Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 70. napján
Ködösek vagy teljesen hiányoznak az ukrán harctéri információk. Mariupolból kivonták az orosz erők nagy részét, és humanitárius folyosó nyílik. Közben titkos mozgósítás folyhat a határmenti orosz területeken. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 70. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Piotr Żochowski, Jadwiga Rogoża. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Folytatódnak a vasúti infrastruktúra ellen elkövetett orosz tüzérségi támadások.
- Az ukránok a harctérségi jelentéseikben vagy ködösítenek, vagy nem szolgáltatnak információt.
- Titkos orosz mozgósítás folyhat a határmenti megyékben. Kijev attól fél, hogy az orosz határ mentén fekvő térségekben fegyveres provokáció történik.
- Mariupolból az orosz erők nagy részét kivonták és átcsoportosítják, a városból humanitárius folyosó nyílik.
Részletes helyzetkép:
A harctérségekben és azok hátországának mélyén az orosz hadsereg folytatja az ukrán hadsereg állásainak tüzérségi támadását. Mikolajiv és Kramatorszk vált áldozatává a több tíz kilométer hatótávolságú rakéta-sorozatvetőkkel tömegesen elkövetett rakétatámadásoknak. Cserkasziban (Черкаси) és Dnyipróban többek között a vasúti infrastruktúra, a Kijev megyében fekvő Brovari (Бровари) járásban, illetve a Kirovohradi (Кропивницький) járásban más létesítmények szenvedtek kárt. A védők az ellenséges rakéták egy részének lelövéséről számoltak be. Többtucat személyvonat közlekedésében következett be tizenórás késés. Az ukrán fél nyilvánosságra hozott harctérségi információi egyre inkább rejtélyesek, vagy – az Izjum–Barvinkove–Szlavjanszk háromszög helyzetét illetően – teljesen hiányoznak.
Az ukrán fél felhívja a figyelmet arra, hogy Csernyihiv és Szumi megyék orosz–ukrán államhatár menti járásaiban egyre nő a tüzérségi támadások intenzitása, illetve arra is, hogy a határ túloldalán növelik az orosz erőösszevonást. Az oroszországi Kurszki megyében a Központi Katonai Körzet 90. páncéloshadosztályának alegységeit fejleszthetik, a Belaruszban lévő Gomeli megyében pedig az agresszor a légvédelmi rendszerek számát növeli. Az ellenséges tevékenység északról kiinduló újrakezdése által jelentett fenyegetéssel összefüggésben Belaruszban a különleges erők, illetve a rádióelektronikai harcra kiképzett alegységek hadgyakorlata is elkezdődött. Ezekben a határmenti járásokban Kijev fegyveres provokációktól tart.
Közel két hét szünet után az ukrán vezérkar az orosz hadsereg személyi állományának problémáiról közölt információt. A Keleti Katonai Körzet 35. összfegyvernemi hadseregébe tartozó 38. gépesített dandár katonái megtagadhatták a háborúban való további részvételt. Miután a Déli Katonai Körzet 2. hadtestjének (az ún. „Luhanszki Népi Milícia”) alegységeit a harcterületekhez legközelebbi települések lakosaival töltötték fel, alacsony morális–pszichológiai állapot jellemezi őket: nagy problémáik vannak a felszereléssel, és nem állnak arra készen, hogy feladatokat végezzenek el.
Amerikai adatok szerint Mariupolban a tizenkettőből két orosz zászlóalj-harccsoport maradt, melyek a város elfoglalásában vállaltak szerepet, s melyek létszáma nem egész kétezer katonára rúghat. A többi egységet Zaporizzsja és Donyeck megyék határterületére – a Donyeck megyei Velika Novoszilka (Велика Новосілка) térségébe – telepítették át.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint az oroszok két okból fokozhatják a helyzetet a kelet-moldovai oroszbarát szakadárállamban, Transznisztriában:
- azt a látszatot akarják kelteni, hogy az ott állomásozó orosz csapatokat támadásra készítik fel, vagy
- szétszórni és lekötni akarják az ukrán hadsereg többi irányban tevékenykedő erőit.
Az orosz erők Műveleti Csoportja a transznisztriai területen nem haladja meg a 300 főt, a transznisztriai és orosz erők összesített létszáma mintegy 1400 főt tesz ki. A szakadár terület potenciálisan alkalmas lehet arra, hogy az orosz hadsereg utánpótlási vonalakat állítson fel, ám e terv sikerességének feltétele, hogy az oroszok Ukrajna déli régióin keresztül szárazföldi folyosót hozzanak létre, mely – az ukrán hadsereg ellenállásának sikerességét figyelembe véve – jelenleg valószínűtlen.
Az ukrán védelmi tárca arról tájékoztatott, hogy az oroszországi Belgorodi és Kurszki megyékben, illetve Oroszország déli régióiban a munkanélküliek és a kozák szervezetek tagjainak titkos mozgósítása zajlik, s olyan volt katonákat is keresnek, akik posztszovjet országokban maradtak. Őket állítólag minimum kétszázezer rubeles (kb. 1 105 000 forintos) kereset ígéretével csábítják.
Május 4-én az ukrán Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata 396 hektár területet aknamentesített, illetve 1592 fel nem robbant lőszert és aknát hatástalanított. A háború kezdete óta 92 909 lőszert és 583 kilogramm robbanóanyagot hatástalanítottak, köztük 17 ezer hektáron 1962 légibombát.
