„Márki-Zay természetesen nem futóbolond” – Oszkó Péter NER-lovagságról és előválasztásról

·2021.10.11

Sajnálja, hogy a hétvégén lefutóbolondozta Márki-Zay Pétert, akinek az elmaradt elszámoltatásról szóló nyilatkozata miatt kapta fel a vizet. „Évekig jártam bíróságra” – idézi fel Budai Gyula fideszes elszámoltatási kormánybiztos időszakát a Válasz Online-nak Oszkó Péter. A Dobrev Klárát támogató üzletember szerint Márki-Zay tehetséges, taktikus politikus, de feltűnése hosszútávon rosszat tesz az ellenzék építkezésének, lehetőségeinek. Oszkó lapunkkal is vitába száll: szerinte ma már anakronizmus óbaloldalról beszélni. A Válasz Online által leleplezett offshore-os DK-s mellett mindenesetre szerinte sem kellett volna kiállniuk Dobrevéknek. Mielőtt azonban mindezt kibeszéltük a Bajnai-kormány pénzügyminiszterével, azt kellett tisztáznunk, egyáltalán miért lett aktív a Fideszben lottóötösnek, azaz Orbán Viktor ellen esélytelennek tartott Dobrev mellett. Talán éppen a kormánypárt érdekében? Hiszen Oszkó üzletemberként az elmúlt időszakban rendesen összebútorozni látszott a Nemzeti Együttműködés Rendszerével. Ezekre is válaszol nagyinterjúnkban.

Valaki odaszólt önnek a NER-ből, hogy álljon a számukra lottóötös Dobrev Klára mögé?

– Dehogy. Ha valaki ideszólással próbálkozna, inkább az ellenkező hatást váltaná ki. Miközben pragmatikus üzletembernek tartom magam, a politikában idealista vagyok. Számomra a történet arról szól, hogy a legjobb adottságokkal, képességekkel rendelkező jelöltet kell választani.

Aki a Fidesz számára lottóötös.

– Vagy nem. De már csak azért sem valószínű, hogy NER-es vagy akár DK-s összeesküvésről lenne szó az esetemben, mert egyéniben például a momentumos Hajnal Miklósra szavaztam.

Nem is tettük volna fel a kérdést, ha ön az utóbbi időben nem épült volna össze a NER-rel üzletemberként olyan szinten, amit akár Hadházy Ákos is elszámoltathatna.

– A családomban és baráti társaságomban csak kínos nevetgélések közepette lehetett kibeszélni Hadházy Ákos azon felvetéseit, hogy én rajzoltam át a kéktúra-útvonalat. Bízom benne, hogy az általa feltárt többi korrupciós ügy ennél azért stabilabb lábakon áll.

Ez a kis villongásuk tehát szerepet játszik abban, hogy ön Dobrevet támogatja a Hadházyt zászlóra tűző Márki-Zay Péterrel szemben?

– Egyáltalán nem. Ha Dobrev Klára győz, akkor is ugyanolyan kemény elszámoltatás lesz egyébként.

Ön ellen is?

– Kétlem, de persze állok elébe, merthogy az állításával ellentétben nem épültem össze a NER-rel. Transzparensen üzletelek. Ennek az a következménye, hogy a Magyar Nemzet vörösbáróként ír rólam, a 24.hu-n pedig lejárató cikkek jelennek meg, plusz Hadházy Ákos is elővesz. Mindkét oldal politikailag motivált sajtója negatív színben tüntet fel. Legalább az egyik pozitív lenne, ha bárhova besoroltam volna, nemde?

Azt mondja, nem tette?

– Azt.

„Nem épültem össze a NER-rel” (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Hiszen magától állt elő azzal, hogy a NER-szuperelitbe tartozó Guller Zoltán extelke egy magántőkealapon keresztül az öné.

– Miután a századik cikk is megjelent a sajtóban arról, hogy az a telek Orbán Ráhelék beruházása, megszólaltam, igen.

Azaz bevédte Orbán Ráheléket. Anélkül, hogy erre megkérték volna, mégis miért?

– Mindenki érdeke az volt, hogy tiszta vizet öntsek a pohárba és elmondjam, hogy az ingatlan a mienk. A sajtó érdeke is ez volt, hiszen hatalmas lukra futottak. A végén még ebből lett volna nagy kampánytéma, hogy az az ingatlan Orbán Ráheléknek épül. Miközben én meg tudom, hogy az enyém. Ebben a helyzetben jót teszek azzal, ha szólok: ácsi, fiúk, ez nagyon mellé ment. Tavaly átvettük már ezt az ingatlant, tudomásom szerint Orbán Ráhelnek pedig nem volt köze hozzá sosem.

