Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 78. napján
Moszkva az Orosz Birodalomra építve „ukrántalanítaná” Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területeit. Brüsszel az ukrán gabonaexportot igyekszik segíteni, Kijev pedig radikális vagyonelkobzási törvényt fogadott el. Keleten a helyzet változatlan. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 78. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Az ukránok folytatni fogják a Kígyó-sziget elleni támadásokat.
- Mariupolban még mintegy 600 ukrán katona van körbezárva.
- Az oroszok az Orosz Birodalomra építve akarják a megszállt területeket „ukrántalanítani”.
- Az Európai Bizottság olyan lépéseket tett, melyek az ukrán gabonaexportot segítik.
- Az ukrán parlament radikális vagyonelkobzási törvényt fogadott el.
Részletes helyzetkép:
A Donbaszban a teljes harcérintkezési vonal hosszán folynak a harcok, azonban az orosz fél az ukrán állások áttörésére tett kísérletei nem eredményeztek számottevő sikert. A támadók nagy veszteségeket is elszenvedtek – különböző források szerint a Donyec folyó megkísérelt átkelése során egy vagy két zászlóalj-harccsoportot verhettek szét az ukránok. Újabb nap érkeztek be ellentmondásos információk Harkiv megye déli részéből: a helyi közigazgatás és a „Kelet” Műveleti Parancsnokság jelentéseiben az szerepel, hogy az ukrán állások ellen folynak harcok és az ellenség támadásai, Ukrajna Fegyveres Erőinek Vezérkara viszont arról tájékoztat, hogy az orosz fél nem folytat aktív tevékenységet. Hasonló a helyzet a Zaporizzsja megyei harctérségekben is.
Az orosz tüzérség és légierő minden tevékenységi irányban folytatja az ukrán állások, illetve a polgári célpontok elleni támadásokat. Megsemmisült többek között egy humanitáriussegély-elosztási pont a Harkiv melletti Derhacsiban [Дергачі]; ezen keresztül érkezett meg Harkiv északkeleti agglomerációjában a frissen felszabadított települések lakosságának szánt ellátmány. Csernyihiv és Szumi megyék határmenti térségeit újabb nap lőtték tüzérséggel, Oroszország ezzel a két megyével határos Brjanszki megyéjébe újabb tüzérségi alegységeket telepítettek át. A Poltava megyében lévő célpontokat (köztük újabb alkalommal a Kremencsukban [Кременчук] található, a korábbi támadások után nem működő finomítót) 8–12 rakétával támadhatták – a forrásoktól függően a védők egy vagy két ellenséges rakétát lőhettek le.
A legnagyobb ukrán fegyveripari konszern, az Ukroboronprom [Укроборонпром] információt közölt a háború kitörése utáni tevékenységéről és veszteségeiről: az elszenvedett kár értékét több mint százmilliárd hrivnyára (3,4 milliárd dollárra) becsülte, az újonnan felvett dolgozók számát több mint ezerre (12 ezer fő is jelentkezhetett). A vállalat a zsákmányolt fegyverek és hadfelszerelés értékét, melyet a vállalat vezetősége szemrevételezés vagy javítás után a hadseregnek adott át, 1,5 milliárd hrivnyára becsülte. Arról, hogy Ukrajnának átadásra szánt, szovjet eredetű fegyvert és hadfelszerelést kutatnak fel, Ben Wallace brit védelmi miniszter tájékoztatott – véleménye szerint készleten ilyen felszereléssel még 23 ország rendelkezik.
Az ukrán katonai titkosszolgálat vezetője, Kirilo Budanov arról biztosított, hogy az ukrán erők folytatni fogják a Kígyó-sziget elleni támadásokat, mert a szigetnek az oroszok számára stratégiai jelentősége van. A sziget területéről a Fekete-tenger nagy részét, illetve a Dél-Ukrajna feletti légteret részben lehet ellenőrizni. A sziget orosz kézen maradása szintén fontos az ukrán kikötőkbe tartó hajóforgalom blokádjának biztosítása miatt.
Irina Verescsuk, Ukrajna miniszterelnök-helyettese arra kérte a politikusokat és újságírókat, hogy ne kommentálják a Mariupol védőinek evakuálására tett kísérleteket (az ukrán fél 38, súlyosan sebesült, orvosi ellátást igénylő ukrán katona kimenekítésének körülményeiről tárgyal). A politikus elismerte, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások komplikáltak, s egy Mariupol felmentését célzó katonai művelet nem lehetséges. A sajtóértesülésekkel ellentétben az ukránok nem fontolgatják az Azovsztal mintegy 600 védőjének evakuálását.
