Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 83. napján
Propagandacélokra használhatják fel az oroszok az Azovsztal védőit – magát a mariupoli üzemet lerombolják. Ukrajna ugyanakkor egyre biztosabb abban, hogy hadi sikereivel konstruktív tárgyalási pozícióba kényszeríti Moszkvát. Újabb 500 millió eurós EU-s pénzügyi segély Kijevnek hadfelszerelés vásárlására. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 83. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Jadwiga Rogoża, Krzysztof Nieczypor. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- A katonai helyzet még mindig elsősorban a Donbaszról szól, máshol az oroszok elkezdhették beásni magukat.
- Az Azovsztal védőit Oroszország propagandacélokból használhatja fel. A gyárat (illetve azt, ami abból maradt) állítólag lerombolhatják.
- A felek közötti tárgyalások lefolytatása egyre inkább a katonai helyzet alakulásának lesz függvénye.
Részletes helyzetkép:
Az orosz erők a legutolsó nap során az ukrán állásokat támadták a Donbaszban – továbbra is a térség a fő harcszíntér. Ezen kívül összecsapásokra került sor Barvinkovétől [Барвінкове] északra, mely a Harkiv megye egyetlen olyan települése, melyet az oroszok következetesen és folyamatosan támadnak. Az elmúlt napon is összetűzések történhettek meg Szumi megye Sosztkai [Шостка] járásában az ukrán–orosz határon, melyet az ellenséges diverzáns-felderítőegységek határáttörési kísérletei váltottak ki. Minden műveleti irányban, illetve Csernyihiv és Szumi megyék határmenti járásaiban az orosz hadsereg folytatta az ukrán állások elleni tüzérségi támadásokat és bombázásokat – főleg a Harkiv és Mikolajiv külvárosaiban lévő településekét. Az ukrán tüzérség fő célpontja az ellenség Herszon és Mikolajiv közös határterületén lévő állásai voltak. Dnyipro városát (és az ott lévő vasúti infrastruktúrát), illetve Odessza megyét rakétatámadás érte.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter újfent felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a „legnagyobb gyorsasággal és a szükséges mennyiségben” biztosítsák a fegyvereket Ukrajna számára. Arról is tájékoztatott, hogy Oroszország elhúzódó katonai műveletre készül: Herszon és Zaporizzsja megyékben megerősített állásokat építhet ki, melyekre támaszkodva szükség esetén védekezhet.
Február 24-e óta az ukrajnai műveletekben 167 ezer orosz katonát vethettek be, a közvetlen harctevékenységekben 91 zászlóalj-harccsoport (BTG) vett részt. Reznyikov hozzátette, hogy egy-két hónapon belül az agresszor vagy felhasználhatja az eddig tartalékban tartott 55 BTG-t, vagy visszaállíthatja egységei harcképességét.
A Területvédő Erők (TVE) vezérkari főnöke, Szerhij Szobko tábornok arról tájékoztatott, hogy a haderőnem létszáma elérte a 110 ezer katonát. A TVE 32 dandárjából 25 vagy teljes egészében, vagy részben vesz részt a harccselekményekben. Nyugati országokból szállított fegyverzettel látják el őket (ebbe beletartoznak a hordozható páncéltörő és légvédelmi rakétavédelmi rendszerek is), s központi szerepet játszhattak Kijev, Csernyihiv és Szumi megyék védelmében és felszabadításában, illetve Mariupol védelmében. A TVE állományának egy része a járási szinten megszervezett önkéntesek egységeiből áll – ilyen egységekből eddig több mint hétszázat állítottak fel. Szobko hozzátette, hogy a helyzettől függően további egységeket szervezhetnek meg.
