Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 67. napján
Az orosz külügyminiszter beismerte, május 9-ére nem lesznek képesek elfoglalni a Donbaszt – ahol továbbra is intenzívek a harcok. Ukrajna politikai dezintegrálása továbbra sem az orosz terveknek megfelelően alakul, miközben a NATO számára fontos műveletek kezdődtek a Kígyó-szigetnél. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 67. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
- Továbbra is a Donbasz térségében zajlanak a legintenzívebb harcok, azonban nem csak itt dörögnek a fegyverek.
- Az ukrán katonai műveletekről hivatalos tájékoztatásból alig lehet valamit tudni, azonban az biztos, hogy a Donbaszban korlátozott ellentámadás(oka)t hajtottak végre.
- Növekszik a katonai cenzúra jelentősége, a nyilvánosságra hozott információk miatt belső ukrán felszültségek keletkeztek.
- Az ukránok műveletet kezdtek a NATO számára fontos, orosz kézen lévő Kígyó-sziget ellen.
- Ukrajna politikai dezintegrálása továbbra sem az orosz terveknek megfelelően alakul.
Részletes helyzetkép:
A harcok, valamint az orosz tüzérségi támadások és bombázások változó intenzitással, minden irányban folytatódnak Kelet- és Dél-Ukrajnában (tüzérségi támadást jegyeztek fel a Csernyihiv és Szumi megyék határterületén is), a legintenzívebb harcok színtere továbbra is Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterülete maradt. Az ukrán fél folyamatosan az ellenség soron következő támadásának visszaveréséről, illetve a neki okozott nagy veszteségekről számol be, melynek során „néhány kilométeres taktikai elmozdulást” figyeltek meg az ukrán állások irányában. A harctevékenység részleteiről vagy teljes információs embargót rendeltek el (ez az Izjum–Barvinkove és az Izjum–Szlavjanszk közötti területet érinti), vagy sporadikusak. Mindez egyfelől azt erősíti meg, hogy a harctevékenységi irányok többségében az ukrán ellenállás hatékony, másfelől azt, hogy Harkiv külvárosában az ukránok taktikai sikereket értek el. (Sajtóhírek szerint egy támadásukban az Izjum mellett tartózkodó Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök is megsérült – a ford. megj.)
Folytatódik az orosz egységek áttelepítése a határmenti térségekbe (ide az erősítés a Nyugati, Központi és Keleti Katonai Körzetből, illetve az Északi Flottából érkezik), az orosz, Iszkander rendszerekkel felszerelt rakétaegységek, illetve a Belarusz területén állomásoztatott légierő támadókészültségben áll. Az ukrán közleményben új dátum jelent meg az orosz nagykiterjedésű offenzíva kezdeteként: május 9-e. Az oroszok következetesen próbálkoznak a védők logisztikájának megzavarásával, s folytatják a rakétatámadásokat többek között az odesszai nemzetközi repülőtér ellen (itt egy futópálya semmisült meg), illetve Dnyipropetrovszk megye Szinyelnyikove járásban (Синельниківський район) található raktárak ellen is, melyek a Donbaszban és a Zaporizzsja megyében állomásozó egységek ellátását biztosítják.
A „Dél” hadműveleti parancsnokság, s őket követően Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka arról tájékoztatott, hogy a Kígyó-szigeten található orosz létesítmények ellen az ukránok további támadásokat hajtottak végre (az első támadásra április 27-én került sor, melynek eredményeként többek között „Sztrela–10” kishatótávolságú légvédelmi rendszerek semmisülhettek meg). Az ellenség a szigettel történő összeköttetést helikopterek és Raptor osztályú gyors járőrnaszádokkal képes fenntartani – két ilyen hajó elsüllyesztéséről Zaluzsnij tájékoztatott (az egyikről videót is kiadtak).
Nő a jelentősége háborús cenzúrának, mint olyan módszernek, mely az orosz erők számára megnehezíti az érzékeny információk megszerzését. Az ukrán védelmi tárca újfent kérte Ukrajna állampolgárait, hogy tartózkodjanak a Vezérkar által nem megerősített, az ukrán hadsereg tevékenységének eredményeiről szóló jelentések közzétételétől – beleértve ebbe a további települések felszabadításáról szóló híreket is: az ilyen, nyilvános információk az agresszor az előrenyomuló ukrán hadsereg elleni ellentámadásának felerősödését eredményezik. Kiemelték, hogy a fegyveres erőknek információs csendre van szükségük. Zaluzsnij tábornok a bloggereket is kérte arra, hogy tartózkodjanak a harccselekmények és a parancsnokok döntéseinek nyilvános értékelésétől, s hozzátette:
az ellenség hatékony megsemmisítésének kulcsa az ilyen típusú információ megtartása saját körben.
