Orbán járványlaboratóriuma – sok oltás, sok halott, kevés tesztelés

·2021.03.12

Már nem Ausztria Közép-Európa járványlaboratóriuma. Orbán Viktor miniszterelnök merész húzásával új mintát teremtett Európában, amikor nyugati engedély nélküli oltóanyagok millióit rendelte meg. Hazánk ennek köszönhetően második az átoltottságot tekintve Málta után az uniós államok közül. De mi a helyzet a legidősebbek védelmével? Hol tartunk a teszteléssel? Az esetszámokkal? Hogyan előztük be az Egyesült Államok után immár az olaszokat is halálozásban? Hét táblázatba rendeztük az adatokat, hogy konkrét számokon mutassuk be a felemás magyar járványkezelést. 

Ritkán fordul elő, hogy egy esemény egyszerre írja be magát az orvos- és a politikatörténetbe, de múlt csütörtökön ez megtörtént. Európai engedélyt kértek egy olyan vakcinára, amit orosz állami forrásból fejlesztettek ki. Példátlan eset. Magyarország azért nem használ az uniós csatlakozás óta orosz oltóanyagot, mert a nagy keleti birodalom eddig egyetlen vakcinánál sem tette ezt meg. Most egy különösen feszült helyzetben igen, pedig az Európai Unió decemberben döntött a kereskedelmi szankciók újabb fél évvel való meghosszabbításáról Oroszország ellen, és Európának nagy szerepe van abban, hogy az oroszok sportolói a dobogó tetején állva számos sportágban nem hallgathatják meg saját nemzeti himnuszukat a feltárt doppingbotrányok miatt. Most viszont még a közös vakcinagyártás gondolata is felvetődött. 

Az oroszok lépése egyben a magyar miniszterelnök sikere is, aki a tőle megszokott lendülettel ment szembe a nyugati hagyományokkal, amelyek értelmében csak engedélyezett, biztonságos és hatékony készítményeket lehet forgalmazni az unió területén. Kormánya saját gyógyszerhatóságát is jogszabállyal kényszerítette, hogy azonnal engedélyezze a keleti vakcinákat, ha azokat legalább egymillió embernek már beadták, és van olyan társult ország (Szerbia), ahol oltanak velük. A Szputnyik V várhatóan nyugati engedélyt kap május elejére, és onnantól Orbán nem kijátszotta, csak megelőzte a Nyugatot, felismerve a modern technológiával készült, és a nyugati vakcinák hatásosságával vetekedő oltóanyag jelentőségét.

A miniszterelnök – láttuk már tőle többször – hazárdírozott, és most úgy látszik, jót húzott.

A Sinopharm készítményénél is változik az európai államok hozzáállása, miután több visegrádi ország is jelezte, ő is vásárolna Kínától. Áttörés, hogy a majdani európai vakcinaútlevélnél vélhetően a Sinopharmot egyenrangúnak fogadják el a nyugati engedéllyel rendelkező készítményekkel. Fontos szempont, különösen a fiatalok számára, akik az oltástól elsősorban a szabadságuk visszanyerését remélik. 

A Veszprém Megyei Kormányhivatal munkatársa Sinopharm vakcinákat ad át Tóth Imre háziorvos munkatársainak 2021. március 4-én. (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Az orosz oltóanyag ellen kevéssé berzenkedtek a szakértők, a kínainál több volt a kritikus hang. A hazai kétkedők a harmadik hullám gyors terjedését látva sorra változtatták meg a véleményüket. Ugyan változatlanul erről az oltásról tudjuk a legkevesebbet, de amikor 20-30 éves emberek vannak lélegeztetőgépen, és teljes családok kerülnek kórházba, akkor keveseket érdekel, miért maradt el a harmadik fázisú klinikai vizsgálat publikálása, és miért ebből a hagyományos technológiával készülő oltásból vásároltunk több milliót. Mostanra a kezdeti tamáskodók is azt hangoztatják: minden oltás jobb, mint a koronavírus-fertőzés. 

