Hadinapló – Ukrajnai helyzetkép a háború 67. napján

OSW
| 2022.05.02. | OSW

Az orosz külügyminiszter beismerte, május 9-ére nem lesznek képesek elfoglalni a Donbaszt – ahol továbbra is intenzívek a harcok. Ukrajna politikai dezintegrálása továbbra sem az orosz terveknek megfelelően alakul, miközben a NATO számára fontos műveletek kezdődtek a Kígyó-szigetnél. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 67. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerzők: Piotr Żochowski, Andrzej Wilk, Sławomir Matuszak. Fordította: Zeöld Zsombor.

hirdetes

A legfontosabbak röviden:


Részletes helyzetkép:

A harcok, valamint az orosz tüzérségi támadások és bombázások változó intenzitással, minden irányban folytatódnak Kelet- és Dél-Ukrajnában (tüzérségi támadást jegyeztek fel a Csernyihiv és Szumi megyék határterületén is), a legintenzívebb harcok színtere továbbra is Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterülete maradt. Az ukrán fél folyamatosan az ellenség soron következő támadásának visszaveréséről, illetve a neki okozott nagy veszteségekről számol be, melynek során „néhány kilométeres taktikai elmozdulást” figyeltek meg az ukrán állások irányában. A harctevékenység részleteiről vagy teljes információs embargót rendeltek el (ez az Izjum–Barvinkove és az Izjum–Szlavjanszk közötti területet érinti), vagy sporadikusak. Mindez egyfelől azt erősíti meg, hogy a harctevékenységi irányok többségében az ukrán ellenállás hatékony, másfelől azt, hogy Harkiv külvárosában az ukránok taktikai sikereket értek el. (Sajtóhírek szerint egy támadásukban az Izjum mellett tartózkodó Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök is megsérült – a ford. megj.)

Május 1-jei hadi helyzet a Donbaszban (forrás: Military Land)

Folytatódik az orosz egységek áttelepítése a határmenti térségekbe (ide az erősítés a Nyugati, Központi és Keleti Katonai Körzetből, illetve az Északi Flottából érkezik), az orosz, Iszkander rendszerekkel felszerelt rakétaegységek, illetve a Belarusz területén állomásoztatott légierő támadókészültségben áll. Az ukrán közleményben új dátum jelent meg az orosz nagykiterjedésű offenzíva kezdeteként: május 9-e. Az oroszok következetesen próbálkoznak a védők logisztikájának megzavarásával, s folytatják a rakétatámadásokat többek között az odesszai nemzetközi repülőtér ellen (itt egy futópálya semmisült meg), illetve Dnyipropetrovszk megye Szinyelnyikove járásban (Синельниківський район) található raktárak ellen is, melyek a Donbaszban és a Zaporizzsja megyében állomásozó egységek ellátását biztosítják.

A „Dél” hadműveleti parancsnokság, s őket követően Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán hadsereg főparancsnoka arról tájékoztatott, hogy a Kígyó-szigeten található orosz létesítmények ellen az ukránok további támadásokat hajtottak végre (az első támadásra április 27-én került sor, melynek eredményeként többek között „Sztrela–10” kishatótávolságú légvédelmi rendszerek semmisülhettek meg). Az ellenség a szigettel történő összeköttetést helikopterek és Raptor osztályú gyors járőrnaszádokkal képes fenntartani – két ilyen hajó elsüllyesztéséről Zaluzsnij tájékoztatott (az egyikről videót is kiadtak).

Nő a jelentősége háborús cenzúrának, mint olyan módszernek, mely az orosz erők számára megnehezíti az érzékeny információk megszerzését. Az ukrán védelmi tárca újfent kérte Ukrajna állampolgárait, hogy tartózkodjanak a Vezérkar által nem megerősített, az ukrán hadsereg tevékenységének eredményeiről szóló jelentések közzétételétől – beleértve ebbe a további települések felszabadításáról szóló híreket is: az ilyen, nyilvános információk az agresszor az előrenyomuló ukrán hadsereg elleni ellentámadásának felerősödését eredményezik. Kiemelték, hogy a fegyveres erőknek információs csendre van szükségük. Zaluzsnij tábornok a bloggereket is kérte arra, hogy tartózkodjanak a harccselekmények és a parancsnokok döntéseinek nyilvános értékelésétől, s hozzátette:

az ellenség hatékony megsemmisítésének kulcsa az ilyen típusú információ megtartása saját körben.

Súrlódásokra került sor az ukrán katonai hírszerzés és Dnyipropetrovszk megye közigazgatása között: a hadsereget kritizálták a helyi hatóságok által valótlannak minősített információk közzétételéért, melyekből az derült ki, hogy az ellenség ellenőrzése alá vonta Zelenodolszkot (Зеленодольськ) – itt található a Krivorizka elektromos áramot és fűtést előállító erőmű (Криворізька ТЕС) –, illetve a megye belseje irányában további támadást tervez. Ezzel egyidőben, még április 30-án a helyi közigazgatás saját maga tájékoztatott arról, hogy Zelenodolszk és Krivij Rih térségében falvakat foglalt el az ellenség – azok nevét azonban nem adta meg, helyzetüket kritikusnak értékelve.