Hanna Malar ukrán védelmi miniszter-helyettes megerősítette: zajlik az Azovsztal védőinek megmentését célzó művelet, s jelenleg nincs más lehetőség, mint az, hogy őket az oroszok által ellenőrzött területre menekítsék ki. Ukrán források szerint az üzemből 264 katonát, köztük 53 sebesültet hoztak ki. Az orosz védelmi tárca bejelentette, hogy az Azovsztalt 959 ukrán katona hagyta el. Annak ellenére, hogy az ukránok bejelentették, az üzem védőit orosz hadifoglyokra kívánják cserélni, az orosz parlament alsóháza május 18-án olyan javaslatról szavazhat, mely „a náci bűnösök” kicserélését tiltja meg, s május 26-án az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Bírósága ítéletet hozhat az Azov ezred terroristaszervezetként való elismerésében. Mindkét döntés elfogadása biztosnak tekinthető.
Rinat Ahmetov oligarcha arról tájékoztatott, hogy az orosz agresszió miatt a holdingja, az SCM által elszenvedett veszteségek több mint húszmilliárd dollárra rúgnak, melyből tízmilliárdot tesz ki az Azovsztalt és a szintén Mariupolban lévő Illics Vas- és Acélműveket ért kár. Az ún. Donyecki Népköztársaság önhatalmúlag kinevezett hatóságai bejelentették, hogy az Azovsztal üzemet lerombolják, az Illicset pedig újraépítik. A megszállt Herszonban tett látogatása során Marat Husznullin orosz miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a régió gazdaságát újraindítják, illetve újfent lehetővé teszik a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek eladását abból a célból, hogy „a lakosságot készpénzzel lássák el”.
Az ukrán SzBU egy olyan orosz hírszerző-hálózat megsemmisítéséről számolt be, mely lehetővé tehette egy diverzánscsoport Mikolajivba szivárgását. A megszálló orosz erők tábornoka által irányított csoport a térségben állomásozó ukrán egységek soraiban korábban szolgálatot teljesítő katonanőkből állhatott. Ők a térségbeli ukrán egységekről, a térség gazdasági-politikai helyzetéről, illetve a rakétatámadások sikerességéről szerezhettek információt. A feladatok elvégzése után az ügynökök egy részét a Krímbe menekíthették ki, másoknak ígéretet tettek arra: a megye az orosz elfoglalását követően a helyi adminisztrációban vezető tisztséget kapnak.
Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes arról tájékoztatott, hogy a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalások semmilyen formátumban nem folytatódnak, mivel „Ukrajna gyakorlatilag kilépett a tárgyalási folyamatból”. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója úgy válaszolt: a tárgyalások elmaradásáért a felelősséget Oroszország viseli, mert „nem megfelelően kezeli az eseményeket”, s „még mindig nem érti, hogy az ukrajnai helyzet már nem olyan, mint amilyen a háború kezdetekor volt”. Podoljak szerint a negatív társadalmi reakcióktól tartva a Kreml fél beismerni a háborús vereséget. Ugyanakkor az ukrán politikus bejelentette: Ukrajna visszatér a tárgyalóasztalhoz akkor, ha Oroszországtól a konfliktus megoldására konkrét javaslatokat kap. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter viszont kijelentette: az ukrán hadsereg további sikerei hozzájárulnak ahhoz, hogy Kijev a megszállóval szemben egyre határozottabb álláspontot vegyen fel.
Emmanuel Macron elnök arról tájékoztatott a Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után, hogy Párizs az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtás kibővítését tervezi a következő hetekben. A francia államfő arról is biztosította partnerét, hogy teljes mértékben készen állnak minden szükséges katonai, humanitárius, gazdasági és pénzügyi támogatás biztosítására az ukrán állam számára. Josep Borrel, az EU diplomáciájának vezetője arról tájékoztatott, hogy
Ukrajna számára 500 millió euró értékben újabb pénzügyi segélyt biztosítanak hadfelszerelés vásárlására. Kijelentette: az Unió nem fogja hagyni, hogy Ukrajna az Oroszországgal folytatott háborúban fegyver nélkül maradjon, s olyan mértékű segítséget fog nyújtani, amely a győzelemhez szükséges.