Napi 130-170 halálesetnél még az is mellékessé válik, hogy méregdrágán vásároltuk a kínai oltóanyagot. A 63 eurós ár (30 euró + 5 százalék áfa/adag) olyan magas, hogy Magyarország ezekért az ampullákért többet fizet, mint az eddig beadott összes vakcináért együttesen. Egy kínai vakcina árából két Modernát, négy és fél Pfizert és több, mint tíz AstraZenecát lehet vásárolni. (Illetve lehetne, de valójában nem lehet: a vakcinaunión felül ugyanis nem férünk hozzá a nyugati oltóanyagokhoz.) Miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tegnap a Facebook oldalán közzétette az orosz és a kínai vakcinabeszerzések szerződéseit, kiderült, hogy a kormány a kínai vakcinabeszerzést egy magyar közvetítőcégen, a Danubia Pharma Gyógyszerkereskedelmi Kft-n keresztül bonyolította le.

Száz lakosra jutó, első dózissal beoltottak száma az Európai Unióban 

1. Málta 15,8

2. Magyarország 12,4

3. Dánia  11,5

4. Finnország 11.0

5. Izland 10,4

(adatok: ECDC, 2021. március 11.) 

A keleti vakcina-beszerzéseknek köszönhetően az unióban Magyarország a második helyre került az átoltottság terén.

Az 1,3 millió beadott oltásból 384 ezret tettek ki a keleti vakcinák az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak (ECDC) megküldött magyar adatok szerint. A kormány joggal ünnepli magát, hétvégi vakcinakáosz ide, vagy oda, ma ez a járvány elleni védekezés egyik legfontosabb mutatója. Az eredménnyel Európában Magyarország a negyedik, a félmillió lakosú Máltán kívül csak az Egyesült Királyság (25) és Szerbia előzi meg (23).

Az átoltottsági arány a Worldometer adatai szerint

A több mint kétmillió beérkezett oltóanyagból 1,3 millió adag hasznosult eddig, mintegy nyolcszázezer oltóanyagot még nem adtak be. Különösen az AstraZenecánál alacsony ez az arány, részben a  múlt hétvégén összekuszálódott sms-behívók következtében. A számok azonban félrevezetőek, mert a nyugati oltóanyagok azonnal alkalmazhatóak, míg a keletiek nem adhatók be azonnal az országba való megérkezésük után. A tényleges hatósági vizsgálat csak ekkor kezdődik, minden gyártási tétel átesik egy ellenőrzési eljáráson. A Szputnyik V-ből például százezer csak a hét második felében érkezett meg az oltópontokra. A keleti oltóanyagoknál ezért nem tüntettünk fel százalékos értékét. Ám ettől még tény: százezer számra vannak raktáron beadatlan oltóanyagok, több mint 300 ezer nyugati vakcina szerepel a kimutatásban.

A kínainál nem tűnik rossz aránynak, hogy a rendelőkben levő adagok 66 százalékát elfogadta a lakosság. Azóta többet is, mert az országos tisztifőorvos csütörtöki közlése szerint kifogytak a kínai vakcinából, a tegnap érkezett 450 ezer oltására elegendő újabb Sinopharm ampullák vizsgálata pedig még csak most kezdődik.

A közvélemény türelmetlen, és ezt a kormány is táplálja, amikor sokszázezer főt érintő oltási kampányokról beszél, ám

nem nagyon sikerül egy nap alatt 30-50 ezer embernél többnek beadni az oltást.

A csütörtöki nap nem várt fejleménye volt, hogy a kabinet lényegében feladta a sokaknak reményt adó célt, pedig a kormányfő többször is megígérte, hogy az összes regisztráltat beoltják húsvétig.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy a 60 évnél idősebbek kapják meg a vakcinát az ünnepekig. A korábbi célkitűzéshez fel kellene pörgetni a tempót, mert az utóbbi hetekben a Pfizertől és az AstraZenecatól is százezer feletti mennyiség érkezett, és a két keleti mellett rövidesen már négy nyugati gyár szállít vakcinákat. Áprilistól nagyobb tételeket várnak a csütörtökön engedélyezett belga Janssen (a Johnson&Johnson leányvállalata) egydózisú oltásából is. 

