckocsik átadásának és ukránok általi használatának feltételeit meghatározza, hogy Németország – egyelőre ezt [csak] bejelentették – átvette a harckocsizászlóaljak felállítási folyamatának koordinátori szerepét. Ez azzal lehet összefüggésben, hogy az adományozók egy részének addig várniuk kell a harckocsik leszállításával, míg [az eszközök] mindegyike kész nem lesz az átadásra. A koordináció kétségkívül garantálni fogja, hogy a felajánlott harckocsikból azonos típussal felszerelt alegységeket állítsanak fel – mindez lehetővé teszi ezen egységek offenzív műveletekben történő jobb felhasználását. A harckocsik operatív használata azonban ezen eszközök németországi szervizelésének és javításának megszervezésétől is függeni fog.

• Az Ukrajna elleni újabb rakétatámadás visszaigazolta azt az oroszok által használt új taktikát, mely az ukrán légvédelem hatékonyságát érdemben korlátozza. A támadás első fázisában az agresszor viszonylag olcsó (az ukránok által „mopedeknek” nevezett) iráni drónokat használ – ezek ellen a légvédelmi rendszerekből azoknál sokszorosan drágább rakétákat lőnek ki, ráadásul a védők ilyen módon felfedik saját állásaikat. Ennek eredményeként a legutóbbi rakétatámadásokban az oroszok kevesebb számú rakéta felhasználásával több célpontot találnak el.

• A védelmi minisztérium magasrangú tisztségviselőinek lemondása ellenére Reznyikov miniszter imázsa súlyosan sérült, s mindennapi téma lett a tárcavezető felelősségének kérdése. Figyelemreméltó azonban az, hogy a korrupció és a [pénzügyi] visszaélések elleni harcért felelős szolgálatok már korábban foglalkoztak az üggyel, lehetetlenné téve a szerződés teljesítését. A védelmi tárcán belüli botrány arról árulkodik, hogy az állami adminisztráción belüli korrupció elleni harc Ukrajna elnöke és kormánya számára nagy kihívást jelent – tágabb összefüggésben viszont azt jelzi: a háború nem vezetett el a tisztségviselők közötti negatív viselkedés felszámolásához. A tisztségviselői kar fegyelmezésének további lépéseit kell várnunk, ezt többek között a külföldi utak megtiltásáról szóló döntés is jelzi.

• A katonai szolgálatot végző személyek büntetőjogi és adminisztratív felelősségét szigorító rendelkezések bevezetése arról árulkodik, hogy a fegyveres erők parancsnoksága az egységek fegyelmének csökkenésével számol. Az, hogy az elkövetett cselekmények miatt bevezetik a letöltendő szabadságvesztés elvét, illetve kizárják a büntetés enyhítésének lehetőségét, mind olyan intézkedés, melynek célja a katonák elrettentése a rájuk vonatkozó előírások megsértésétől. A katonai behívó átadására jogosult személyek listájának bővítéséről szóló bejelentés [pedig] azt jelzi: fokozzák az erőfeszítést a fronton harcoló egységek személyi állományának feltöltésére.

Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.

Nyitókép: Olaf Scholz német kancellát a Bundeswehr egyik Leopard 2 harckocsija előtt 2022. október 17-én egy hadgyakorlaton (fotó: Ronny Hartmann / AFP)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>