A turisztikai ügynökséget vezető, Rogán-kinevezett, Tiborcz-körbe sorolt Guller Zoltánnak viszont volt. Ön mégis kitől vette az ingatlant birtokló kft.-t is vagyonelemei között tudó magántőkealap befektetési jegyeit?

– Nem szeretnék magánszerződésben aláírtakat felrúgni interjúban, úgyhogy erre inkább nem válaszolok.

Így viszont bizony-bizony NER-strómannak tűnik.

– Miért lennék NER-stróman attól, ha vásárolok valamit jó feltételekkel, befektetési céllal?

Az ingatlanprojektet vivő kft.-t most is Guller családtagja vezeti, az azt tulajdonló magántőkealap kezelője is ugyanaz a NER-es kör, amelyik korábban. Tehát egy NER-projektet vett a nevére, úgy, hogy beleszólása sincs abba, mi és hogyan épül a tulajdonán. És azt mondja, nem stróman.

– Azt. Stróman ugyanis az, aki nem végső haszonhúzója egy üzletnek. Én pedig az vagyok.

Guller osztja az állami százmilliárdokat az turisztikai ügynökség fejeként. Önmagának nyilván nem oszthatna, így azonban…

– Amíg a mi tulajdonunkban van az ingatlan, nem fog állami turisztikai támogatás érkezni rá, egyébként tudomásom szerint előtte sem érkezett. Azt pedig még vizsgáljuk, mi a jó megoldás a portfólió hasznosításánál. Lehet, hogy be fogjuk csukni a magántőkealapot, és közvetlen tulajdonba vesszük a cégeket. Ennek eldöntése azonban sosem két nap. Ennyi van tehát a jelenlegi helyzet mögött, felesleges ebbe a NER-t belelátni.

Nem is láttuk volna, ha a felesége nem szervezne együtt konferenciát ugyanezzel a Gullerrel, aki vezérszónokol is a rendezvényen. Kicsit sok ez így a véletlenből, nem?

– Ha a feleségem, aki egy évtizede mozog saját jogán ezen a területen, kap egy szakmai felkérést és vállalja, megírják, hogy Oszkó Péter erre is rátenyerelt. Nos, nem tenyereltem rá: nincs ráhatásom a feleségem munkájára.

Furcsa, hogy olyan lapok, amelyek a nőkre nézve dehonesztáló kijelentéseket nagyon mélyen szokták elítélni, rögtön engem láttak a háttérben, mert ő kapott egy feladatot. Mintha saját jogán nem érhetné el.

Széleskörű és sikeres szakmai konferencia volt egyébként, amelyet említ, rendezvény- és turisztikai területen pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőjeként Guller Zoltán fontos állami szereplő. Az lett volna a furcsa, ha szándékosan, erőltetett paranoiából fakadóan kihagyták volna.

Guller vissza nem térítendő állami százmilliárdokat osztogat NER-es cimboráknak. Elítéli a közpénzosztó tevékenységét?

– A Fidesznek minden olyan tevékenységét mélyen elítélem, amellyel politikai kapcsolatok és nem érdemek alapján juttatnak közpénzt bárkinek.

Tehát Guller tevékenységét elítéli?

– Minden fent említett cselekedetet elítélek, nincs értelme ezt személyekre bontani.

Igen vagy nem?

– Jó, ha feltétlenül ragaszkodnak hozzá, akkor: igen. Politikai állásfoglalásaimat tehát, láthatják, befolyásmentesen teszem. Mindenki a saját érdekeinek megfelelően magyarázza őket persze, olyat is olvastam már, hogy legyeskedem a DK körül, húsos fazékra áhítozom.

Mi – fentiek miatt – inkább a Fideszre tippeltünk volna.

– Eleinte én is ezt hallottam, sőt, még olyat is, hogy Bajnai Gordonnal megegyeztünk: egyikünk Dobrevre tesz, másikunk Karácsonyra, úgy akkor biztosan nem megyünk mellé. Az események ezt a konteót legalább már összezúzták.

„Politikai állásfoglalásaimat, láthatják, befolyásmentesen teszem” (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Bajnai nem vesz részt hazai bizniszekben, az ön cége viszont partner a Hiventures nevű állami startup-alapnál is. Ilyen háttérrel Dobrev mögé állni tényleg ne lenne gyanús?