Sikeresek vagyunk az átoltottság terén, ám izgalmas kérdés az is, kik kapják a vakcinát. A cél az egészségügyi dolgozók védelme után a 80 évnél idősebbek átoltása lenne. Ám ez a legnehezebben elérhető lakossági csoport, kevéssé magabiztosan használják a digitális platformokat, és mozgásukban is gyakran korlátozottak. Több nyugati állam késlekedése abból fakad, hogy a rengeteg energiát fektetnek a 80-100 évesek immunizálásába. Jó okuk van rá, ennek a rétegek az oltása mutatkozik meg először a járványügyi statisztikákon, főként a halálozási adatokon. 

Az oltás melletti legjobb kampány, a legerősebb érv, ha gyors javulást hoz a járványügyi adatokban, ahogy az a briteknél és az izraelieknél is történik. A szigetországban sokakat meggyőzhet, hogy a napokban esett hatezer alá a napi új esetek száma, holott január elején még hatvanezer körül tartottak. 

Az első oltást megkapó 80 éven felüliek aránya az EU-ban

1. Izland: 91 százalék

3. Finnország: 67 százalék

2. Málta: 84 százalék

4. Írország: 62 százalék

5. Norvégia: 62 százalék

12. Magyarország: 44 százalék

(forrás: ECDC, 2021. március 11.)

Nem állunk túl jól ezen a téren, nem véletlenül sürgeti Müller Cecília országos tisztifőorvos a nyolcvan év felettiek oltását. Nem kis tömeg ez sem, 504 ezren vannak a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, vagyis százezreket kellene még felkeresni és meggyőzni a védekezés fontosságáról. 

A mozgékonyabb hetvenes és hatvanas korosztály átoltottságában viszont uniós bajnokok vagyunk 33 illetve 17 százalékkal, valószínűleg azért, mert

a háziorvosok a könnyebb ellenállás felé mozdulnak, és előresorolják azokat, akiket gyorsabban tudnak elérni.

Ám ez nem rövidtáv, nem az a kérdés, ki éri el először 12-15 százalékot, hanem az, aki tudja átoltani a lakossága 70-90 százalékát. Orbán Viktor csütörtökön személyesen egyeztetett a világ legátoltottabb állama, Izrael miniszterelnökével. Benjámin Netanjahuval; remélhetőleg a zöld kártyának nevezett vakcinaútlevél és a magyar megfelelőjének kölcsönös elfogadásán túl a tömeges oltások megszervezésének módszereiről is beszéltek, mert ebben lenne mit javítani a magyar eredményeken. 

A magyar oltási igazolást végül is elfogadja az Európai Unió annak ellenére, hogy a kínai és az orosz oltásnak nincs nyugati engedélye (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A járvány elleni védekezés fontos eleme az oltás, de a társadalmi kontaktusok csökkentése, a tesztelés, a karantén betartatása és a gyógyítás eredményessége is meghatározó. A harmadik hullámra döntő hatással van, hogy a vírus megváltoztatta a tulajdonságait. Az angol mutáns sokkal fertőzőbb, bizonyítottan gyakrabban okoz fiatal megbetegedettek között is súlyosabb állapotot. A British Medical Journal cikke szerint az alacsony kockázatú lakosság körében 2,5 ezrelékről 4,1 ezrelékre növelte a halálozást. Önmagában ez nem tűnik magas értéknek, ám napi hat-hétezres, sőt ma már 9000 fölötti fertőzöttségi adat mellett már van súlya. Hiába volt sikeres több állam a második hullám kezelésében, a vírusmutánsok mindezt semmissé tették, 64 százalékkal növelve egy adott csoport körében a halálozás kockázatát. 

Ám csak a hatóságokat nem lehet felelőssé tenni a járványhelyzet alakulásáért.

Hiába zárják be az éttermeket, ha a kijárási korlátozásokba belefáradt emberek egymás lakásán partiznak. Hiába kötelező a maszk, ha a rokonok végig puszilják egymást a családi ünnepeken, például a kisunoka születésnapján. 

