„Akkor kommunista vagy” – így vesznek el százmilliókat független polgármester vezette városoktól

·2022.03.30

A keresztény-konzervatív független jelölt elindul a Fideszével szemben, a helyi plébános rögtön kiprédikálja, aztán mégis ő nyeri a polgármesteri pozíciót az addig Fidesz-vezetésű kisvárosban. Nem, nem Márki-Zay Péterről és Hódmezővásárhelyről beszélünk. Hanem a Pusztaszabolcsot vezető Zsuffa Erzsébetről, „Bözsiről”. Az egykori karatebajnok polgármestert azután kerestük meg, hogy múlt héten harcos közleményben számolt be egy magyar mércével is döbbenetes húzásról. A Nemzeti Együttműködés Rendszere működésben – a független kisvárosi polgármester szemszögéből. Interjú.

„Nem hagyjuk magunkat! Megküzdünk az igazunkért!” – írta múlt héten. Újra előbújik önből az egykori karatebajnok?

– Mennyivel könnyebb lenne, ha úgy tehetnénk helyre azt az igazságtalanságot, amely minket ér! Ha ez opció lehetne, örömmel tatamira hívnám a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnökét, Molnár Krisztiánt. Ott legalább egyenlő feltételek mellett állhatnánk egymással szemben. Jótékonysági meccs is lehetne városunk, Pusztaszabolcs javára. Küzdősportos karrierem alatt mindig jól bírtam az ütéseket.

Edzőtermen kívül láthatólag kevésbé. Mintha elszakadt volna a cérna.

– Tény, hogy amikor nem ököllel, hanem hazugságokkal ütnek, azt rosszabbul viselem. De bírom azért. Amikor nem is engem ütnek, hanem a városomat és a közösségemet, az tényleg több a soknál. Ezért is mondtam igent önöknek, amikor megkerestek. Az ember polgármesterként, ha független, legyen is az tényleg, ne álljon bele a pártpolitikába. Egy idő után viszont egyszerűen gyávaság, ha csöndben maradsz.

Engem apám márpedig nem gyávaságra nevelt. Az embereknek joguk van tudni, mi történhet egy várossal a Nemzeti Együttműködés Rendszerében csupán azért, mert merészelt független polgármestert választani fideszes helyett.

Attól tartok, ez országosan is értelmezhető jelenség. Ami múlt héten velünk történt, az viszont teljesen értelmezhetetlen – józan ésszel legalábbis.

Hogy nyertek egy EU-s pályázaton?

– Annak természetesnek kellene lennie, de tényleg meglepő volt. Ezek a TOP+ pályázatok szigorú pontrendszer alapján dőlnek el, elvileg nem politikai alapon. A pénzügyminisztérium dönt, tesz javaslatot. Rengeteget dolgoztunk a pályázatokon, hónapokat, s egy kisvárosnak az is nagy költség, amibe ezek megírása kerül. Remek pályázatíró céggel dolgozunk, de sejtettem, hogy ez önmagában nem lesz elég: tudtam, hogy a helyi, már említett megyei közgyűlési elnök segítségére aligha számíthatunk. Ezért megkerestem Velence polgármesterét, hogy közösen induljunk el 600 millió forintért.

Ott is független a polgármester, ráadásul Velence is Fejér megye. Mi értelme volt megkeresni?

– Igen ám, csakhogy nekik fideszes parlamenti képviselőjük van Tessely Zoltán személyében. Pusztaszabolcs viszont az egyetlen olyan választókerületbe tartozik, amely meglepetést okozott négy éve a választásokon: a Fejér 4-esben a jobbikos Pintér Tamás nyert egyéni mandátumot, aztán miután polgármesterré választották, az időközit is jobbikos, Kálló Gergely nyerte két éve. Ráadásul ebben a választókerületben sok településen leváltották a fideszes polgármestert 2019-ben. Ezért aztán a Fejér 4-es vörös posztó a megye fideszes vezetése szemében. Azaz sejthető volt, hogy egyedül aligha nyernénk. Velencével összefogva, közös pályázattal viszont talán lehet esélyünk nekünk is – gondoltam.