A melitopoli kollaboráns hatóságok a városi lakosság között olyan rendszámtáblákra szánt matricákat oszt szét, melyeken Zaporizzsja 1811-es címere, illetve a „TVR” („tauridai kormányzóság”) felirat szerepel. A megszállt területeken – az elfoglalt régiók „ukrántalanítása” céljából, információs és pszichológiai műveletek keretében – az oroszok igyekeznek a lehető legtöbb efféle szimbólumot kihelyezni a területet orosz területként való megjelölésére.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter arról tájékoztatott, hogy a háborúval kapcsolatos államháztartási kiadások 245,1 milliárd hrivnyára (8,3 milliárd dollárra) nőttek, többek között a fegyvervásárlások és -javítások, illetve a 2,7 millió hivatalosan regisztrált belső menekültnek biztosítandó segítség miatt. A kormány áprilisban a tervezett adóbevételek 60 százalékát gyűjtötte össze, a május–júniusi időszakban ez 45–50 százalékra eshet vissza. A miniszter arról is tájékoztatott, hogy Ukrajna áprilisban 2 milliárd dollár külső segítséget kapott, azonban további támogatásra szólított fel. Az Európai Bizottság arról tájékoztatott, hogy május 20-ig az EU Ukrajnának kifizeti a rendkívüli, 600 millió eurós makrogazdasági segély második részletét.
Az Európai Bizottság bemutatta az Ukrajnának szánt, a mezőgazdasági termékek exportját érintő segítségnyújtási tervet. Ez megoldást jelenthet az ukrán tengeri kikötők blokádjára, illetve olyan „szolidaritási útvonalak” felállítását foglalja magában, melyeken keresztül Ukrajna képes lesz gabonát exportálni, és humanitárius segélyt, takarmányt, műtrágyát stb. bevinni az országba.
A Bizottság felszólította az EU piacán aktív szereplőket, hogy sürgősen biztosítsanak Ukrajnának vasúti és közúti teherszállító flottát, illetve bejelentette egy olyan logisztikai platform létrehozását, mely a szállításban részt vevő partnerek megtalálását könnyíti meg. A Bizottság felszólította az EU-s szállítási infrastruktúra tulajdonosait, hogy biztosítsanak elsőbbséget az ukrán mezőgazdasági termelés exportjának, a termékek vasúton történő szállításának külön idősávokat biztosítsanak, illetve az áru átrakodásának felgyorsítása érdekében a határokon lévő terminálokba telepítsenek gabonarakodó gépeket. [Ford. megj.: az ukrajnai vasút nem az európai nyomtávot használja.] Hosszútávon a Bizottság az új exportfolyosók áteresztőkapacitásának növelésén, illetve új infrastrukturális összeköttetések megteremtésén dolgozhat. A háború előtt az ukrán gabona 75 százalékát exportálták (a kivitel egyharmada irányult Európa országaiba, Afrikába, illetve Kínába), mely az éves exportbevételek húsz százalékát tette ki. A gabona és olajos magvak 90 százalékát a fekete-tengeri ukrán kikötőkön keresztül vitték ki az országból.
A lengyel határőrség adatai szerint az invázió kezdete óta Ukrajnából Lengyelországba 3,38 millió fő távozott, május 12-én 22 ezer (az előző naphoz képest ez 4 százalékos növekedés) – az ellenkező irányban 27 ezer személyt ellenőriztek. Február 24-e óta Lengyelországból Ukrajnába 1,21 millióan léptek át.
Az ENSZ adatai szerint az orosz invázió a II. világháború utáni legnagyobb európai menekültkrízist okozta: Ukrajnát 6,03 millió fő hagyta el. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) jelentése több mint nyolcmillió belső menekültről beszél.