Súrlódásokra került sor az ukrán katonai hírszerzés és Dnyipropetrovszk megye közigazgatása között: a hadsereget kritizálták a helyi hatóságok által valótlannak minősített információk közzétételéért, melyekből az derült ki, hogy az ellenség ellenőrzése alá vonta Zelenodolszkot (Зеленодольськ) – itt található a Krivorizka elektromos áramot és fűtést előállító erőmű (Криворізька ТЕС) –, illetve a megye belseje irányában további támadást tervez. Ezzel egyidőben, még április 30-án a helyi közigazgatás saját maga tájékoztatott arról, hogy Zelenodolszk és Krivij Rih térségében falvakat foglalt el az ellenség – azok nevét azonban nem adta meg, helyzetüket kritikusnak értékelve.
Herszon március eleji elfoglalását követően az oroszok a város és az ahhoz közeli területek feletti ellenőrzés legalizálására törekedtek, ott oroszbarát közigazgatást felállítva. A megszálló azonban még mindig problémákkal küzd a kollaboráns hatóságok megszervezésével összefüggésben, mely a Herszon megye „rubel-övezetbe” való bevonását érintő terveket is késlelteti – a hrivnya a pénzforgalomból kivonása négy hónapig is eltarthat. Katonai téren az a tény, hogy a megszállók tartják Herszont és a megyén keresztülfutó szállítási útvonalakat, növelheti Oroszország északi és nyugati irányban kifejtett területszerző tevékenységét, illetve az elfoglalt Krímmel kialakított szárazföldi kapcsolat biztonságát is. (Tehát az oroszok kiszélesíthetik a Krím felé a szárazföldi összeköttetést biztosító területet – a ford. megj.) Mint ahogy arról az ukrán vezérkar beszámolt, Oroszország abból a célból folytat katonai műveletet, hogy a Herszon megye közigazgatási határához kijusson, s kedvező feltételeket teremtsen Mikolajiv és Krivij Rih megtámadásához.
Május 1-jén a mariupoli Azovsztal kombinátból részleges evakuációra került sor, melyet az ukrán hadsereg még mindig tart. Zaporizzsja irányába civilek (kisgyermekes nők, illetve idősek) kb. 100 fős csoportjának sikerült távoznia, azonban az üzem területén tartózkodó sebesült katonákat nem sikerült kihozni. Az evakuációt az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával hajtották végre.
Április 30-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Hszinhua kínai állami hírügynökségnek adott interjújában az ukrajnai helyzetről is szót ejtett. Megismételte azon téziseket, hogy a Nyugat felelős a „nacionalisták” támogatásáért, katonai kiképzéséért, az ukrán hadsereg felfegyverzéséért, illetve Kijev felbátorításáért, hogy folytassa az oroszellenes politikát (beleértve ebbe a minszki megállapodás keretében a Donbasz kérdését rendező folyamat felfüggesztését). Lavrov szerint a Nyugat saját geopolitikai ambíciói kielégítése céljából kész a világ összes régiójának energetikai és élelmiszerellátási biztonságát fenyegetni. Hozzátette, még mindig folynak a kétoldalú tárgyalások, a békemegállapodás egyik feltétele pedig az Oroszország elleni szankciók feloldása. Az olasz médiumoknak adott interjújában viszont elismerte, hogy
nem várja az orosz hadsereg győzelmét május 9-ig, s hozzátette: a támadás üteme „nem a dátumtól függ”, az előrehaladás hiányát a fronton azzal magyarázta, hogy az orosz hadsereg „minimalizálja a kockázatokat” maga és Ukrajna állampolgárai számára.
Szerinte az orosz fél nem követeli Volodimir Zelenszkij kapitulálását, de azt igen, hogy olyan utasítást adjon ki a hadseregnek és az ukránoknak: hagyjanak fel az ellenállással. Lavrov nyilatkozatát kommentálva Mihajlo Podoljak, az ukrán tárgyalódelegáció képviselője tagadta, hogy az oroszokkal folyó tárgyalások során a meghozott szankciók eltörléséről beszélnének, s hozzátette: az ukrán delegáció még elméletben sem vetheti fel ezt a témát.