Ugyancsak május 4-én a spanyol rendvédelmi szervek őrizetbe vették Anatolij Sarij ukrán állampolgárságú oroszbarát blogger-politikust; az akciót közösen hajtotta végre az ukrán SzBU, az ukrán Főügyészség és nemzetközi partnereik. 2021-ben az SzBU Sarijt hazaárulással vádolta meg, illetve azzal, hogy Ukrajna nemzetbiztonságára káros tevékenységet végez az információs térben. Vannak közvetett bizonyítékok arra, hogy a blogger az orosz titkosszolgálatokkal dolgozott együtt, emiatt politikai szervezete, a Sarij Pártja (Партія Шарія) tevékenységét márciusban felfüggesztették, 2012-ben megadott menekültstátuszát pedig Litvánia már 2021-ben visszavonta.
Állami vezetői szinten május 5-én Varsóban Ukrajna számára nemzetközi humanitárius segítségnyújtási donorkonferenciára került sor, melyen többek között az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, illetve a Világbank, az IMF, az EBRD és nemzetközi humanitárius szervezetek képviselői vettek részt. Május 4-én az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen arra szólított fel, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítéséről szóló „ambíciózus” csomagja közös munka eredménye legyen. Ennek keretében az EU-nak – nemzetközi partnereivel közösen – minden újjáépítési fázist támogatnia kell, s biztosítania kell a fenntartható fejlődést, a további reformokat és a jövőbeni EU-s tagságot.
Május 4-én az ún. mariupoli humanitárius folyosón keresztül Zaporizzsjába 344 főt (Mariupolból, Manhusból, Bergyanszkból, Tokmakból és Vaszilivkából származó nőket, gyermekeket és időseket) sikerült evakuálni. Május 5. és 7. között az Azovsztal üzemből újra működhet humanitárius folyosó, az orosz fél tűzszünetet hirdetett.
A háború kezdete óta Lengyelországba 3,16 millió ukrán állampolgár távozott, közülük május 4-én 25 ezren (28,5 százalékos növekedés az előző napi adatokhoz képest). Az ellenkező irányban 17 600-an lépték át a határt, február 24-e óta 1,05 millióan. Litvániába az invázió kezdete óta kb. 50 ezer ukrán menekült érkezett, közülük több mint 7600-nak sikerült már munkát találni.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- A közlekedési infrastruktúra létesítményei elleni támadások intenzívebbé tétele Oroszország közvetlen válasza azokra a Nyugatról folyamatosan érkező nehézfegyverzet-szállítmányokra, melyek címzettje az ukrán hadsereg. A támadások azt is jelzik, hogy Moszkva ezekre a szállítmányokra veszélyként tekint. Az ugyanazon célpontok ellen ismételten elkövetett orosz támadások azt mutatják, hogy a támadások minimum egy része nem volt pontos, és a védőknek sikerült az okozott károkat relatíve gyorsan kijavítani (mint ahogy az pl. a Dnyeszter limánja feletti vasúti híd esetében történt). Az új célpontok elleni támadások azonban megerősítik azt, hogy a támadások Kijev számára nehézséget okoznak, illetve azt is, hogy az ukrán fél hadserege felszerelésének és ellátásának biztosítására alternatív utakat keres (az ukrán vasúttársaság vezetője arról tájékoztatott, hogy felkészültek egy ilyen helyzetre). Míg a Lengyelországból és Szlovákiából induló utánpótlási vonalak blokkolása rendkívül nehéznek, sőt a műveletek jelenlegi intenzitása mellett akár lehetetlennek is tekinthető, a Romániából Odesszába tartó szállításokat az oroszoknak minimum korlátozni sikerült.
- Ukrajna északi és északkeleti határánál az orosz tevékenység növekedése azt bizonyítja, hogy az oroszoknak szándékában áll az ott állomásozó ukrán egységek blokkolásának folytatása. Ezzel az a céljuk, hogy ezeket az egységekkel ne lehessen megerősíteni vagy felváltani az ország déli és keleti részén harcoló ukrán alegységeket. A Kijev és vonzáskörzete elleni ismétlődő rakétatámadásokkal együtt az orosz támadások a Nyugatnak is üzennek, vezetői ugyanis az elmúlt hetekben egyre bátrabban látogatnak abba az ukrán fővárosba, ahova a diplomáciai képviseletek is visszatérnek.
- Az, hogy a spanyol rendvédelmi szervek őrizetbe vették Anatolij Sarijt, figyelmeztető jel minden olyan oroszbarát politikusnak vagy aktivistának, aki a harccselekmények megkezdését követően menekült el Ukrajnából (többségük az EU tagállamaiba, Izraelbe, illetve az Egyesült Arab Emirátusokba). Korábban Spanyolországban tartózkodott az az Illja Kiva is, aki Oroszországnak hűségnyilatkozatot tett, s Zelenszkij elnök meggyilkolására, illetve Lemberg lebombázására szólított fel. Ellene márciustól nemzetközi elfogatóparancs van életben, melynek eredményeként Spanyolországból Oroszországba szökött. Míg korábban ezeket a személyeket az Ukrajnával szimpatizáló országokban szankciós listára tették, az elmúlt években számos ukrán vagy orosz alvilági figura menedékévé vált Spanyolország lépései azt mutatják, hogy az orosz agresszió azon országok hozzáállásában is változáshoz vezet, melyek eddig az EU keleti szomszédságában nem voltak aktívak.
Az OSW-elemzések magyar fordításai április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: kilőtt orosz BMP-3-as páncélozott gyalogsági harcjármű maradványai a kelet-ukrajnai Pokrovszke határában 2022. május 4-én (fotó: AFP/Dimitar Dilkoff)
