Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 99. napján
Intenzívebbé válhatnak az orosz rakéta- és légitámadások. Medvegyev keményen fenyegeti Kijevet, miközben egyes orosz egységek óriási veszteségeket szenvedhettek el. Elindult a kiterjedt partizán hadviselés jogi hátterének megteremtése – az ukrán kormány támogatásával. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 99. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Ukrán tájékoztatás szerint egyes orosz magasabb egységek óriási veszteségeket szenvedhettek el.
- Intenzívebbé válhatnak az orosz rakéta- és légitámadások.
- Elindult a kiterjedt partizán hadviselés jogi hátterének megteremtése – ezt az ukrán kormány teljes mellszélességgel támogatja.
- A Donbaszban változatlan a helyzet.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők a Szlavjanszk irányában található ukrán állásokat támadják Izjum és Liman irányából (az Izjum felőli támadást Bohorodicsne–Dolina [Богородичне–Долина] térségében megállították). Szjevjerodoneckben és a város délkeleti agglomerációjában (Metyolkinében [Метьолкіне]) harcok folynak: a védők arról tájékoztattak, hogy az ellentámadás során foglyokat ejtettek. A Luhanszk megyébe, illetve a Donyeck megye határa mentén telepített ukrán csapatösszevonást újabb alkalommal kísérelték meg teljesen körülzárni – két oldalról (mind a Donyec folyó melletti Bilohorivka [Білогорівка], mind Mikolajivka–Vrubivka [Миколаївка–Врубівка] felől újra) támadva. Az ellenség szintén nem adja fel a Liszicsanszk–Bahmut országút ellenőrzés alá vonását a Donyeck megyében található Beresztove–Bilohorivka [Берестове–Білогорівка; ford. megj.: ez egy ugyanolyan nevű, de másik település a fent említetthez képest!] térségében. Az ukrán állások áttörését szintén megkísérelhették Donyecktől nyugatra, Krasznohorivkánál [Красногорівка], Zaporizzsja megye északkeleti részében, Poltavkánál [Полтавка], illetve Herszon és Dnyipropetrovszk megyék közös határa mentén, Krivij Rih irányában. Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonalon, illetve Csernyihiv és Szumi megyék államhatár menti járásaiban folytatja a védők állásai és azok háta elleni támadásokat. Harkivot és Mikolajivot továbbra is tüzérséggel lövik és bombázzák. A védők a Kijev megyében található Obuhiv [Обухів] térségében manőverező robotrepülőgépet lőhettek le.
Az ukrán vezérkar újabb alkalommal tájékoztatott az ellenség személyügyi problémáiról, beleértve ebbe azokat az eseteket, amikor a harcokban való részvételt tagadják meg. Az orosz sorokban meglévő demoralizáltsághoz az alegységek rotálásának időpontjaiban bekövetkezett változások is hozzájárulhatnak. Az utolsó időben különösen nagy veszteségeket szenvedhetett el a Déli Katonai Körzet 8. Összfegyvernemi Hadseregének orosz parancsnoksága alá rendelt 1. Hadtest (az ún. Donyecki Népköztársaság Nép Milíciája), illetve 8. Összfegyvernemi Hadseregnek a Popaszna térségében harcoló 150. gépesített hadosztálya – ezek személyi állományuk és felszerelésük akár több mint 50 százalékát is elveszthették.
Az ukrán vezérkar Műveleti Főigazgatóságát képviselve Olekszij Hromov tábornok arról tájékoztatott, hogy a közeljövőben Oroszország az ún. szíriai tapasztalatokra alapozott tevékenységet fog elkezdeni: a védők az ukrán hadsereg állásai, illetve a kritikus és polgári infrastruktúra létesítményei elleni rakéta- és légitámadások intenzitásának növekedését várják. Hanna Malar ukrán védelmi miniszter-helyettes szerint az ellenség növeli a rakéták és kézifegyverek előállítását.
