Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 109. napján
Elvágták az ukrán erőktől az Azot üzem védőit az ostromlott Szjevjerodonyeckben, Herszonban kudarcba fulladt az Oroszország napja ünnepség megrendezése, hamarosan döntés várható Ukrajna EU tagjelölti státusáról. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 109. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Szjevjerodonyeckben elvágták a város nyugati részét, főként az Azot üzem területét védő ukrán csapatokat a haderő többi részétől
- Ukrajna számára egyre inkább totálissá válik a konfliktus, ezt jelzi, hogy már a területvédő erőket is átcsoportosíthatják a frontra.
- Herszonban hiába próbálták megrendezni az Oroszország napja ünnepséget, a megszállt területeken a lakosság nagy része nem hajlandó kollaborálni
- Hamarosan döntés várható Ukrajna EU tagjelölti státusáról, egyelőre két álláspont versenyez egymással, az egyik gyorsan zöld utat adna az országnak, a másik feltételeket szabna, és hosszabb időbeli átfutást akarna.
Részletes helyzetkép:
A Donyec folyón lévő, Szjevjerodonecket Liszicsanszkkal összekötő két híd felrobbantásának, illetve a harmadik folyamatos tüzérségi lövetésének eredményeként a Szjevjerodoneck nyugati részét (főleg az „Azot” üzem területét) védő ukrán erőket a csapatösszevonás többi részétől elvágták – a hidak felrobbantóinak kilétéről ellentmondásos információk érkeznek. A védők a Bahmuttól keletre lévő állások elleni újabb támadásokat, illetve a Liszicsanszk–Bahmut országút orosz ellenőrzés alá vonására tett kísérletet visszaverték.
Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén jópár kisebb településen harcok folynak – ezek különösen intenzívek többek között Toskivka [Тошківка] környékén. Szlavjanszk irányában az orosz erők a Donyec folyó déli partján, Bohorodicsne [Богородичне] térségében, illetve a Szvjatohirszkkel [Святогірськ] szomszédos Tetjanivkában [Тетянівка] erősítik magukat. A védők újabb, az M03-as autópálya Izjum és Szlavjanszk közötti szakasza mentén végrehajtott támadást vertek vissza. Az orosz tüzérség és légierő folytatja a támadásokat és bombázásokat – a fő csatatereken kívül ezek különösen erősek Harkiv és Mikolajiv környékén, Krivij Rihtől délre, illetve Zaporizzsjától délkeletre. Az ellenség nem hagyja abba a Csernyihiv és Szumi megyék államhatár melletti járásai elleni [tüzérségi] támadásokat sem. Az ukrán tüzérség és légierő az orosz állásokat Mikolajiv és Csernyihiv megye közös határterületén támadta. Orosz rakétatámadás célpontjává vált a Ternopil megyében fekvő Csortkiv [Чортків] – itt katonai és polgári létesítmények is elpusztultak.
Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a frontvonal hosszát 2450 km-re becsülte, aktív harctevékenység 1105 km hosszan folyhat. Vadim Szkibickij [Вадим Скібіцький], a katonai titkosszolgálat helyettes vezetője hozzátette, hogy Ukrajnában 103 orosz BTG tevékenykedik, s további 40 áll tartalékban – ezeket fel tudják használni a harccselekményekben.
BTG: zászlóalj-harccsoport; kb. 800–900 főből álló, több fegyvernem (pl. haditengerészet tengerészgyalogosai, tüzérség, páncélos erők stb.) állományából összeállított alakulat, „task force” jelleggel
Szerinte az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői minden harminc napban korrigálhatják műveleti terveiket, s az orosz háborús tervek 120 nappal számoltak. Ukrajna elfoglalt részén és az Oroszországgal határos területen kívül az orosz fegyveres erők alegységei még mindig jelen vannak tíz belorusz településen is.
Ukrajnába elkezdtek megérkezni a Husky TSV (Tactical Support Vehicle – taktikai támogató jármű) brit páncélozott gépjárművek. Nagy-Britannia összesen 120 Husky, Mastiff és Wolfhound járművet adhat át – nyolcvanat páncélozott változatban, negyvenet pedig különlegesen felszerelve, többek között felderítő változatban. Ukrajna eddig összesen közel 250 nyugati páncélozott gépjárművet kapott. Az ukrán hadsereg gépjárműveinek javítására és modernizálására a szlovákiai Szepsiben található gyárban kerülhet sor. Andrij Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete szerint a Berlin által megígért hét darab PzH 2000-es, 155 mm-es önjáró löveget június 22-én szállíthatják le. A „Gepárd” önjáró légvédelmi tüzérségi rendszereket az ukrán hadsereg 15 darabos részletekben, július és augusztus végéig kaphatja meg.
Ukrajna elnöke aláírta „A nemzeti ellenállás alapjairól” szóló törvénymódosítást, mely részben a területvédelem feladataira vonatkozik. A törvény alapján az Ukrán Fegyveres Erők Területvédő Erőinek egységei, illetve a területvédő közösségek önkéntes formációi területvédő feladatokra akár a saját területvédő övezetükön kívül, illetve a harctevékenységi területeken is bevethetők – a döntést az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka hozza meg. A törvénymódosítás a fronton elszenvedett veszteségek szükséges pótlásával van összefüggésben: a területvédő erők egységeit eddig többek között a nyugat-ukrajnai városok védelmére használták.
A Herszon és Zaporizzsja megye megszállt részeiben elkezdődött orosz útlevél-kibocsátást kommentálva Zelenszkij elnök rámutatott, hogy a jelenlegi fázisban ezeket csak a kollaboránsok fogadják el. Herszonban eddig pusztán 23-at adtak ki, a Zaporizzsja megyében pedig 30 új személyazonosító okmányt. Korábban a kollaboráns hatóságok azt állították, hogy már több mint hetvenezer új útlevél-igénylést fogadtak be.