– Miért lenne? Az a pénz nem a Fidesz pénze, hanem a magyar államé.

Persze, csak ezt a Fidesz nem nagyon szokta tudni megkülönböztetni.

– Amikor nem tudja, azzal sok kárt is okoz. Többek között azt, hogy önök is rögtön korruptnak, NER-lovagnak hisznek, amiért nyertünk állami pályázaton. Viszont ha valaki elfogadja ezt, hogy nem lehet pályázni, pályázatot nyerni, az elfogadja ezt a narratívát is, és maga legitimálja azt a hozzáállást, hogy a közpénz az mindig az épp hatalmon levő politikai erő pénze. Ez hiba lenne. Állami támogatásra pályázni szabályos módon, az nem korrupció, hanem a megfelelő, transzparens eljárás. Dobtak már ki minket tenderről felső utasításra, néha viszont tudunk nyerni kisebb összegű inkubációs pályázatokon. Abban a pillanatban viszont, ha odajönne hozzám bárki, hogy ezt vagy azt várnák el cserébe a nyertes pályázatért, azonnal lépnénk vissza. Ilyen eddig velem nem történt. Ez lehet szerencse is. Többen tettek mindenesetre ilyen megjegyzést Fidesz-oldalról: hogy azért utálnak engem, mert nem kell megtennem a létezésért cserébe mindazt, amit nekik meg kell.

Tehát logikus, hogy most azért szóltak Pelikán elvtársnak: a párt érdekében az Orbán ellen esélytelen Dobrevet kicsit meg kellene támogatnia ellenzéken belüli ismertségével és hitelével.

– A valóságalapot nélkülöző összeesküvés-elméletek többsége logikus. Ettől még nem történt ilyen. A támogatásom Dobrev Klára személyének szól. Még csak nem is a DK-nak – nyilván nem fognak kedvelni most abban a pártban sem, amikor olvassák, hogy egyéniben a Momentum jelöltjére szavaztam.

Miért éri meg egyáltalán megszólalnia? Kóka János például remekül van a NER-ben, de csöndben is marad. Az érthető stratégia. Az öné nem.

– Pedig egyszerű a válasz: azt éreztem, hogy megint lehet politizálni.

Tíz éve nem volt ilyen. Érvelünk, vitázunk arról, ki legyen a jelölt. Végre történik valami. Ez nekem rettentően hiányzott. Még ha élesek is a viták, ez nagyszerű, nagyon izgalmas, nem akartam kimaradni belőle.

S már miért ne mondanám el a véleményemet, az érveimet? Máskor is szoktam. Miért ne vitatkozzak egy jót Simor Andrással, Somogyi Zoltánnal, Ungár Klárával vagy Juhász Péterrel?

Vagy már említett volt főnökével, Bajnai Gordonnal.

– Vele mondjuk kommentvitákba nem mentünk bele.

De megbeszélték, miért állt ő Karácsony mögé?

– Egy telefonbeszélgetésünk volt erről, igen. Csupán a megközelítésünk volt eltérő arról, melyik szempont fontosabb. Gordon azt mondta, Karácsonyt szerinte nagyobb eséllyel választják meg jövőre. Én meg azt, hogy Dobrev Klára jobb miniszterelnök lenne.

Karácsony jövőre már nem lesz. De miért lenne jobb Dobrev a nála tapasztaltabb, szintén sok nyelven beszélő, céges vezetőként és polgármesterként is teljesítő Márki-Zay Péternél?

– Számomra a személyes habitusa, konfliktuskezelési képességei miatt is alkalmasabbnak tűnik Dobrev, de a háttere miatt biztosan. Ahhoz, hogy Magyarországon egészséges politikai váltógazdálkodás alakulhasson ki, a pártok szerepe megkerülhetetlen. Az a normális, ha vannak pártok, azoknak van tagságuk, szervezeteik, s ők delegálnak jelölteket, akikből aztán képviselők lesznek. Amikor ez a struktúra szétesik, megjelennek a pilótastratégiák: itt vagyok, civil vagyok, szavazz rám, egyébként meg a pártok hagyjanak békén. Na, ez az, amiből hosszútávon nem lesz egészséges politikai váltógazdálkodás Magyarországon.

Látta, milyen tömeget vonzott Márki-Zay budapesti rendezvénye?

