Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 98. napján
Folytatódó kemény harcok a Donbaszban. Egyre többet tudni a megszállt területekkel kapcsolatos orosz tervekről. Drasztikusan csökkenhet az idén betakarítható ukrán gabona mennyisége. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 98. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A Donbaszban az ukránok keményen védekeznek.
- A katonai helyzet változásával párhuzamosan a háború orosz politikai megoldásáról is egyre többet lehet tudni.
- Nagy hatótávolságú tüzérségi fegyverek érkezhetnek Ukrajnába, az Egyesült Államok mellett Lengyelország vált az ukrán hadsereg fő ellátójává.
- Közös lengyel–ukrán kormányülésre került sor Kijevben.
- Drasztikusan csökkenhet az idén betakarítható ukrán gabona mennyisége.
Részletes helyzetkép:
Az ukrán erők Szjevjerodoneck ipari körzetében (a város déli és nyugati részében) továbbra is tartják magukat, a település 80 százalékát az orosz hadsereg ellenőrzi. Az oroszok szintén elfoglalhatták a Popaszna és Liszicsanszk között fekvő Komisuvaha [Комишуваха] nagyobb részét. Az orosz egységeket Liszicsanszk déli külvárosában megállították, s ugyanez történt Luhanszk megye ukrán ellenőrzés alatt lévő részében több másik településen is. Donyeck megyében a védők a Szlavjanszk északkeleti külvárosa elleni támadást visszaverték, a Bahmuttól keletre folyó harcok nem dőltek el. Az orosz tüzérség és légierő a teljes harcérintkezési vonalon folytatja az ukrán állások elleni támadásokat, s ugyanígy tesz Szumi régió államhatár menti járásaiban is. Tegnap Harkivot, Mikolajivot és Szlavjanszkot, illetve számos, Harkiv, Mikolajiv, Zaporizzsja megyében, Dnyipropetrovszk megye déli részén (Krivij Rihtől délre) fekvő települést, illetve a szineljnikovei [Синельникове] járásban található vasúti csomópontot lőtték tüzérséggel és bombázták. Rakétatámadás célpontja volt a Lvivtől délre fekvő sztriji [Стрий] járásban lévő vasúti infrastruktúra. A Szumi megyével határos megyékben állomásozó orosz egységekhez állítólag fegyver- és hadfelszerelés érkezik pótlásként, s a belarusz hadsereg is kapott egy tétel 2SZ3M Akacija, Oroszországban modernizált önjáró löveget.
Az Ukrajnának szánt új, 700 millió dollár értékű amerikai katonai segélycsomag többek között négy HIMARS rakéta-sorozatvető rendszer, négy Mi-17-es helikopter, 1000, a Javelin kilövőkhöz tartozó páncéltörő rakéta, illetve 6000 egyéb páncéltörő rakéta szállítását vetíti előre. A Washingtonnal történő megállapodás eredményeként Nagy-Britannia Ukrajnának M270-es rakéta-sorozatvető rendszereket szállíthat – a sajtó ehhez hozzáteszi, hogy Kijev maximum 80 kilométer hatótávolságú rakétákat kap. Németország megfontolja a 40 kilométer hatótávolságú MARS II rakéta-sorozatvetők átadását az ukrán hadseregnek. Ukrajna és Szlovákia nyolc darab, 155 mm űrméretű, Zuzana 2 önjáró löveg átadásáról írt alá szerződést. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijevi látogatása alatt megállapodás született közel 60 Krab 155 mm űrméretű önjáró löveg átadásáról (ez utóbbi három tüzérszázad felszerelésére elegendő).
Oroszországban propagandakampány folyik: ennek célja azon állítás megerősítése, miszerint az ukrán területek gyors annektálása feltétlenül szükséges. Az Oroszországi Föderáció Krímből származó szenátora, Szergej Cekov elmondta, hogy a Donbasz ún. „népköztársaságainak”, illetve Herszon és Zaporizzsja megyék elfoglalt részeinek Oroszországhoz csatolásáról megtartandó népszavazásra egy éven belül kerülhet sor. Szerinte minden, Oroszország által ellenőrzött területnek nagyon nagy esélye van arra, hogy újra egyesüljön Oroszországgal. Az orosz parlament alsóháza Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke, Leonyid Szlucki azt állította, hogy már a nyáron lehetséges lesz az annexiós népszavazás lefolytatása – szerinte a „felszabadított” területek Oroszországhoz csatolásáról szóló döntést a helyi lakosságnak kell, hogy meghozza.
Június 1-jén Kijevben lengyel–ukrán kormányközi megbeszélésekre került sor, melyen Morawiecki és Denisz Smihal miniszterelnökök is részt vettek. A látogatás alatt számos, többek között az energetikával, a környezetvédelemmel és a kétoldalú kereskedelemmel kapcsolatos kétoldalú dokumentumot írtak alá. Mindkét fél beleegyezett abba, hogy a határátkelés hatékonyságának növelése céljából növelik tevékenységüket – júniusban a Korczowa–Krakovec [Краковець] határátkelőponton közös ellenőrzés indulhat el kísérleti programként.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arról tájékoztatott, hogy a befolyt adók az államkincstári kiadások pusztán egyharmadát fedezik. A vámbevételek az orosz agresszió után 73 százalékkal csökkentek, a többi adó 25–30 százalékkal. Marcsenko elismerte annak lehetőségét, hogy (a korábban előre jelzett 30–45 százalékhoz képest) Ukrajna GDP-je 2022-ben 20 százalékkal csökkenhet – ez az országban meglévő üzleti aktivitás folyamatos helyreállásával függ össze. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a tényleges csökkenés a harctevékenység intenzitásától és időtartamától függ majd. Ukrajna Nemzeti Bankja arról tájékoztatott, hogy áprilisban az ukrán külföldi munkavállalók által hazautalt pénzmennyiség az előző év azonos időszakával összehasonlítva 14,7 százalékkal csökkent, s egymilliárd dollárt tett ki.