„A Fejér 4-es vörös posztó a megye fideszes vezetése szemében” (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Ezek szerint a fideszes Tessely nem csupán fideszeseknek segít.

– Róla valóban úgy hallottam, hogy szívén viseli a választókerülete fejlődését. Akkor is, ha éppen független ott a polgármester. Úgy látszott, a számításom végre be is jött: múlt héten ő hozta nyilvánosságra a nyertesek névsorát, s ott volt a tetején a mi pályázatunk! Elképesztő érzés volt! Egy hatezres városnak ez a 300 millió forint rengeteget jelent a jelenlegi helyzetben. Csakhogy korai volt az öröm. Egy nap se telt bele, kikerült egy másik változat. Egyszerűen eltűntünk a lista tetejéről. Még a sort se szedték ki, az ott van most üresen. Ugyanígy járt Pátka is. „Véletlenül” ott is független a polgármester. Az eredményhirdetés után tehát szimplán lehúztak minket.

Lehet adminisztrációs hiba is. Esetleg grafikai…

– Aligha. A teljes összeg is csökkent, egymilliárd forinttal: az általunk megnyert hatszázmillióval és Pátka pénzével. Hogy mi áll a háttérben, arra semmi magyarázatot nem kaptunk, semmilyen illetékes nem válaszol. Nem tudok másra gondolni, mint hogy olyan város márpedig nem nyerhet, amelynek vezetője nem fotózkodik a fideszes jelölttel.

A nyertesek, a többiek fotózkodtak?

– Hogyne. Közös kép készült a közgyűlési elnökkel meg Mészáros Lajossal, a körzetünk fideszes képviselő-jelöltjével. A jelölttel, akinek nyilvánvalóan semmi köze nem lehet a pályázatok sikeréhez. Megalázó, de így megy ez. Mindez Pusztaszabolcson történt a Boldogasszony Közösségi Házban, amely a plébánia udvarában áll.

Miért nem fotózkodik akkor egyet? Nem ér meg ennyit a városa?

– A város sok mindent megér, de nem akarok egy reggel arra ébredni, hogy nem tudok felkelni, mert nincs gerincem.

Nézzék, én azért indultam el polgármesternek, mert láttam, hogy megy itt ez a kéz kezet mos-típusú politizálás az előző, fideszes polgármester idején. Öt évig ott ültem az önkormányzatban, tehát igazán közelről láttam, ahogy a szűk holdudvara jár jól, miközben a várossal, az itt élőkkel nem nagyon törődik senki. A vazallusi rendszer városi, megyei és országos szinten is működik – és a csókosokon kívül mindenkinek iszonyatos károkat okoz. Én sajnos nem tudom a nevemet és az arcomat adni egy narancssárga plakáthoz csak azért, hogy előnyt kovácsoljak belőle.

Volt egyáltalán ilyen ajánlat?

– Két év alatt a közgyűlési elnök egyszer sem keresett fel, most, a kampányban viszont jelezte, hogy ő és a fideszes jelölt, Mészáros Lajos, jönnének. Természetesen fogadtam őket. Ez így van rendjén. Csakhogy rögtön fotós, videós stábbal akartak bejönni. Azt nekik sem engedtem. Szívesen egyeztetek az urakkal a várost érintő kérdésekről, de az ő kampányukhoz sem adom a városházát. Miután megnyertem a polgármester-választást, egyébként felkerestem Molnár Krisztiánt egy bemutatkozó beszélgetésre, kávéra. Akkor, egyszer, még fogadott. Mondtam neki már akkor is, hogy én független vagyok, nem állok semmilyen párt mellé, de törekszem a normális együttműködésre. A világon semmi gondom nincs azzal, ha ő vágja át a szalagot, ha nyerünk egy pályázaton – hiszen akkor nyilvánvalóan segített megszerezni a pénzt. Most, amikor még úgy volt, hogy nyertünk a 300 milliós pályázaton, azonnal megköszöntem neki is, Tessely Zoltánnak is. Nyilvánosan. Mindenkinek meg kell adni, ami jár. De a városnak is meg kellene adni! Visszatérve arra a bemutatkozó találkozónkra: ott Molnár megkérdezte, hogy én akkor most hozzájuk tartozom-e.