– Egyszer-kétszer ki lehet vinni ezreket egy színpad elé. A munka nagy része azonban nem ez, hanem a pártszervezés, a helyi szervezetek irányítása, a finanszírozás megoldása…

Ezek a különutas jelöltek viszont ezt megspórolják, cserébe lefölözik a hasznot, besöprik a támogatókat – aztán működésképtelen struktúrákat hagynak maguk után. Márki-Zay győzelme ugyanis Jakab és Fekete-Győr vesztesége. Ezt azért ne felejtsük el.

Két pártban is kisebb-nagyobb válság van ennek kapcsán, sőt, miután Karácsony szavazótáborát is sikerült részben kannibalizálni és ezzel visszalépésre kényszeríteni, most már az őt korábban támogató kispártoknál is válságállapotok kezdenek mutatkozni.

Ha nem pártnak hívják is, Márki-Zay megszervezett egy mozgalmat, amely képes volt összegyűjteni a szükséges ajánlásokat. Aztán felküzdötte magát Dobrev kihívójává. Mi ez, ha nem jól végzett politikai munka?

– Könnyebb így sikert elérni. Kívülállóként. Kibicnek ugye semmi sem drága. Neki nem kell megküzdenie a pártszervezéssel, a tagsággal. El lehet hozni a szavazatokat jelentős részben ellenzéken belüli konfliktusok győzteseként, csak így a pártok állandó válságban lesznek, nem tudnak gyökeret ereszteni, megerősödni – pedig ez lenne az alapja az egészséges politikai környezet kialakulásának. Ez viszont így nem tud létrejönni, hiszen a nyereség máshol képződik: olyasvalakinél, akinek nem kell azzal foglalkoznia például, hogy mit kezdjen a karlendítős jelöltjével. Ilyen dilemmái Jakab Péternek voltak. És természetes, hogy voltak, hiszen ha van tagság, ott mindig vannak balhék is.

Az ön által favorizált Dobrev és pártja szintén beállt a karlendítős jobbikos mögé. Ahhoz mit szólt?

– Voltak hibák, igen. Az, hogy támogatok valakit, még nem jelenti, hogy minden döntésével egyetértek.

Még melyikkel nem?

– Szerintem Rácznét sem kellett volna megvédeni. Mielőtt azonban ebbe belemegyünk, hadd jelezzek valami fontosat: fogalmam sincs, ha Márki-Zay futna be győztesként, s vele nyerne az ellenzék jövőre, abból hogyan lenne koalíciós kormányzás. Azért az úgy szokott történni, hogy a legerősebb koalíciós párt delegálja a miniszterelnököt.

Kivéve, ha előválasztáson döntik el, ki legyen. A választói felhatalmazás talán elég legitimációt ad egy demokráciában.

– A miniszterelnököt nem a nép választja, hanem a parlamenti többség. Ha a baloldali kormányokat nézzük, Horn Gyula volt az utolsó, aki kitöltötte a ciklusát. Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc helyett is választottak mást a pártok ciklus közben – pedig velük nyerték meg a választást. Senki nem is kérdőjelezte meg, hogy a parlamenti többségnek ehhez joga van.

„A támogatásom Dobrev Klára személyének szól. Még csak nem is a DK-nak” (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Szóval a DK ön szerint nem választaná meg Márki-Zayt miniszterelnöknek? Ha vele nyerne választást az ellenzék, akkor sem?

– Nyilván lenne politikai felelősség, hogy megválasszák. Ha ő nyerné az előválasztást és tudna vele választást is nyerni az ellenzék, akkor ő lenne az első miniszterelnök. De mintha nem vennék figyelembe, hogyan lehetne vele koalíciós kormányt működtetni.

A DK-nak sem lesz egyedül többsége a parlamentben. Amit mond, az tehát Dobrev Klára ellen ugyanúgy érv.

– Sokkal jobb esélyei lennének a stabil kormányzásra. Nézzék, nekem erről van személyes tapasztalatom. Voltam olyan – viszonylag nehéz – kormányzati helyzetben, hogy ha el akartam érni valamit, el kellett zarándokolnom a frakciókhoz külön-külön.

És működött. Az öné épp arra példa tehát, hogy működhet a szakértői kormányzás, amit Márki-Zay Péter is akar.