Ukrajna belügyminisztere, Denisz Monasztirszkij támogatta azt az ötletet, hogy önvédelmi célból mindenki fegyverhez juthasson. Emlékeztetett arra, hogy az ország a védekezésre való felkészítése során ugyan a hatóságok fegyverek tízezreit adták ki a területvédő egységek önkéntesei számára, az mégsem igazolódott be, hogy ez a lépés járult volna hozzá az állam belbiztonságának romlásához. Monasztirszkij válasza támogatja azt a parlamenti kezdeményezést, mely a lőfegyverek polgári lakosságnak való kiadását, illetve ezen fegyverek megszerzésének egyszerűsítését szabályzó törvény gyors elfogadásával függ össze. Egy május 25. és június 1. között, a Dija nevű kormányoldalon keresztül elvégzett közvélemény-kutatásban a több mint 1,7 millió szavazó 59 százaléka támogatta, hogy az önvédelmi célú lőfegyverek szabadon lehessenek forgalomban a polgári lakosság körében.
Ukrajna hatóságainak hajthatatlansága (mely kizárja a béketárgyalások orosz feltételek melletti megkezdésének lehetőségét) a Kreml ingerültségének növekedését eredményezi. Dmitrij Medvegyev, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes titkára az al-Dzsazíra tévécsatornának adott interjúban elmondta: az Oroszországgal való tárgyalások ukrán visszautasítása azt eredményezi, hogy csökken a konfliktus megoldásának diplomáciai esélye, és Ukrajnát saját szuverenitásának teljes elvesztése fenyegeti.
A Kreml képviselőjének véleménye szerint a kijevi hatóságok kezdetben még beleegyeztek egy „részleges demilitarizáció lefolytatásába”, azonban rövidesen Washington nyomása alatt megszakították a tárgyalásokat. Szintén bejelentette, hogy az orosz területek elleni ukrán rakétatámadások esetében válaszlépésként Ukrajnában „döntéshozatali negyedeket” pusztítanak el.
A Zaporizzsja megyében működő kollaboráns hatóságok a „felhagyott” ukrán vagyontárgyak nacionalizálásáról szóló rendeletet adtak ki. A döntés indoklásában kiemelték, hogy az állami tulajdonba kerülést az ukrán ellenőrzés alól kikerült területek igényeinek kielégítése céljából folytatják le.
Az ún. Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok (DNK és LNK) különleges erői illetve az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága Zaporizzsja megye részlegesen elfoglalt területén olyan műveletet végez, mely az „ukrán bűnözők”, illetve az általuk elkövetett bűncselekmények bizonyítékainak felkutatásával függ össze. Az összegyűjtött anyagokat arra használhatják, hogy kirakatperek során az ukrán erők tevékenységének „náci” jellegét bizonyítsák. Donyeckben bejelentették, hogy „nemzetközi” büntetőbíróságot állították fel, mely az ukrán fegyveres csoportok Donbaszban tevékenykedő tagjai felett ítélkezhet. Az ún. DNK hatóságai arra számítanak, hogy 2022 végéig bíróság elé állítják a nacionalistának bélyegzett Azov és Ajdar egységek tagjait.
A Gradus csoport által közzétett közvélemény-kutatás eredményéből az derül ki, hogy egyre több ukrán tér vissza a munkába. A kutatás eredménye szerint Ukrajna lakosainak 59 százaléka rendelkezik állással (közülük 23 százalék állítja, hogy ugyan van állása, de nem dolgozik a munkáltató a cégműködés ideiglenes felfüggesztése miatt). Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arról tájékoztatott, hogy az Oroszországgal folytatott háború kitöréséig működő vállalatok 17 százaléka kényszerült tevékenységének felfüggesztésére, s 30 százaléka arra, hogy visszafogja tevékenységét. Marcsenko azt is közölte, hogy a helyzet számottevően javult márciushoz képest. A vállalkozások tulajdonosait arra kérte, hogy tevékenységüket a lehető leggyorsabban kezdjék újra és fizessék be adóikat – mivel ezeket első körben a hadsereg szükségleteinek kielégítésére fordítják, s ez az Oroszországgal folytatott háború megnyerésének előfeltétele.