Mit válaszolt?

– Visszakérdeztem: hogyhogy?

Játszotta a hülyét.

– A szőkeség nagy segítségemre tud lenni.

Válasz?

– Hát hogy hozzájuk, a Fideszhez. Mondtam, hogy én tényleg független vagyok. Erre gyorsan közölte, hogy „akkor kommunista vagy”.

„A szőkeség nagy segítségemre tud lenni” (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Így?

– Így. Kommunista. Először azt hittem, viccel. De nem. Apám szerintem akkor fordult egyet a sírjában. Nála nagyobb antikommunistát, hazafit el sem lehetett képzelni. Ilyen szellemben nevelt minket is. Keresztény-konzervatív, jobboldali szellemben. Hogy a kérdésre is válaszoljak: akkor megkért a megyei elnök, hogy támogassam a fideszes jelölt Molnár Tibort az időközi választáson.

Támogatta?

– Megígértem, hogy ugyanúgy fogadom, ahogy az ellenzéki jelölt Kálló Gergelyt. Így is történt. Az utóbbi találkozóról készült fotót aztán olyan szövegekkel osztogatták, hogy „Na, vajon hova tévedt Kálló keze?”. Gond nélkül megpróbálnak tönkretenni egy tisztességes családanyát meg egy tisztességes családapát, csupán mert utóbbi keze nem látszik egy fényképen. Persze ez részletkérdés, nem túl fontos, de mutatja az alkalmazott technikák gyomorforgató voltát. Egy kis közösségben az ilyen infantilis sejtetések, gúnyolódások ráadásul hatnak is.

Ön tehát Márki-Zay Péter női kivitelben?

– Így még sosem gondoltam magamra… Annyiban megáll a párhuzam, hogy függetlenként, keresztény-konzervatív jobboldaliként nyertem polgármesterséget a Fidesz jelöltje ellen. Ezt nem kellett bizonygatnom, hiszen a városban nőttem fel, ismerték a családomat. Itt érvényesült egyébként az, amit már régóta látok: kisebb városokban, falvakban az emberi értékekre szavaznak és nem pártra. A kilövési parancsot a győzelmem után nem véletlenül kapta meg rám a megyei lap.

Ezt honnan veszi?

– Egy volt munkatárstól tudom, aki azóta már nincs ott.

Esetleg a helyi plébános önt is kiprédikálta, mint Márki-Zayt?

– Még ez is stimmel. Amikor elindultam a választáson, igen. Ez azért elég fájó pont. Gyerekkoromtól jártam a templomba a családommal, akkor is, amikor azért még nem jó pontok jártak. Az atyánál voltam elsőáldozó, bérmálkozó, ő adott össze a férjemmel. Még a fiamat is ő keresztelte. Gyakran vendégeskedett is nálunk. A politika azonban mindent felülírt.

Jár még a miséire így is?

– Nem az ő miséire járok. A templom számomra nem a politikai kampányok és uszítások helye.

Nyilván ön is kiábrándult fideszes.

– 2010-ben nagyon drukkoltunk még, hogy győzzenek, igen. Akkor természetesen még rájuk szavaztam. El nem tudtam volna képzelni, hogy ők lesznek azok tíz évvel később, akik ilyen elviselhetetlen függőségben akarják majd tartani a városomat.

A város tehát azért szenved hátrányt, mert ön a polgármester?

– Nem akartam elhinni, hogy ez így lehet.

Ha mégis így van, nem kellene inkább lemondania? A város gondjai megoldódhatnának, jöhetne a pénz…

– Egyrészt nem oldódnának meg: fideszes polgármester elődöm nem volt képes elintézni az utak rendbetételét, azt, hogy a sorompós, kettévágott város végre összenőhessen. Holott itt valósítja meg Mészáros Lőrinc az ország legdrágább vasúti fejlesztését. Csak éppen a város nem profitált ebből. Látták ezt a pusztaszabolcsiak is: nem a két szép szememért kaptam 59 százalékot a választáson. Másrészt bár ismerős, de elég taszító logika, amit az imént megfogalmazott.