Herszon március eleji elfoglalását követően az oroszok a város és az ahhoz közeli területek feletti ellenőrzés legalizálására törekedtek, ott oroszbarát közigazgatást felállítva. A megszálló azonban még mindig problémákkal küzd a kollaboráns hatóságok megszervezésével összefüggésben, mely a Herszon megye „rubel-övezetbe” való bevonását érintő terveket is késlelteti – a hrivnya a pénzforgalomból kivonása négy hónapig is eltarthat. Katonai téren az a tény, hogy a megszállók tartják Herszont és a megyén keresztülfutó szállítási útvonalakat, növelheti Oroszország északi és nyugati irányban kifejtett területszerző tevékenységét, illetve az elfoglalt Krímmel kialakított szárazföldi kapcsolat biztonságát is. (Tehát az oroszok kiszélesíthetik a Krím felé a szárazföldi összeköttetést biztosító területet – a ford. megj.) Mint ahogy arról az ukrán vezérkar beszámolt, Oroszország abból a célból folytat katonai műveletet, hogy a Herszon megye közigazgatási határához kijusson, s kedvező feltételeket teremtsen Mikolajiv és Krivij Rih megtámadásához.

A herszoni frontvonal május 1-jén (forrás: Military Land)

Május 1-jén a mariupoli Azovsztal kombinátból részleges evakuációra került sor, melyet az ukrán hadsereg még mindig tart. Zaporizzsja irányába civilek (kisgyermekes nők, illetve idősek) kb. 100 fős csoportjának sikerült távoznia, azonban az üzem területén tartózkodó sebesült katonákat nem sikerült kihozni. Az evakuációt az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt támogatásával hajtották végre.

Április 30-án Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Hszinhua kínai állami hírügynökségnek adott interjújában az ukrajnai helyzetről is szót ejtett. Megismételte azon téziseket, hogy a Nyugat felelős a „nacionalisták” támogatásáért, katonai kiképzéséért, az ukrán hadsereg felfegyverzéséért, illetve Kijev felbátorításáért, hogy folytassa az oroszellenes politikát (beleértve ebbe a minszki megállapodás keretében a Donbasz kérdését rendező folyamat felfüggesztését). Lavrov szerint a Nyugat saját geopolitikai ambíciói kielégítése céljából kész a világ összes régiójának energetikai és élelmiszerellátási biztonságát fenyegetni. Hozzátette, még mindig folynak a kétoldalú tárgyalások, a békemegállapodás egyik feltétele pedig az Oroszország elleni szankciók feloldása. Az olasz médiumoknak adott interjújában viszont elismerte, hogy

nem várja az orosz hadsereg győzelmét május 9-ig, s hozzátette: a támadás üteme „nem a dátumtól függ”, az előrehaladás hiányát a fronton azzal magyarázta, hogy az orosz hadsereg „minimalizálja a kockázatokat” maga és Ukrajna állampolgárai számára.

Szerinte az orosz fél nem követeli Volodimir Zelenszkij kapitulálását, de azt igen, hogy olyan utasítást adjon ki a hadseregnek és az ukránoknak: hagyjanak fel az ellenállással. Lavrov nyilatkozatát kommentálva Mihajlo Podoljak, az ukrán tárgyalódelegáció képviselője tagadta, hogy az oroszokkal folyó tárgyalások során a meghozott szankciók eltörléséről beszélnének, s hozzátette: az ukrán delegáció még elméletben sem vetheti fel ezt a témát.

Ukrajnában április végén problémásabb lett üzemanyaghoz jutni, ami a benzinkutakon (többek között Kijevben) több órán át tartó sorban állásokhoz vezetett. A fővárosi hatóságok arra szólították fel a lakosokat, hogy magángépjárműiket azonnali, sürgős eseteket leszámítva ne használják. A Gazdasági Minisztérium bejelentette, hogy az EU-s tagállamok szállításainak segítségével egy héten belül sikerül a hiányt pótolni.

A Rejtynh kutatóintézet közvélemény-kutatása szerint a külföldi vezetők népszerűségi listáján az ukránok a leginkább pozitív véleménnyel Andrzej Duda lengyel köztársasági elnökről (92 százalék), Boris Johnson brit miniszterelnökről (88 százalék), Joe Biden amerikai elnökről (85 százalék) és Gitanas Nausėda litván elnökről (76 százalék) vannak. Az európai politikusok iránt érzett legalacsonyabb szimpátiának Olaf Scholz német kancellár (31 százalék), illetve Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök (26 százalék) örvend. A legrosszabb értékelést Aljakszandr Lukasenka belarusz, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök kapta (a megkérdezettek 96, illetve 99 százaléka nyilvánított negatív véleményt róluk).


Az OSW szakértőinek kommentárja:

A Kígyó-sziget felülnézetből (forrás: Ukrán Haditengerészet)

Nyitókép: ukrán katonák pihenőn Kramatorszk térségében 2022. április 30-án (fotó: AFP/Yasuyoshi Chiba)

Ez a cikk nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

hirdetés

#háború#Oroszország#OSW#Ukrajna