Május 12-én az ukrán parlament elfogadta azon orosz és belarusz állampolgárok (természetes és jogi személyek) vagyontárgyainak elkobzásáról szóló törvényt, akiknek tevékenysége Ukrajna biztonságát veszélyezteti. A törvény bevezeti a tulajdontól való teljes megfosztás lehetőségét (nem pedig csak korlátozza az azok feletti rendelkezési jogot), és nem pusztán az Ukrajna, hanem a határokon túl található vagyontárgyakra is kiterjed – utóbbi érvényesítéséhez a nemzetközi együttműködés elmélyítése szükséges. Ez a radikális lépés csak a hadiállapot idejére érvényes, és olyan személyekre vonatkozik, akiket már korábban érintettek vagyoni szankciók. A törvény hatálya alá tartozó jogalanyok köre széles: az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Hivatal szerint 11 141 személy és 2976 vállalat tevékenysége járult hozzá az invázióhoz.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Ukrajna és szövetségesei fokozott erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a védő hadseregének felszerelésében keletkezett veszteségeket pótolják. A szovjet eredetű fegyverek és hadfelszerelés előnye, hogy viszonylag gyorsabban, a személyzet szükséges kiegészítő kiképzése nélkül vethető be a harcmezőn (az ukránoknak átadott típusok hasonlóak az általuk használtakhoz). A lengyel, cseh és szlovák hadsereg tartalékából átadott felszerelésen túlmenően azonban Ukrajna eddig nem kapott más forrásból jelentős számú ilyen eszközt. A helyi fegyveres erőknek sikerült felhasználni a különböző típusokból zsákmányolt többtucat darabot. Ez egyes, kiválasztott egységekben ugyan lehetővé tette a jelenlegi veszteségek pótlását, azonban nem lehet az alegységek összetett, felszereléssel való ellátásának alapjaként kezelni. Figyelembe véve, hogy szovjet eredetű vagy azzal rokon (tizenpár országban licensz alapján gyártott) hadfelszereléssel a világ országainak több mint fele rendelkezik, Wallace miniszter információit úgy kell kezelni, hogy ők esetleg beleegyeznének a rendelkezésükre álló felszerelés továbbértékesítésébe – Oroszország elleni felhasználásra. Ezen államok többsége az agresszió kérdésében továbbra is semleges álláspontot vesz fel, vagy akár a Kreml oldalán áll. A háború elhúzódásának esetében azt kell azonban feltételeznünk, hogy az ukrán hadsereg igényeit az sem fogja kielégíteni, ha a 23 megnevezett ország teljes szovjet eredetű fegyverarzenálját és hadfelszerelését összegyűjtik és átadják Ukrajnának. Az egyetlen végleges megoldás az ukrán hadsereg teljes átállítása a nyugati felszerelésre.
- A kollaboráns hatóságok az orosz szolgálatok ukázait teljesítve a megszállt területen az „ukrántalanítás” tervét hajtják végre, beleértve ebbe az orosz történelempolitika propagálását is – ez a politika azt bizonyítja, hogy az ország déli részei valójában orosz földek. Az elfoglalt területek Ukrajnától történő elcsatolását többek között az Orosz Birodalom történelmére való visszautalással lehet megindokolni, beleértve ebbe a birodalom tauridai és herszoni kormányzóságainak létezését.
- Az ukrán parlament olyan, radikális törvényt fogadott el, mely azon oroszok és belaruszok vagyontárgyainak teljes elkobzását teszi lehetővé, akik hozzájárultak az invázióhoz vagy támogatják az orosz rezsimet. Ez már a jogszabály második, javított verziója – a május 5-i első verziót az elnök megvétózta a rendelkezések nem egyértelmű volta miatt. Mindazonáltal a törvénynek inkább szimbolikus jelentősége lesz, mivel 1) az országban legnagyobb valószínűség szerint nem létezik a Kremlhez kötődő orosz vagy belarusz vagyontárgy, illetve 2) a törvény ukrán határokon túli érvényesítése többek között az EU-s jog megváltoztatását igényelné. Az uniós tagállamok a legutolsó időszakban saját korlátozó intézkedéseket vezettek be, melyek elsősorban a vagyontárgyak lefoglalásában mutatkoznak meg – május 12-én a spanyol bűnüldöző hatóságok tizenöt, a szankciós listán szereplő orosz oligarcha vagyontárgyait fagyasztották be, az olasz hatóságok május 7-én egy 750 millió dollár értékű jachtot foglaltak le (ennek tulajdonjogát Vlagyimir Putyinhoz kötik), Hamburgban pedig visszatartottak egy Farhad Ahmedov orosz milliárdoshoz tartozó luxushajót.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán harckocsizó a kelet-ukrajnai Bahmutnál 2022. május 12-én (fotó: AFP/Yasuyoshi Chiba)