Ismerős?

– Az. Mondjuk amikor olyanokat hallunk, hogy ha Zelenszkij megadná magát, vége lenne a háborúnak és nem halnának meg emberek. Félreértés ne essék: eszem ágában sincs a mi városi „harcainkat” az Ukrajnában dúló valóságos harcokhoz hasonítani. A logika viszont ugyanaz. És ugyanúgy rossz. Nem az a hibás, aki védekezik, aki nem akarja feladni. Nem lehet természetes állapotnak elfogadni a jogtalan agressziót, s olyan békére vágyni, amely a jogtalanul megtámadott megadása, teljes önfeladása árán valósul meg. Néhány csatát már megnyertünk azért mi is: a már említett vasútfejlesztés ügyében ugye éppen önök írtak cikket, utána pedig mégiscsak átépítették az átjárót.

Tud mondani valamit, amiért jó döntés volt önt választania a városnak?

– Egyenmérce van. Nincs holdudvarom, az én rokonaim és barátaim nem indulhatnak el városi pénzekért. A férjem egy helyi sportklub vezetője – nem jelentkezhet támogatásért. A város lakóit főállásban szolgáló ember vagyok, nem valami uraság. Elszámolással tartozom Pusztaszabolcs lakóinak és el is tudok számolni az utolsó forintig, viszont: csak nekik tartozom elszámolással. Megyei közgyűlési elnököknek, fideszes képviselőjelölteknek úgy érzem, nem. A város lakói mondathatnak le, nem Molnár Krisztián, aki szintén felszólított már erre. Jellemző egyébként, hogy az országos napilapok akkor hirtelen foglalkoztak Pusztaszabolccsal. Tavaly januárban.

Alpolgármestere akkor elég kemény kereszténységfitymáló megjegyzést tett azért.

– Azt. Borzalmas mondatot írt le.

Azt pedzegette, hogy Máriának óvszerre lett volna szüksége, „akkor nem kellett volna kitalálni egy egész vallást egy félre… miatt”.

– Ne is ismételjék el! Nekem keresztényként, aki ráadásul nagy tisztelője a Szűzanyának, ez személyesen is fájt. Nagy hibát követett el az akkori alpolgármester. Igaz, nem jachton prostizott Fekete Pákóra, nem is ereszcsatornán csúszkált le hiányos öltözetben, és nem vitt el milliókat a szatyrában, de ilyen sértő szöveget akkor sem lehet leírni. Ateistának lenni szabad, de attól még nem kell belerúgni egyetlen vallásba és egyházba sem, pláne nem közfunkciót viselve. Vagy legalább rám tekintettel lehetett volna. Ám az, hogy az országos pártsajtó napokig lovagolt ezen a Facebook-kommenten, azért mutatja, hogy milyen, amikor célkeresztbe kerülsz. Merthogy Csiki Szilárd a közösségi oldalon fogalmazta meg ezt a förmedvényt, nem bejegyzésként, hanem odavetve egy kommentben. Bár nekem tényleg Pusztaszabolcs a világ közepe, némi arányérzékkel könnyen belátható azért, hogy nem a mi alpolgármesterünk kommentje forgatja fel az ország nyugalmát és békéjét – legyen az bármilyen sértő és ízléstelen. Akkor mindenesetre elkezdtek azzal zsarolni, hogy akkor vagyok igaz keresztény, ha lemondatom. Számomra az igaz keresztény ott kezdődik, hogy meg tud bocsátani. Szilárd egyébként lemondott. Azóta nem alpolgármester, sőt még képviselő sem.

„Nekem tényleg Pusztaszabolcs a világ közepe” (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Szóval a csatát végül is a Fidesz nyerte.