– Csakhogy engem a szocialisták is magukénak éreztek, hiszen az egyeztetéseket rólam ők folytatták le, de a szabad demokraták is, mert úgy érezték, a világlátásunk közel áll egymáshoz. Még ilyen környezetben sem volt egyszerű megszereznem a támogatásukat. Ha ezt úgy kellett volna megtennem, hogy egyikkel sincs kapcsolatom, ha nulláról kellett volna indulnom, vagy inkább – látva Márki-Zay pártokkal szembeni konfrontatív stílusát – mínuszból, lehetetlen lett volna parlamenti támogatást szereznem a kormánydöntésekhez. Nem véletlenül alakult ki a szokás, hogy a legnagyobb frakció adja a miniszterelnököt: nagyon is van értelme ennek a működőképesség, stabilitás szempontjából.

Az előbb még örült az előválasztásnak, most meg azt mondja, hiba a miniszterelnök-jelölt kiválasztását a népre bízni?

– Legalábbis egy sor félreértést szül. Egyrészt a választókban: elhiszik, hogy miniszterelnök-jelöltet választanak most, nem pedig csupán egy ellenzéki listavezetőt. Holott jogi értelemben utóbbi a helyzet. Közjogilag semmi sem köti az ellenzéket, hogy ha nyer, miniszterelnökké is válassza az illetőt. Ha megválasztja is a mostani győztest, később le is válthatja. Mintha ezt nem csupán a választók, de maguk a jelöltek sem látnák át: csak fogtam a fejem, amikor egy hete Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter azzal az ötlettel álltak elő, hogy majd megfelezik a ciklust. Közjogilag ilyen nincs.

A kormányfői poszt nem staféta, amelyet egyik csak úgy átad a másiknak, az előválasztás tényétől az alkotmányos jogrend nem változott meg.

Ez már nem probléma: Karácsony visszalépett. A helyzet egyszerű: óbaloldal Dobrev, vagy új ellenzék Márki-Zay vezetésével.

– Karácsony visszalépett ugyan, de az őt támogató pártokban ez érthető megütközést keltett és nem álltak be Márki-Zay mögé. Pártok nélkül meg nem lehet kormányozni.

Majd beállnak, ha Márki-Zay megnyeri az előválasztást.

– A kampány idejére talán beállnának mögé, de mint mondtam, hosszabb távon bizonytalan lenne a helyzete választási győzelem esetén. Egyébként pedig Márki-Zay győzelme az ellenzék megerősödése ellen hatna – azaz a Fidesz érdekének a közhiedelemmel ellentétben ez volna inkább megfelelő. Nem pedig Dobrev Klára. Egyébként ennél anakronisztikusabban le sem írhatták volna a helyzetet, mint ez az óbaloldalozás.

hirdetés

Akkor térjünk rá az offshore-os DK-s, Ráczné ügyére. Akit megvédett Dobrev is, Gyurcsány is és a Válasz Online-t hazugozták, amiért feltártuk a tényeket. Mi is a különbség ebben meg a NER-ben? Ugyanaz a mi kutyánknak mindent szabad-mentalitás, nemde?

– Mondtam már: ezt szerintem is elszúrták. El kellett volna engedni Ráczné kezét, de egy kampányhajrában ez mindig nehéz döntés – amikor már nincs lehetőség másik jelöltet állítani, a pártok ki szoktak tartani az emberük mellett, hiszen ha nem tennék, azzal önként lemondanának az adott körzetről. Amikor viszont a 7. kerületben bukott le bitcoinbányász DK-s, akkor visszakézből tették ki a pártból. Erre is van tehát példa. Amúgy is: amikor önök 2021-ben óbaloldaloznak, akkor olyanok, mint az őserdőben ragadt japán katonák, akik nem vették észre, hogy negyven éve vége a második világháborúnak.

Mintha a 2010 előtti világot sem visszakívánó Márki-Zay sikere, Dobrev-kihívóvá való előlépése épp azt mutatná, hogy nagyon is létezik ez a törésvonal.

– A valóságban nem. Önök ugyanis leóbaloldalizzák azt is, aki mondjuk két éve lett DK-tag. Totális anakronizmus.

Ha valaki most DK-tag lesz, az nyilvánvalóan Gyurcsány Ferenc politikáját és módszereit támogatja: a 2010 előttieket is.

– Nem. Aki most DK-tag lesz, az egy jól szervezett, céljait elérni képes pártot lát. Márpedig ha valaki politikailag aktív, miért ne egy ilyen pártba lépjen be? Ne tekintsük a DK-t vallási közösségnek, ahol mindenki kritikátlanul hallgatja a főpap szavát!

