Bayerné jogerősen elbukta a kollégánk ellen indított pert – a bíróság szerint is titokban adta el a vérplazmát a multiknak
Jogerősen is felmentette a bíróság a Válasz Online újságíróját a rágalmazás vétsége miatt indított magánvádas eljárásban, amelyet a „Bayerné titokban adta el a multiknak a vérplazmát” című cikk miatt indított Élő Anita ellen Bayerné dr. Matusovits Andrea. Férje, Bayer Zsolt korábban publicisztikában írta le: kollégánkat börtönbe kellene zárni. A bíróság szerint a cikk a tényállításai „alkalmasak lehetnek a sértett becsületének csorbítására”, de „nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul”. Márpedig itt ez történt.
Lapunk munkatársa még 2019 májusában kinyúlt pulóvert és kitaposott cipőt öltött, és két fővárosi vérplazmaközpontnál is beállt a sorba, hogy megtapasztalja, hogyan adják el egyetemisták, kis pénzű emberek pénzért – mások pedig segítségnyújtásként – hétről hétre a vérplazmájukat erre szakosodott piaci szereplőknek. Lapunkat az a cél vezette, hogy cikket írjunk a hazai vérplazmaüzlet virágzásáról, Magyarország ugyanis kontinensbajnokká vált az akkor 34 plazmaközpontjával. A plazmakaland azonban nem ért véget egy vérvétel utáni leragtapaszozott karral, ugyanis azt is feltártuk, mi történik a nemzeti vérkincs részét képező „állami” plazmával. A sárgás színű vérplazma, a vér egyik alkotóeleme az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) is fontos anyag, a magyar betegek ellátásához nem szükséges mennyiséget a magyar állami szerv értékesíti a piacon. Idáig ez megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, hiszen a plazma életmentő gyógyszerek alapanyaga. Cikksorozattá bővülő írásainkban azt kifogásoltuk, hogy a Bayerné által vezetett intézmény titokban adta el újabb három évre az állami plazmát, mégpedig a világpiaci ár alatt.
Bíróság elé azért kellett állnunk, mert Bayerné dr. Matusovits Andrea 2020 elején magánvádas pert indított a cikk szerzője ellen.
Az eljárás tehát nem ügyészi indítványra kezdődött, hanem a vérellátó főigazgatójának – mint utóbb kiderült magánemberként – tett beadványára.
Az akciót Bayer Zsolt publicista „vezette fel”, aki Bayerné férjeként publicisztikát írt arról, hogy munkatársunkat börtönbe kellene zárni.
A magánvádas eljárás több ponton hasonlít egy közvádas perre: munkatársunkat vádlottnak szólították, Bayernét pedig sértettnek, mintha valóban egy bűncselekmény áldozata lenne. Miközben a cikk azt kifogásolta, hogy a nemzeti vérkincs részét képező vérplazma eladását a jogszabályok előírása ellenére az általa vezetett intézmény nem versenyeztetve, hanem nyilvános eljárás nélkül újabb három évre eladta, a világpiacinál alacsonyabb áron.
A bíróság Bayerné dr. Matusovits Andrea kifogásai alapján a következő közlések tényszerűségét vizsgálta:
- „Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát, a Bayerné által vezetett vérellátó újabb három évre eladta a nemzeti vérkészlet fontos részét”,
- „megint a piaci ár alatt szállítják el a plazmát, 2019 óta újabb verseny nélkül”,
- „úgy lépett hatályba az OVSZ nagyon alacsony árról szóló szerződése 2019 nyarán, hogy a történetnek már nincs magyar szereplője, közvetlenül két nagy multihoz kerül a magyar plazma”,
- „tender nélkül ugyanaz a két cég kapta meg a vérplazma felvásárlásának jogát most újabb három esztendőre”,
- „nemcsak verseny nem volt, de közleményt sem adtak ki a nemzeti vérkészletet érintő hírről, csak az erről szóló listát módosították 2019. december 4-én”,
- „a szerződést és annak módosítását titkolják, azt Bayerné kérésünkre sem adta ki.”
Az első- és másodfokú bíróság is megállapította, hogy valamennyi megállapítás tényekkel alátámasztott, az ítélet egyszerűen jogi nyelvre fordította az újságcikket, például így: a „439/2015. (XII. 28.) kormányrendelet a pályáztatás eredményeként létrejött szerződés meghosszabbítására expressis verbis nem biztosított lehetőséget”. Vagyis arra, hogy három évre pályáztatás nélkül jusson a vevő a vérplazmához. Igazolni tudtuk a titokban szó használatának jogosságát, az OVSZ ugyanis nem tüntette fel a jogszabályoknak megfelelő módon az ügyletet a saját honlapján, magát a szerződést pedig csak az adatvédelmi hatóság határozatára adta ki lapunknak, jóval a cikk megjelenése után.
Az ítélet szerint Bayerné dr. Matusovits Andrea közszereplőnek minősül, a cikk a közérdeket szolgálja, kijelentéseinek ténybeli alapja van, „a vádlott újságíróként betartotta a szakmai szabályokat és jóhiszeműnek minősíthető”.
Bayerné a per során azt is kifogásolta, hogy írásunkban Bayernének tituláltuk, ám a bíróság megállapította, hogy jogszerűen tehettük. Hiszen: ez a neve.
A tényfeltáró cikk egyébként nem maradt hatástalan: az Országos Vérellátó Szolgálat írásunk megjelenése után mégis tendert írt ki a vérplazma értékesítésére, amelynek révén az eredetinél magasabb áron adják el a nemzeti vérkincs részét képező életmentő alapanyagot.
Nyitókép: Bayer Zsolt és felesége a Békemeneten (fotó: ATTILA KISBENEDEK STF / AFP)