Az Ukrán Gabonaszövetség úgy becsüli, hogy a 2022-es aratás során 66,5 millió tonna gabonát és olajos magvat lehet betakarítani – ezt a mennyiséget 18,8 millió hektárról lehet begyűjteni. A búzaaratás 19,2 millió tonnát tehet ki – ez az előző évben learatott 33 millió tonnához képest számottevően kevesebb lesz. A kukoricára vonatkozó becslések 26,1 millióra tonnára rúgnak (a tavalyi évben 37,6 millió tonna volt), az árpát 6,6 millió tonnára (2021-ben 10,1 millió tonna), a napraforgót 9 millió tonnára (egy évvel korábban 16,9 millió tonna) becslik.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A Washington által bejelentett új katonai segélycsomag egyértelműen szegényebb az azt megelőzőnél: a többi között 90 darab M777 vontatott löveget és 11 darab Mi–17-es helikoptert tartalmaz. A rakéta-sorozatvetők átadásával kapcsolatos eddigi „tabu” megdőlésének szimbolikus jelentősége van (négy kilövőállás egyetlen rakétatüzér-üteg felszerelését teszi lehetővé), s az amerikai HIMARS-ok Ukrajnába legkorábban pár hét múlva érkeznek csak meg. Azt kell feltételezni, hogy számosságát tekintve a brit donáció ehhez hasonló lesz (nota bene: annak érdekében, hogy Ukrajnának M270-es kilövőket adjanak át, Londonnak Washington beleegyezését kellett kérnie). A Németországból származó hírek a MARS II kilövők átadásáról azoknak a politikai információknak a szavakba öntései, amelyeknek célja azt a látszatot kelteni, hogy Berlin részt vesz az ukrán hadsereg katonai támogatásában. Berlin azon szándékát, hogy IRIS–T légvédelmi rendszereket biztosítson (a főleg Egyiptom által használt SLM szárazföldi típus exportváltozatában) még nem erősítették meg. Azután, hogy a média elkezdett érdeklődni az ügy iránt, kiderült, hogy minimum a következő hónapokban Németország nem fog rendelkezni olyan rendszerekkel, melyeket átadhat.
- Az Egyesült Államok mellett Lengyelország vált az ukrán hadsereg fő fegyverszállítójává. A 700 millió dollárra becsült (így a legújabb amerikai csomaggal azonos méretű), a Krab önjáró löveg átadásáról szóló szerződés a legnagyobb, melyet Ukrajna bármikor új nyugati fegyvervásárlás ügyében megkötött. Az első Krabokat már a következő hónapokban átadhatják, a lengyel gyártó Huta Stalowa Wola jelenlegi termelőkapacitása nem több mint évi 30 példány elkészítését teszi lehetővé. A gyártás felgyorsítása érdekében a dél-koreai Samsung K9 alvázát használhatják. Ki kell emelni, hogy a lengyel hadsereg készleteiből származik az ukrán hadseregnek eddig átadott harckocsik döntő többsége – s ugyanígy a páncélozott gyalogsági járművek, a 122 mm űrméretű önjáró tüzérség, illetve a vadászgépek fegyverzetének és cserealkatrészeinek jelentős része.
- Az orosz hatóságok képviselői egyre erősebben vonódnak be Ukrajna elfoglalt területei felgyorsított integrációja koncepciójának propagálásába. Ez bizonyítja azt a teóriát, miszerint májusban a Kremlben végleges döntés született Oroszország területének bővítéséről. Ez lehetővé teszi azt, hogy bejelentsék az orosz földek összevonása következő, győzedelmes fejezetének lezárását. Egyelőre nem tisztázott Harkiv megye megszállt részeinek jövője. Leonyid Szlucki Duma-képviselő nyilatkozatát (aki azt mondta, hogy Izjum lakosainak sorsáról még gondolkozni kell) úgy lehet értelmezni, hogy a harkiviak kis részét Oroszországba olvaszthatják azután, hogy a területet az ún. Donyecki Népköztársaságba csatolták.
- Habár az ezévi aratásra vonatkozó becslések számottevően kisebbek, mint a tavalyiak (amikor 86 millió tonna gabonát és 22,8 millió tonna olajos magvat gyűjtöttek be), ez a szám Ukrajna fogyasztását többszörösen fedezi. A háború előtt a learatott gabona körülbelül háromnegyedét exportálták, mely export jelenleg sokkal nehezebb a Fekete-tengeri kikötők blokádja miatt. Idén januárral összehasonlítva a 2022. márciusi, külpiaci gabonaeladás 75 százalékkal, a növényi olajok exportja pedig 77 százalékkal csökkent. Amennyiben az ukrán mezőgazdasági termékek szállítására nem sikerül gyorsan alternatív útvonalakat találni, az elvezethet ahhoz, hogy ősszel a vetésterület számottevően csökken ( a gazdák és mezőgazdasági vállalkozások nem rendelkeznek elegendő forrással a vetéshez). Ennek következménye egy világszintű élelmiszerválság elmélyülése lehet.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán nő menti megmaradt értékeit lerombolt otthonából a kelet-ukrajnai Szlavjanszkban 2022. június 1-jén (fotó: AFP/Aris Messinis)
