Megérkezhettek a frontra az első mozgósított orosz katonák – helyzetkép a 216. napon
Az oroszok rendőrök bevetésével mozgósítanak, közel kétszázezer férfi menekült külföldre a behívóparancs elől. Megérkezhettek a frontra az első, szeptemberben mozgósított orosz katonák – egy részük fogságba is eshetett. Nő az orosz nyomás Belaruszon: Lukasenka három napja tárgyal Szocsiban. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 216. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az oroszok rendőri erőik segítségével próbálják végrehajtani a mozgósítást, mely elől közel kétszázezer férfi menekült külföldre.
- A közösségi médiában megjelent információk alapján megérkezhettek a frontra az első, szeptemberben mozgósított orosz katonák – egy részük rögtön fogságba is eshetett.
- Nő az orosz nyomás Belaruszon: Lukasenka három napja tárgyal Szocsiban, a Belarusz Vasutaknál magasabb készenléti szintet rendeltek el.
Részletes helyzetkép:
A fronton lévő helyzetben nem állt be számottevő változás. Az orosz erők folytatták a Bahmut keleti külvárosában található ukrán állások elleni támadásokat, s a város ellen észak- és délkeletről, illetve délről is támadásokat indítottak. Harcok folynak Sziverszktől délre és délkeletre, Horlivkától északra és nyugatra, illetve Donyeck városától északra és nyugatra. Az ukrán hadsereg Liman környékén nem hagyta abba az orosz állások áttörésére tett kísérleteit. Pár napos szünet után az oroszok újfent támadással próbálkoztak a Herszon és Mikolajiv megyék közös közigazgatási határa mentén található ukrán állások ellen. Az ukrán fél arról tájékoztatott, hogy visszafoglalták a Kupjanszk-Vuzlovijban [Куп’янськ-Вузловий] található vasúti csomópontot.
Az orosz tüzérség és légierő a harcérintkezési vonal mentén, illetve a Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban is folytatja az ukrán hadsereg állásai és azok háta elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat. Az állandó tüzérségi tűz miatt Harkiv megye szeptember elején visszaszerzett részében az ukrán hatóságok intenzívebbé tették a lakossági kimenekítésére irányuló tevékenységüket (az eltelt hét folyamán több mint 1500 főt hoztak ki). A támadások állandó célpontjai maradt többek között Harkiv, Mikolajiv, Nikopol és Zaporizzsja, illetve Szlavjanszk és Kramatorszk. Szeptember 27-én az oroszok tömegtűzzel lőtték Avdijivkát. Rakétatámadások következtében pusztult el a Harkiv megyében található pervomajszkiji [Первомайський] infrastruktúra, illetve a Krivij Rih melletti repülőtéri létesítmények is. Az ukrán erők tüzérséggel támadták és bombázták a Herszon megyében található orosz állásokat és azok hátát.
Mihajlo Podoljak, az [ukrán] elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója Németországhoz fordult annak érdekében, hogy [Berlin] gyorsítsa fel a Leopard 2-es harckocsik leszállításáról való döntést, s ettől tette függővé az Oroszország elleni további támadótevékenység folytatását. Kiemelte: az ukrán katonák képesek gyorsan teljesíteni azt a kiképzést, mely lehetővé teszi számukra az új felszerelés használatát. Szeptember 27-én Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára közölte: a következő napokban nyilvánosságra hozzák azokat az információkat, hogy milyen magatartást kell követni, ha Oroszország taktikai nukleáris fegyvert vetne be.
Újabb jelek utalnak az oroszországi mozgósítás gyenge megszervezésére. Az ukrán katonai hírszerzés szerint intenzívebbé vált a rendőri tevékenység – ennek célja a mozgósítási terv végrehajtásának biztosítása. A rendőrök közvetlenül a lakhelyre viszik ki a behívóparancsokat, ez megnehezíti átvételük elkerülését. A férfiak szabad mozgásának korlátozása céljából további gépjármű-ellenőrzési pontokat állítanak fel: ezeken a helyeken a katonai bizottságok képviselői behívóparancsokat adnak át.