Ukrajnában április végén problémásabb lett üzemanyaghoz jutni, ami a benzinkutakon (többek között Kijevben) több órán át tartó sorban állásokhoz vezetett. A fővárosi hatóságok arra szólították fel a lakosokat, hogy magángépjárműiket azonnali, sürgős eseteket leszámítva ne használják. A Gazdasági Minisztérium bejelentette, hogy az EU-s tagállamok szállításainak segítségével egy héten belül sikerül a hiányt pótolni.
A Rejtynh kutatóintézet közvélemény-kutatása szerint a külföldi vezetők népszerűségi listáján az ukránok a leginkább pozitív véleménnyel Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökről (92 százalék), Boris Johnson brit miniszterelnökről (88 százalék), Joe Biden amerikai elnökről (85 százalék) és Gitanas Nausėda litván elnökről (76 százalék) vannak. Az európai politikusok iránt érzett legalacsonyabb szimpátiának Olaf Scholz német kancellár (31 százalék), illetve Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök (26 százalék) örvend. A legrosszabb értékelést Aljakszandr Lukasenka belarusz, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta (a megkérdezettek 96, illetve 99 százaléka nyilvánított negatív véleményt róluk).
Az OSW szakértőinek kommentárja:
- Ukrajna Fegyveres Erői elkezdtek több figyelmet fordítani a – többek között az ukrán határőregység háború eleji ellenállása, illetve később a közelében tevékenykedő „Moszkva” rakétás cirkáló elsüllyesztése miatt ismertté vált – Kígyó-szigeten lévő helyzetre (a „Moszkva” volt az a hajó, melynek fenyegetése miatt a sziget védői megadták magukat). Az ukrajnai műveletek nézőpontjából a szigeten lévő orosz jelenlétnek semmi jelentősége nincsen, azonban a NATO délkeleti szárnyára nézve potenciálisan nagy fenyegetést jelent (a sziget Románia partjaitól 30 tengeri mérföldre fekszik). Különösen igaz ez a romániai Constanțában, a Kígyó-szigettől 170 kilométerre fekvő amerikai logisztikai hubra, illetve a bázistól északra található Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra (s kisebb mértékben a Deveseluba telepített légvédelmi rendszerre). Nem kizárható, hogy Oroszország a szigetre rádióelektronikai felderítő- vagy légvédelmi rendszereket telepít (az Sz–400-as rakétarendszerek hatótávolságába nem kizárólag Constanța, hanem – Bukarestet is beleértve – Románia légterének közel felében tartózkodó repülőgépek is beleesnének). A Kígyó-sziget elleni ukrán támadások az oroszok által ott végzett munkálatokat zavarják meg.
- Oroszország külügyminiszterének az offenzíva ütemére tett állításai azt mutatják, hogy azt az ukrán hadsereg ellenállása hatékonyan késlelteti. A Lavrov által kiemeltek, miszerint a „különleges művelet” nem fog május 9-ig befejeződni, annak beismerése, hogy az ukránok gyors legyőzésének tervei az ország keleti és déli részein kudarcot vallottak. Az orosz hadsereg két módon törekszik saját veszteségeinek minimalizálására: limitálja támadásait a jól megerősített pontok ellen, illetve intenzív tüzérségi támadást folytat az ukrán egységeket védő megerősített állások megsemmisítse érdekében.
- A következő hetekben nem várható előrehaladás a béketárgyalásokban, mert az abban részt vevők álláspontjai szélsőségesen eltérnek egymástól. Az orosz fél minimum Donyeck és Luhanszk megyék teljes területének ellenőrzésére, illetve a Zaporizzsja és Herszon megyék feletti ellenőrzés kiterjesztésére fog törekedni a fegyverszüneti tárgyalások befejezése előtt. Ezen célok elérését akadályozó tényező az Ukrajnába érkező, egyre nagyobb mennyiségű nyugati fegyverszállítmány. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú az Egyesült Államok Ukrajnának szánt, 33 milliárd dollár értékű új támogatási programról szóló döntése.
Nyitókép: ukrán katonák pihenőn Kramatorszk térségében 2022. április 30-án (fotó: AFP/Yasuyoshi Chiba)