– Járt ön a Széll Kálmán téren az előválasztási sátornál?

– Voltam arra néhányszor.

Találkozott ott DK-s nénikkel?

– Nyilván vannak fanatikus hívők…

Mintha észrevétlenül már át is ragadt volna önre a stílusuk. A hétvégén például lefutóbolondozta Márki-Zay Pétert…

– Emberből vagyok én is. Valóban felbosszantottam magam azon, amikor egy interjújában tényként jelentette ki, hogy nem volt 2010 után elszámoltatás. Nekem egy év pénzügyminiszterkedés után sok évig kellett ügyészségi és bírósági eljárásokra járnom, és nem azért nem találtak fogást rajtam, mert nem próbáltak, hanem mert nem volt. Úgyhogy valószínűleg rosszul reagáltam, amikor valaki általános jelleggel, mindenkire nézve tagadta, hogy volt elszámoltatás, illetve ugyanígy mindenkit korruptnak minősített, aki a 2010 előtti kormányzati munkában részt vett. Ez azonban nem sajtónyilatkozat volt, hanem egy elhamarkodott, más Facebook-posztjára írt kommentben alkalmazott megfogalmazás. Ezentúl figyelnem kell arra is, hogy egymás közötti beszélgetésnek tűnő kommentekben mit írok, hogyan fogalmazok, mert olykor, lám, ezt is közli a sajtó.

Sajnálja tehát a futóbolondozást?

– Igen, sajnálom. Márki-Zay Péter természetesen nem futóbolond, hanem egy egyébként remek taktikai érzékkel rendelkező politikus, aki viszont szerintem ezt a taktikai érzékét egyelőre olyan egyéni pályán használja saját célokra, ami az ellenzéki építkezést valójában nem segíti.

Szóval nem érzi magán a DK-s nénisedést?

– Nem, de az említettek közül sem mindenki fanatikus, nem véd mindenki mindent 2010 előttről. A jelöltek biztosan nem írhatók le ennyivel, de még a támogatók sem. Én például Dobrev Klárára szavaztam, de számomra is vannak zavaró ügyek a 2010 előtti időkből.

Állampolgársági népszavazás, őszödi beszéd, lemondás helyett rendőrattak, arra kitüntetések, Dataplex, Sukoró… Önnek mi nem tetszett?

– Sukoró-ügyben volt már azért meglehetősen kiterjedt nyomozás, ügyészségi vizsgálat és büntetőbírósági döntés, miközben a végén nekem kellett elmennem a washingtoni választott bíróságon megvédeni a magyar államot, már a Fidesz-kormány alatt. Merthogy Budai Gyula eljárására kártérítési pert tudott indítani a befektető. De nem a Gyurcsány-érára gondoltam most, hanem a mi kormányunk időszakára. Mondjuk arra, amikor a Fidesz és az MSZP elosztotta egymás között a rádiófrekvenciákat – a mi kormányunk ellenében szavazták meg, mi sem tudtunk mit tenni ellene. Azt érdekes módon sosem vette elő Budai Gyula.

Én évekig jártam bíróságra, a saját mutyijaikról meg szó sem eshetett. Márpedig szocialista oldalról olyanok csinálták azokat, akik múlt héten még Karácsony mögött álltak, s akiket Márki-Zay is vár maga mögé. Így üzenni azt, hogy majd ők számoltatják el Dobrevet – ez azért legalábbis vicces.

Össze-vissza keveredtek az emberek a pártokban, egyszerűen nem igaz tehát, hogy az egyik óbaloldal, a másik meg új ellenzék. És ma már nem igaz az sem, hogy ellenzékváltásra van szükség. Éppen elkezdtek kialakulni normális pártstruktúrák – ezeket kellene tovább erősíteni és természetesen a lehető legtisztább és legtisztességesebb állapotban tartani. De nem úgy, hogy ezt a munkát bárki nem elvégezni, hanem önös kampánycélokra felhasználni akarja, amit pártokon kívülről aztán végképp olcsón lehet megtenni. 2018-ra ráadásul éppen abból lett elege az ellenzéki szavazónak, hogy ezt a szembenállást erőltetik egységes ajánlat helyett.

Az előválasztás azért is jó, mert nem ön dönti el, hogy kell-e ellenzékváltás, meg nem is mi, hanem a választó.