Volodimir Zelenszkij elnök kifejezte várakozását azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna EU-tagjelölti státuszt kap a június végére tervezett uniós csúcson.
Véleménye szerint az erről szóló döntés Európa egységét fogja demonstrálni az orosz fenyegetés árnyékában, s ugyanakkor Kijev számára többletmotivációt jelent a demokratikus értékek védelmében. Ezt a feltételezést támogatta Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki kijelentette, hogy az európai országoknak nem pusztán Ukrajna Európához csatlakozásáról kell megállapodniuk, hanem arról is, hogy Ukrajnának jogában áll-e belépnie az EU-ba. A német diplomácia vezetője kiemelte, hogy ebben a történelmi pillanatban Németország nem zárja be az európai közösség ajtaját, ugyanakkor világossá tette: Németország nem ért egyet az ún. gyorsított felvételi eljárás alkalmazásával, amelyre a kijevi hatóságok az orosz agresszió kezdete óta törekednek.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A rakéta- és légitámadások intenzitásának és a fegyvergyártásnak a növeléséről szóló ukrán tájékoztatás azt jelezheti, hogy Moszkva hosszan tartó műveletre készül fel. Tekintettel arra, hogy folytatódik a nyugati fegyverek és hadfelszerelés Ukrajnába szállítása, ez azt jelenti, hogy az orosz–ukrán háború egyre nagyobb mértékben válik egy, az Oroszország és a Nyugat fegyveres potenciálja közötti összecsapássá. Ebben az összefüggésben kell vizsgálni azokat a jelentéseket, amelyek az orosz felszerelésben meglévő széleskörű nyugati elektronikus hardware-ről, illetve Oroszország utánpótlástól elvágásáról szólnak – ezek vagy megnehezítik vagy ellehetetlenítik azt, hogy Oroszország új fegyvereket állítson elő. A jelenleg bevezetett nyugati szankciók (melyekhez az utolsó napokban Tajvan is csatlakozott) az importált elektronikus hardware-eszközök orosz vállalatoknak való eladását 90 százalékkal csökkenthetik. Oroszország azzal próbálkozik, hogy a többi között Kínában szerez póteszközöket, de saját gyártókapacitással is rendelkezik. Az orosz elektronikát (főleg a mikroprocesszorokat) az importtal nem tartják egyenértékűnek, vagy – ha ugyanazokat a paramétereket tudja – egyértelműen drágább azokat előállítani. Mindezért azt lehet feltételezni, hogy a konfliktus elhúzódásával az ukrán hadsereg technológiai előnyt fog elkezdeni kialakítani az agresszorral szemben – feltéve, hogy ténylegesen és szisztematikusan fogják ellátni egyre újabb nyugati fegyverekkel.
- Az ukrán kormány a parlamenti kezdeményezéssel szembeni támogatásának növekedése egyszerűsíti a lőfegyverhez jutást. A háborús körülmények megnövelték a polgári lakosság önvédelemhez való jogának jelentőségét, a hatóságok szerint az agresszió első napjaiban kiosztott nagymennyiségű fegyver nem járult hozzá az állam belbiztonságának romlásához, és a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma nem nőtt. A belügyminiszter válasza azt tükrözi, hogy az „önvédelem” joga Ukrajnában a kötelező nemzeti ellenállás koncepciójának részévé válik – ez a megszállt területeken az agresszor ellen általános fegyveres ellenállás megszervezését feltételezi.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: aknamentesítést végez az ukrán rendőrség Kijev külvárosában 2022. június 1-jén (fotó: AFP/The Yomiuri Shimbun/Hiroto Sekiguchi)