Az orosz állami ünnep „Oroszország Napjának” megünneplése a megszállt területeken fiaskóval végződött, mert a lakosság széleskörűen bojkottálta. Herszonban a gyűlésre alig 50 ember ment el. Az ellenállás passzív formájaként oroszellenes jelszavakra mutató QR-kóddal ellátott matricákat ragasztottak ki. Maguknak a szervezőknek is be kellett ismerniük, hogy az ünnepséget megerősített biztonsági intézkedések és fokozott személyi ellenőrzés kísérte egy potenciális támadástól tartva. Június 12-én Melitopolban robbanószerkezet robbant fel a helyi belügyminisztériumi székháznál – nem kizárható, hogy ez egy ukrán diverzánscsoport tevékenységének eredménye volt.
Joe Biden elnök közölte, Zelenszkij elnök nem volt hajlandó tudomásul venni egy Ukrajna elleni esetleges orosz támadásra vonatkozó figyelmeztetéseket – az amerikai elnök vádjaira válaszul az ukrán elnök szóvivője elmondta: Kijev intenzív konzultációkat folytatott Washingtonnal az orosz fenyegetésről, s kezdeményezője volt az Oroszország elleni preventív szankciók bevezetésének – ez utóbbiakat a Nyugat nem fogadta el. Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint a kijevi hatóságok tudtak az invázióról és felkészültek rá; az ország nehéz katonai helyzetének oka, hogy a nyugati államok lassúak a nehézfegyverzet biztosításában.
Kijevi látogatása alatt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Zelenszkij elnökkel megvitatta a Bizottság Ukrajna EU-tagsági kérdőívére vonatkozó értékelését. A dokumentumot a következő napokban mutathatják be, s a tagállamok számára ajánlásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy Ukrajna megkapja az EU-tagjelölti státuszt. Az erről szóló döntést a június 23–24-ére tervezett brüsszeli csúcson hozhatják meg.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Az ukrán hadsereg főparancsnoka által a frontvonal hosszáról elmondott információra – Kijev nézőpontjából – úgy kell tekinteni, mint az Oroszországgal folytatott háború totális voltának kinyilvánítására. A mindkét oldalon tevékenykedő erők (különösen az agresszor) létszáma túl kicsi ahhoz, hogy klasszikus, a két világháborúból ismert frontvonalról beszélhessünk. A [két helyzet közötti] hasonlóság kimerül a harcoló felek közötti harcérintkezési vonal március–április fordulója óta tartó relatív stabil voltában. Az ismertetett számokból az derül ki, hogy Zaluzsnij tábornoknak van egy [kialakult] képe a harcérintkezési vonal (a frontvonal azon része, ahol aktív harctevékenység zajlik), illetve az ukrán ellenőrzés alatt maradó, Oroszországgal közös határ hosszáról. A tábornok felhívta a figyelmet, hogy a frontvonalba nem számította bele a Belarusszal közös határt (ebben az esetben a hossz meghaladná a 3500 km-t). Azt, hogy az Oroszországgal való összecsapás Ukrajna számára egyre nagyobb mértékben válik totális háborúvá, a Kijev által bevezetett jogszabály-módosítások is bizonyítják, melyek a hadseregparancsnokságnak lehetővé teszik a területvédő erők egységeinek harctérségekbe vezénylését.
- A kollaboráns hatóságoknak nem sikerült az „Oroszország napja” ünnepet kihasználni arra, hogy a helyi lakosság körében növeljék a támogatottságát az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásnak. A passzív társadalmi ellenállás folytatódása arról árulkodik, hogy a letörésére tett lépések nem vezetnek gyors eredményre. A megszállt területek lakosai ellenségesek az önhatalmúlag kinevezett hatóságok tevékenységével szemben. Ezen hatóságok eredménytelenül próbálkoznak a támogatás kikényszerítésével, illetve azzal, hogy magukról a propaganda segítségével pozitív képet építsenek fel.
- Ursula von der Leyen kijevi látogatása arról tanúskodik, hogy intenzív egyeztetések zajlanak az Európai Bizottság az EU-s tagállami státusz megadására vonatkozó ajánlásainak utolsó verziójával kapcsolatban. A találkozó célja az volt, hogy átbeszéljék azon EU-tagállamok álláspontját, amelyek még nem jutottak döntésre a kérdésben. A sajtóközleményből az derül ki, hogy a Bizottság két dokumentumverzión dolgozik, melyek közül az egyik az ukrán törekvésekre pozitív választ ígér, a másik a döntés meghozatalát időben eltolja – s a lépést számos feltétel előzetes teljesítésétől (többek között a hatékony korrupcióelleni harc folytatásától, illetve a bírósági rendszer reformjától) teszi függővé. Az ügyről szóló tárgyalások legnagyobb valószínűség szerint Franciaország, Németország és Olaszország vezetőinek bejelentett, de meg nem erősített látogatásának tárgyát fogják képezni, melyre a Bizottság értékelését megelőző napon kerülhet sor. Az EU-tagállami státusz megadásáról szóló döntést a kijevi hatóságok „történelminek” minősítik, és egyenlőségjelet tesznek eközé, illetve az ország függetlensége és szuverenitása megvédésének támogatása közé. Kijev az egyes tagállamok orosz agresszióval szembeni álláspontját annak alapján értékelheti, hogy milyen álláspontot foglalnak el az uniós csatlakozásához vezető út első lépése kapcsán.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: orosz katonák járőröznek az elfoglalt Azovsztal acélműben, Mariupolban (fotó: Yuri KADOBNOV / AFP)