– Nyerte? Annyi tudható, hogy a városi Fidesz-csoport a volt polgármesterrel és az atyával együtt tettek arról, hogy ország-világ tudjon az ügyről, és hecceltek mindenkit, akit csak tudtak. Leveleket küldözgettek minisztériumokba, egyházi hivatalokba, szerkesztőségekbe, amelyekben engem is kereszténygyalázónak tituláltak. Mocskolták, rágalmazták a családomat, akiknek közük nem volt Szilárd kommentjéhez – minden híresség is kapott ezekből a levelekből, aki valaha megfordult Pusztaszabolcson. Soha nem találkoztam még ilyen lejárató- és gyűlölethadjárattal. Azt viszont nem sikerült elintézniük a helyi fideszeseknek, hogy a város a kiemelt gazdasági övezet része legyen. Azt konkrétan úgy alakították ki, hogy épp csak a nem fideszes vezetésű települések ne legyenek részei. Cserébe 250 köbméter vizet szolgáltat a városunk az ipari parknak, egy cégnek. Amely nem is a mi területünkön van, ráadásul kvázi ingyen szolgáltatunk. Az előző polgármester írt még alá erről egy szerződést. A szerződésírás nem ment annyira, amennyire a kereszténygyalázó, másokat lejárató levelek írogatása megy, sajnos.

Miért nem zárja el egyszerűen a vizet, ameddig be nem veszik a kiemelt gazdasági övezetbe?

– Igyekszünk újratárgyalni a feltételeket. Azért az mégsem járja, hogy mi adjuk a vizünket egy olyan gazdasági övezetnek, amelyből és amelynek minden előnyéből minket elegánsan, nyilván politikai okokból kihagytak. A szabályok, a törvények rájuk nem vonatkoznak, ránk az utolsó betű is, a kormányhivatal egy „és” hiánya miatt visszadob dokumentumokat. Amit nem fognak fel:

nem velem szúrnak ki. Én bírom, és ezek után sem hajlongok vagy esem térdre előttük. A pusztaszabolcsi emberekkel szúrnak ki.

No de akkor még egyszer: mégiscsak jobban járna a város, ha lemondana, nemde?

– Ha képesek lennének olyan embert kiállítani, aki tényleg a város érdekeit tartja szem előtt, és vele együtt tudnak dolgozni, még akár meg is fontolnám. Sikeres életet éltem a polgármesterség előtt is, utána is azt fogok, a város fejlődésének útjába én biztosan nem fogok állni. Ez az otthonom, itt élek születésem óta. De a tatamin is ahhoz szoktam, hogy meccset nem adunk fel félidőben, hanem lejátsszuk. Nem tudom, mi lesz vasárnap az eredmény… Én csak azt szeretném, hogy korrekt elbánásban részesüljön végre a városunk. Ne kelljen félnünk a kilövési parancsoktól, a fenyegetésektől, ne kiskirályok uralkodjanak felettünk. Dolgozni és építkezni szeretnénk, nem harcolni és védekezni a méltatlan támadások ellen.

A legtöbben arra fogadnak, hogy a Fidesz nyer újra. Ha így lesz és nem változik a helyzetük?

– Akkor sem szabad feladni. Van egy elég furcsa ötletem például…

A pénzszerzésre?

– Igen.

Mi az?

– Arra gondoltam, hogy ha lehet segíteni menekülteken, határon túli magyarokon, örökbe lehet fogadni még állatkerti állatokat is – ugyan miért ne lehetne örökbe fogadni egy várost? „Vegyél egy járdát Pusztaszabolcson!” Az aszfaltba bele is íratom, hogy kié az a szakasz. Mondjuk „Kiss András, Békéscsaba”. Igen, rendhagyó ötlet, de nem rendes állapotok azok sem, amelyek közt evickélni vagyunk kénytelenek. Ráadásul hiszek abban, hogy rengeteg szabadságszerető ember is él ebben az országban, aki nem szeretne vazallusként élni és akár segít is másoknak, hogy nekik se kelljen. Az összefogás csodákra lehet képes. Azért kell tenni – meg bízni az emberekben és hinni a Jóistenben.


Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>

Kategória: Interjú