– El fogja dönteni, igen, hogy kell-e neki ez az „először Dobrevet kell legyőzni”-hozzáállás vagy sem. A teljes szavazóbázis mobilizálására viszont nincsenek jó hatással ezek a 2018 előtti reflexek.

Nem egymást pocskondiázzák a jelöltek, Márki-Zay is annyit állít csupán, hogy Gyurcsány miatt Dobrev esélytelen lenne a nagy választáson Orbán Viktor ellen.

– Beszélt azért arról is, hogy kormányváltás előtt ellenzékváltásra van szükség. Nem tudjuk, az ilyen szövegek miatt hány szavazót veszít az ellenzék, sőt, akár Márki-Zay Péter maga is.

A Karácsony visszalépéséhez vezető felmérések azt jelezték, hogy sok szavazót épphogy megnyert vele.

– Meggyőződésem, hogy nem ezzel nyert szavazókat.

Hát?

– Inkább azzal, hogy ügyesen játszotta el a méltányos tárgyalófelet, aki szükség esetén hajlandó visszalépni és nem kapaszkodik a hatalomba. Karácsony pedig életében először a legrosszabb pillanatban kezdett el keménykedni. Épp akkor, amikor ezzel azt mutatta, hogy ő viszont semmilyen körülmények között nem engedi el a pozíciót. Ráadásul eközben mindent felajánlott, még egy társminiszterelnöki tisztet is, csak hogy ne neki kelljen visszalépnie. Kétségtelen tény, hogy ezt a menetet Márki-Zay politikai értelemben lényegesen ügyesebben játszotta végig, hiszen a szavazók végső soron Karácsonyt büntették meg azért, amit valójában ő tett. Hiszen amint kijöttek a számára előnyös közvéleménykutatási eredmények, ahol már érthetően a méltányosabbnak tűnő jelölt mögött sorakozott fel több támogató, azonnal stratégiát váltott és kiderült, hogy ő nem lépne vissza soha. Karácsony meg végül igen. Emiatt viszont az is kétséges, hogy ezzel hosszabb távon mennyi támogatót lesz képes megtartani. Ráadásul nem is gyűjtött annyit, amennyire számított.

Honnan tudja?

– Ő maga mondta el a teóriáját: hogy a Jobbik- és a Momentum-szavazók hozzá számítandók Jakab Péter és Fekete-Győr András kiesése után. Ehhez képest még azokban a mérésekben is csak második volt Dobrev mögött. Aki tovább erősödött az elmúlt héten is. És erősödhet még tovább: a korábbi Karácsony-szavazók is nagy számban pártolhatnak hozzá – több MSZP-s jelölt is jelezte például, hogy rá fog szavazni, nem Márki-Zayra.

„Össze-vissza keveredtek az emberek a pártokban” (fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs)

Szóval Dobrev győzni fog?

– Nem tudom. Csak remélem.

2010 után többször is ütött meg kritikus hangot Gyurcsány Ferenccel szemben. Mi történt önnel?

– Eltelt tíz év. Mások lettek a fő kérdések. Másrészt: Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy nem kíván kormányzati szerepet vállalni.

Csak éppen a felesége lenne kormányfő.

– Amire hadd mondjam azt, amit a saját feleségem kapcsán is mondtam: ne tegyünk már egyenlőségjelent két ember közé csak azért, mert házasok!

Más a helyzet, mint önöknél. Dobrevnek Gyurcsány a pártelnöke is. Azzal a programmal házal, amelyet a férje határoz meg.

– Dobrev autonóm személyiség, teljesen más karakter, mint Gyurcsány Ferenc. Nézzék meg: miközben a DK tábora egyébként valóban elkötelezett és harcos tábor, Dobrev Klára volt a legsimulékonyabb az összes jelölt közül. Nem arról beszélt az első forduló után sem, hogy miért nem jó Márki-Zay, miért nem jó Karácsony, hanem arról, miért lenne ő jó az ország élén.

Megnyerte az első fordulót. Ilyenkor ez a helyes stratégia.

– Azért akit ennyit támadnak, az hajlamos visszavágni. Mégsem tette. Ennek vannak személyiségbeli okai is, nem csak a stratégiai érdekek vannak a háttérben.

Dobrev még Schiffer Andrást ejnyebejnyézte néhány éve, amiért kezet mert fogni jobbikosokkal. Most meg összeborul velük. Nem csak a stratégiai érdekek vannak?

