Ukrajna a humanitárius katasztrófa szélén – helyzetkép a 270. napon
A folyamatos orosz rakétatámadások miatt Ukrajnában az áram-, a víz- és a fűtésellátás szempontjából a helyzet kritikus. Tömegesen importálják az aggregátorokat, az ország déli részén pedig önkéntes evakuációt hirdettek, mivel az oroszok szünet nélkül lövik a frissen felszabadított területeket. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 270. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Ukrajna frissen felszabadított jobbparti területeit az oroszok folyamatosan lövik
- A folyamatos orosz rakétatámadások miatt Ukrajnában az áram-, a víz- és a fűtésellátás szempontjából a helyzet kritikus; az ország déli részén önkéntes evakuációt hirdettek – nyitott kérdés, hogy az otthonukat elhagyók az országon belül maradnak-e, vagy átlépik a határt
- Az ukránok megkönnyítették az aggregátorok importját
- Donbaszban a helyzet változatlan – a Herszon környékéről kivont orosz egységeket ide telepítették át
- Orosz adatok szerint 23 ezer fővel csökkent a szabadságvesztésüket töltők száma – ők a Wagner-csoport „jóvoltából” a frontra kerülhettek
- Az ukrán szolgálatok egy Belarusz területén elkövetendő ún. hamis zászlós orosz művelet lehetőségére figyelmeztetnek
Részletes helyzetkép:
Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter közleménye szerint önkéntes evakuáció kezdődött Ukrajna visszaszerzett déli területeiről. A hatóságok a lakosság biztonságosabb régiókba történő áttelepítéséről döntöttek a kritikus infrastruktúra súlyos pusztulása miatt, valamint amiatt, mert az oroszok folytathatják a tüzérségi támadásokat.
Volodimir Zelenszkij elnök elmondta: az orosz rakétatámadások körülbelül húszmillió embert fosztottak meg ideiglenesen az elektromos energiától. November 19-én Ukrajna legnagyobb energetikai magánvállalatának (DTEK) vezérigazgatója, Makszim Timcsenko azt állította: a magasfeszültségű távvezetékek óriási mértékű megsérülése miatt azon ukránoknak, akik ezt megtehetik, a közelgő tél miatt készen kell állniuk az ország elhagyására. Véleménye szerint [a lépés] nagyon hasznos lenne az ország energiarendszerének tehermentesítése szempontjából, és segíthetne a háború folytatásához szükséges energiaellátás biztosításában. Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány felkészül a helyzet alakulásának minden lehetséges, az áramellátásban bekövetkező kimaradásokkal összefüggő forgatókönyvére. Az energiatermelő eszközök importját megkezdték, s minden állampolgár vám és ÁFA megfizetése nélkül importálhat generátort vagy [elektromos] töltőállomást. Smihal szerint naponta körülbelül 8500 aggregátort hoznak be az országba.
Az ukrán infrastruktúra elleni orosz rakétatámadások száma jelentősen csökkent (a november 18-i tízről a november 20-i kettőre): a fő célpontok Zaporizzsja és Kramatorszk voltak – előbbiben közlekedésipari létesítmény sérült meg. A Zelenszkij elnök által november 20-án közzétett információ szerint február 24-e óta az oroszok Ukrajna ellen összesen több mint 4700 rakétát használtak fel.
Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonal mentén, illetve az államhatár menti járásokban is szünet nélkül folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni támadásokat. Herszon városa, az ott található folyami kikötő, a településsel szomszédos Antonyivka [Антонівка], illetve Csornobajivka és az ott található repülőtér egyre erősebb tüzérségi támadás alatt állhat (Antonyivkában [az oroszok] a Dnyeper folyó hídjainak romjait [is lövik]). Mikolajivtól délre mindkét fél kölcsönösen lövi [tüzérséggel] a másik állásait. Az ukrán erők [tüzérséggel] lövik és bombázzák a fő harctérségekben található orosz állásokat is – többek között a [Donyeck megyében fekvő] megszállt Makijivkában [Макіївка] lévő üzemanyagtartályokat is eltalálták.
A Donbaszban az orosz egységek folytatják az ukrán állások elleni támadásokat. A leghevesebb harcok Bahmut déli és keleti külvárosában, a várostól északkeletre, illetve a Bahmut–Horlivka országúttól nyugatra zajlanak. A megszállók ismét sikertelenül támadhattak Sziverszktől keletre, illetve Donyeck városától nyugatra. Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határa mentén mindkét fél támadásokat hajthatott végre. Az ukrán erők ellentámadást is végrehajthattak Donyeck megye nyugati részében, illetve újabb kísérletet hajthattak végre a Kupjanszktól keletre és a Kreminnától északnyugatra található orosz állások áttörésére. Az ukrán források arról is beszámolnak, hogy a Luhanszk megyébe újabb, a Dnyeper folyó jobbpartjáról kivont orosz alegységeket telepítenek.
A francia védelmi tárca tájékoztatása szerint Ukrajnának két „Crotale” légvédelmi rendszert és két rakéta-sorozatvetőt adtak át. Nagy-Britannia bejelentette: az ukrán hadseregnek 120 légvédelmi ágyút, radarállomásokat és téli felszerelést szállít. Mihajlo Podoljak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója azt állította, hogy az Oroszországgal folytatott konfliktus jelenlegi fázisában az ukrán erőknek további 150–200 harckocsira, 100 tüzérségi rendszerre, körülbelül 300 páncélozott gépjárműre, 50–70 rakétatüzérségi rendszerre, illetve 10–15 légvédelmi rakétarendszerre van szükségük.