Az orosz hatóságok még mindig küzdenek azzal, hogy a mozgósítás hatálya alá tartozó férfiak elhagyják Oroszországot. A határátkelőhelyeknek a védelmi minisztérium átadja a katonai szolgálatra kijelölt személyek folyamatosan frissített listáját.
Szeptember 27-én Kazahsztán belügyi tárcája arról tájékoztatott, hogy a [kazah] hatóságok készek kiadni Oroszországnak azon személyeket, akik a mozgósítást próbálják elkerülni (a mozgósítás bejelentése óta körülbelül 98000 orosz távozott Kazahsztánba). Szeptember 26-án az orosz védelmi tárca (hogy megpróbálja kezelni a férfiak külföldre távozásának problémáját) nyilatkozatot adott ki, mely szerint „a részleges mozgósítás körülményei között nem várható az állampolgárok mozgásának korlátozása”. Nem pontosították azonban, hogy az Oroszországi Föderáció szövetségi alanyai közötti mozgásról, vagy az államhatár szabad átlépéséről van-e szó. Szeptember 27-én a Kreml szóvivője kikerülte a válaszadást arra a kérdésre, mely az Oroszországot már elhagyó férfiak számát firtatta. A finn, grúz, kazah és mongol hatóságok információi szerint szeptember 21. és 27. között ezekbe az országokba több mint 197 000 orosz távozott.
A Belarusz Vasutak dolgozóinak információi szerint az országban számos lépést tettek a vasúti infrastruktúra állapotának és hatékonyságának ellenőrzése céljából. A vasúti hivatalnokok és a katonai hatóságok részvételével folyik a be- és kirakodási helyek ellenőrzése, a be- és kirakodó peronokon javításokat végeznek, hogy megállapítsák, alkalmasak-e a teherkocsik katonai felszerelés szállítására.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Donyeck megye északkeleti részén továbbra is fennáll az az atipikus helyzet, melyben mindkét fél egyszerre hajt végre támadótevékenységet. A Liman elleni frontális ukrán támadás sikertelensége azzal járt, hogy [az ukrán fél most] a várost északról és keletről kísérli meg bekeríteni. Az oroszok viszont erőik nagy részét Bahmut térségében összpontosítják. A két fél tevékenysége Sziverszk környékén ér össze: itt az ukránok a várost északnyugatról támadják, míg az oroszok – a várostól délnyugatra – az ellenkező irányban támadnak. Egyik fél sincs abban a helyzetben, hogy egyértelmű előnyt alakítson ki. Az orosz oldalról a számottevő erősítés hiánya azonban megengedi azt a feltételezést, hogy az ukrán műveletek nagyobb valószínűséggel vezetnek sikerre.
- A Belarusz Vasutak mozgósítása arról tanúskodhat, hogy megkezdődött a felkészülés az Oroszországból érkező katonai szállítmányok fogadására. Ezen tevékenység azt jelezheti, hogy Moszkva döntést hoz 1) egy Ukrajnát északról fenyegető orosz csapatösszevonás létrehozásáról, 2) vagy újabb rakétarendszerek Belaruszba történő szállításáról – ez a rakétatámadások intenzívebbé tételét teszi lehetővé. A Belarusz Vasutakat azzal egyidőben helyezték megemelt készenléti szintre, hogy Aljakszandr Lukasenka elnyújtott, már háromnapos látogatást tesz Szocsiban – a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélések témáját és eredményét nem hozták nyilvánosságra. A hivatalos tájékoztatás hiánya arról árulkodhat: Lukasenkára nyomást helyeznek abból a célból, hogy ismerje el Ukrajna megszállt területeinek annexióját, s hogy Belaruszt jobban bevonják a konfliktusba. Az [Orosz–Belorusz] Államszövetség kötelező érvényű katonai doktrínájának alkalmazásával rákényszeríthetik Minszket az ukrán hadsereg tevékenységének Oroszország területén végrehajtott, agresszióként való elismerésére – azon a szemüvegen keresztül nézve a történéseket, ahogy Moszkva az annektálandó területeket kezelni fogja.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: a részleges orosz mozgósítás során behívott tartalékosok a Krím-félszigeti Szevasztopolban rendezett bevonulási ünnpségen 2022 szeptember 27-én (fotó: STRINGER / AFP)