– A Jobbik átpozicionálását már Vona Gábor elkezdte nyolc éve – ez a Jobbik nem az a párt, amely tíz éve volt. Még akkor sem, ha a szekrényből olykor kiesnek még karlendítős fotók egyes képviselőikről ma is.

Akik mögül aztán nem áll ki Dobrev Klára – vagyunk kénytelenek felvetni újra.

– Valóban. Szerencsétlen pillanatban kapta el őket az a balhé.

Önnek tehát tetszik a DK és a Jobbik összenövése?

– Hogy összenövés, azt önök mondják, nem én. Mindkét párt tudja mindenesetre, hogy a jövő évi választást vidéken lehet megnyerni. Egyáltalán nem baj, hogy ezt a munkát felosztották egymás között. A szűkös erőforrások így jobban hasznosulnak. Hogy ennek folyományaként vissza is léptek egymás javára, hogy kialakult köztük egy hosszabb távú együttműködés, az sem ördögtől való. Pláne akkor nem, ha így meg tudják erősíteni az ellenzék vidéki beágyazottságát. Az ugyanis Márki-Zaynak sincs. Ha részleteiben belemegyünk az első fordulós számokba, azt látjuk, hogy a klasszikus fideszes vidéki körzetekben, ahol egyebek mellett a csalódott konzervatívokat kellene tudni megszólítani és az esetlegesen billegő körzeteket kellene tudni az ellenzék számára megszerezni, Dobrev egytől-egyig jobb eredményeket ért el, mint Márki-Zay.

Nem országgyűlési választáson, hanem tudatos ellenzékieknek szóló elővásztáson, mindössze 300 ezer résztvevővel.

– Amelyen indult Márki-Zay is. Tehát

nekem nem világos, miért gondoljuk, hogy a vidéki a szavazókat ő érné el hatékonyabban. Ez vele kapcsolatban a legnagyobb illúzió. Hódmezővásárhelyen, Budapesten, Pest megyében és Vasban jó eredményt ért el, de vidéken egyébként ő sem létezik.

Azaz még mindig messze a Fidesznek van a legnagyobb esélye jövőre.

– Bőven. Persze. Izgalmas beszélgetés ez az ellenzék listavezetőjének kiválasztásáról, remek dolog az előválasztás, de nem miniszterelnököt választ a héten az ellenzéki közösség, hanem csak egy Orbán Viktornál egyelőre jóval esélytelenebb jelöltet. Hogy az ellenzék egyáltalán partiba kerüljön, ahhoz tényleg a vidéket kell megszólítania. Arra viszont csak a pártok képesek – közülük pedig a Márki-Zay mögé beálló Momentum pont nem. Ők Budapesten erősek. Amit persze nem bánok cseppet sem. Egyáltalán nem baj ez a sokszínűség az ellenzéki oldalon, ha az a pártstruktúrák szintjén is jelentkezik. Kifejezetten előnyös, hogy a Momentum legalább a fővárosban erős bázist tudott építeni.

Azzal egyébként van baja, hogy Karácsony végül visszalépett Márki-Zay javára?

– Miért lenne?

A DK-s reakció nagyjából az volt, hogy ez micsoda antidemokratikus dolog.

– Ne mossanak már össze a legelvetemültebb DK-s kommentelőkkel csak azért, mert Dobrev Klárát támogatom! Nem, a visszalépés egyáltalán nem antidemokratikus. Éppen ezért van két forduló, hogy erre lehetőség nyíljon. Ezzel tehát semmi baj nincs. Bajom azzal van, ha óbaloldalról beszélnek, ellenzékváltásról, vagy tényként jelentik ki, hogy Dobrev nem tudja legyőzni Orbán Viktort.

Az elutasítottsági mérések mind azt mutatják, hogy ez a helyzet.

– Fél évvel az országgyűlési választások előtt. Hány emberre mondták már, hogy ő aztán biztos nem nyer? Orbán Viktor is ilyen volt 2006-os veresége után. Aztán tessék, visszajött kétharmaddal. Szóval a jövőre vonatkozó kijelentésekkel csínján kellene bánni. Főleg, hogy a jövő évi választást nem bülbülszavú miniszterelnök-jelöltek tudják megnyerni, hanem az egyéni képviselők vidéken. Azaz a DK és a Jobbik. Lehet nagyokat szerepelni a magát függetlennek gondoló médiában, de mindenképpen terepen dől el és ezen a két párton múlik, lesz-e jövőre kormányváltás.


Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>

Kategória: Interjú