A lengyel határőrség arról tájékoztatott, hogy május 17-én a határátkelőkön Ukrajnából Lengyelországba 20 ezer főt léptettek be (az előző naphoz képest ez 5 százalékos növekedés), míg Lengyelországból Ukrajnába 26 ezer személyt. Az orosz invázió kezdete óta Lengyelországba 3,4 millió fő távozott, míg az ellenkező irányba 1,3 millió.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Pár hét óta a Donbaszon kívüli orosz támadótevékenységnek sem a nagysága, sem a karaktere nem mutatja azt, hogy új területek elfoglalására törekednének. A támadótevékenységet még akkor sem folytatták, amikor részsikert értek el – ezek eredményeként az oroszok más irányokban tudtak támadásokat végrehajtani (a további támadásokról az ukrán fél a Zaporizzsja megyében található Komisuvaha [Комишуваха], illetve a Dnyipropetrovszk megyében fekvő Novopavlivka [Новопавлівка] esetében tájékoztatott.) Az orosz egységek a taktikai helyzet javítására, illetve védállások kiépítésére szorítkoztak (jelenleg a Zaporizzsja megyében két-két védvonal található az orosz és az ukrán oldalon egyaránt). Arról azonban, hogy Oroszország Zaporizzsja, Krivij Rih és Mikolajiv irányában nem mond le a további területszerzési tervekről, az amerikai hírszerzés jelentései árulkodnak. Ezek szerint a Herszon megye bal partján [ford. kieg.: a megye keleti, nagyobb területű részén] és a Zaporizzsja megyében az agresszor Ukrajna területén a legnagyobb katonai csapatösszevonást hajtotta végre, melynek mérete több mint 50 BTG. Nem szabad kizárni, hogy a következő támadás előtt Moszkva nem pusztán a művelet Donbasz elfoglalására korlátozását, hanem (Donyeck és Luhanszk megyék elfoglalásának esetében) egy, a 2014–2015-ös helyzethez hasonló fegyverszünet megkötésére való nyitottságát is hangoztatni fogja.
- Az ukrán fél az Azovsztal védőinek szabadon engedésére irányuló erőfeszítései és Ankara azon kísérletei ellenére, hogy közreműködőként lépjen fel az ő Törökországba menekítésük ügyében, Oroszország nem mutat hajlandóságot a fogolycserére, s eltökéltnek tűnik, hogy az azovsztali védőket a lehető leggyorsabban saját területére szállítsa. Humanitárius gesztus (a sebesültek evakuálása és orvosi ellátása) leple alatt Moszkva arra törekszik, hogy az Azovsztal már most legendássá vált védőinek bebörtönzését propagandaszempontból maximálisan kihasználja, őket „neonácinak” beállítva, valószínűsíthetően kirakatpereket rendezve, illetve Ukrajna diszkreditálásának céljából a védőket erőszakkal kényszerítenék az oroszokkal való együttműködésre.
- Ukrajna képviselőinek nyilatkozatai megerősítik, hogy Kijev eltökélt katonai úton megoldani a konfliktust. Az ukrán nézőpontban jelenleg az idő Ukrajna fegyveres erőit segíti, mely – köszönhetően a Nyugatról érkező katonai segítségnek – képes jelentős veszteségeket okozni az orosz hadseregnek, mi több: akár teljesen kiszorítani a megszállót. Kijev azzal számol, hogy a katonai kudarcok illetve az orosz gazdaságot érintő nyugati szankciók várható hatásai arra kényszerítik Oroszországot, hogy felhagyjon a tárgyalások ultimátumjellegű lefolytatásával, és sokkal konstruktívabb tárgyalási pozíciót vegyen fel.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: harckocsi tetején ülő ukrán katonák Dicsőség Ukrajnának és Halál az ellenségre feliratú ukrán zászlót lobogtatnak a kelet-ukrajnai Harkiv megyében 2022. május 17-én (fotó: MTI/AP/Bernat Armangue)