Az Oroszországi Föderáció börtönszolgálatának adatai szerint szeptemberben és októberben a fogvatartottak száma több mint 23000-rel csökkent. Őket valószínűleg az Ukrajnával folytatott háborúba való részvételbe vonta be a Wagner katonai magánvállalat – júliusban jelentek meg az első jelentések arról, hogy „önkéntes” egységekbe foglyokat toboroznak. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport műveletet irányító vezetője nyilvánosan ígérte meg az elítélteknek, hogy a harctevékenységben való féléves részvételt követően kegyelmet kapnak.
November 19-én az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ bejelentette, hogy az FSzB különleges műveleti csoportokat állított fel az ukrán földalatti [ellenállás] tagjainak felkutatására. A növekvő elnyomás ellenére a megszállt területeken az oroszok nem tudják hatékonyan ellenőrzésük alatt tartani a helyzetet. A csoport soraiban az FSzB elhárító munkatársai és egyéb szolgálatok tagjai találhatók; feladata az internetes forgalom ellenőrzése, illetve a rakétatámadások lefolytatásához célazonosítás. Az ukrán vezérkar arra figyelmeztetett: a[z oroszországi] brjanszki és kurszki oblasztyokkal határos területeken fennáll annak a veszélye, hogy az agresszor fegyveres provokációt [követ el]. Az ukrán fél azzal a lehetőséggel számol, hogy orosz diverzáns-felderítőegységek Belarusz területéről is belépnek az országba. Ugyanezen a napon az ukrán katonai hírszerzés (HUR) azt állította, hogy az orosz titkosszolgálatok a belorusz kritikus infrastruktúra létesítményei, többek között az Asztravecben [Астравец] található atomerőmű ellen provokációkat terveznek, s az ilyen „terrorcselekmények” elkövetőiként a NATO-tagállamok, illetve Ukrajna belorusz egyenruhába öltözött állampolgárait fogják azonosítani. Megjegyezték, hogy a belorusz KGB, a belügyminisztérium, illetve a határőrség alakulatait fokozott készültségbe helyezték.
Az ukrán SzBU nyilvánosságra hozta: olyan bűnözői csoportot semlegesítettek, mely a katonai szolgálatot elkerülni akaró férfiak [országból való] kicsempészését szervezte meg. Az érdeklődőknek a Dél-Kaukázusba vagy Oroszországon keresztül EU-s tagállamokba történő eljuttatásának megszervezését ajánlották fel (az utak a Krímen vagy Szumi megyén keresztül vezettek). A „szolgálatás” ára 2500–8000 dollár között alakult. A csempészcsoport tagjai együttműködtek az orosz határőrség tagjaival.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az energetikai infrastruktúra fokozatos elpusztítása Ukrajnát a humanitárius katasztrófa szélére sodorja – ezt nem pusztán az áramszolgáltatásban, hanem a víz- és fűtésellátásban bekövetkező kimaradások is okozzák. Az orosz rakétatámadások kiterjedtsége a lakosság a nagyvárosokból történő evakuálásáról szóló döntés meghozatalához, vagy az Ukrajna határain túli migráció mértékének megnövekedéséhez vezethet. (Példának okáért Ivano-Frankivszk polgármestere arra szólította fel a lakosságot: amennyiben ez lehetséges, az energiaellátásban bekövetkező fennakadások jelentette veszély miatt a télre hagyják el a települést.) Az energiaellátás korlátozása vagy annak hiánya drasztikusan rontja az ipar helyzetét, illetve akadályozza a lakosságnak szolgáltatást nyújtó kereskedelmi létesítmények és vállalatok működését.
- A frontvonal viszonylag stabillá vált azután, hogy az orosz csapatok kivonultak a jobbparti Ukrajnából. Miután az oroszok Donyeck megyében, az ukránok pedig Harkiv és Luhanszk megyék közigazgatási határterületénél nem tudtak egyértelmű sikert elérni, mindkét oldal a harctérségekben [található] erőinek megerősítésére törekszik azáltal, hogy oda a korábban Herszon környékén tevékenykedő egységeit telepíti át. A megszálló hadsereg folytatja mind az ún. részlegesen mozgósított katonák a harctérségekbe történő vezénylését, mind pedig a védvonalak kiépítését (főleg Zaporizzsja megyében). Ez nem jelenti azt, hogy [a felek] lemondtak volna az offenzív tevékenység [folytatásáról] – ebből a szempontból továbbra is az ukrán fél maradt az aktívabb; Szvatove és Kreminna irányában konzekvensen próbálkozik az orosz védelem áttörésével, illetve a Zaporizzsja megyében erőösszevonással is (itt [az ukrán] offenzíva természetes fő célpontja Mariupol). Továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a Donyeck megyén kívüli irányok többségében védekezésre átálló oroszok indítanak-e új támadást – azt kell feltételeznünk, hogy [az oroszok] elsősorban az ukrán fél támadási potenciáljának kimerítésére törekednek.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: Segélyért sorban álló civilek Herszonban november 19-én (fotó: Narciso Contreras / Anadolu Agency via AFP)