A friss fertőzöttek száma egymillió lakosra vetítve 

1. Csehország: 1572

2. Észtország: 1398

3. Málta: 720

4. Magyarország: 646

(forrás: ECDC, 8-9. hét, 14 napos periódus)

Nem állunk jól, az unió negyedik legfertőzöttebb állama jelenleg Magyarország. A lista elején feltűnően magas számban vannak jelen a kelet-európai országok

Kelet-Európát letarolta az angol mutáns, és ebben szerepet játszik, hogy a járvány kezelése szempontjából kulcsfontosságú a népszerűtlen intézkedések időben történő vállalása. A listát vezető cseheknél a politika rossz döntéseket hozott, nem akart népszerűtlenné válni. A lakosság mindenhol nyitást akar, de ennek magas esetszámnál hatalmas a kockázata. A csehek mégis lazítottak a szabályokon karácsony előtt, és ez a mutánsvírus számára nagyon kedvező helyzetet teremtett. Nagy a baj náluk, ezért végül a miénknél sokkal szigorúbb szabályok meghozatalára szánták el magukat: március elejétől a csehek már a saját lakásukban sem fogadhatnak idegeneket, és tilos az országrészek közötti utazás is, hogy ne lepjék el az emberek a síközpontokat. Andrej Babiš miniszterelnök késve lépett, amiért kénytelen volt bocsánatot kérni. 

Tüntetés Prágában a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen: világszerte egyre nehezebb a korlátozások betartatása. Magyarországon látványos konfliktusok nem voltak, de csendben azért lazul a fegyelem (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)

A magyar miniszterelnök az első hullámot letörte, de a második hullámnál már később zárt, érdemi intézkedéseket csak novemberben hozott. A harmadiknál is csak egészen durva esetszámnál vállalta fel a találkozópontokká átalakuló bevásárlóközpontok, vagy a víruskeltetővé átalakuló iskolák, óvodák bezárását. Nem volt könnyű helyzetben: miközben a járványügyi szakértők már kétségbeesve kapkodtak levegő után a harmadik hullám fenyegető trendjeit látva, a közvélemény még mindig nyitást követelt.

A politika addig várt, amíg a magukat járványügyi szakértőnek képzelő laikusok is észrevették, hogy most már tényleg nagy a baj. 

A politika az egészségügyi és a gazdasági szempontok között egyensúlyoz, és minden szigorításnak súlyos ára van. Ám ha későn lépnek, akkor a lezárások elviselhetetlenségét csak növeli, hogy a mutatók még hosszú ideig romlanak tovább. A napi új fertőzések ilyen magas száma mellett nincs realitása két hét utáni nyitásról beszélni. A harmadik hullámnak ugyanis az a jellemzője, hogy ha egyszer bekerült a háztartásba a vírus, akkor gyakran teljesen átfertőzi a családokat, emiatt a brit mutáns okozta esetszámok a zárás ellenére is meredeken növekedhetnek még egy darabig.

Egymillió lakosra jutó tesztek száma

1. Ciprus: 28 ezer

2. Ausztria: 18 ezer

3. Dánia: 17 ezer

4. Litvánia: 15 ezer

5. Horvátország: 15 ezer

21. Magyarország: 2 ezer

(forrás: ECDC, 8. hét) 

A táblázat részben megmagyarázza, miért állunk olyan rosszul a fertőzések terén. Túlságosan keveset tesztelünk, egészen pontosan 1648 vizsgálatot jelentett le hazánk egymillió lakosra a nyolcadik naptári héten.

A kormány nagypolitikai kérdésnek tekinti az oltások beadását, a lélegeztetőgépek beszerzését, de a tesztek számát nem. 

Pedig a koronavírus nehezen felismerhető, de könnyen terjedő betegséget okoz. A beteg szempontjából nem is az első 8-9 nap a lényeges, hanem a betegség ritkábban jelentkező második szakasza, amikor a fertőzés tüdő-, vese- vagy sokszervi gyulladást okoz, illetve trombózist, infarktust vagy más szív- és érrendszeri betegséget. Senki nem tudja, a vírus kinél kelt enyhe tüneteket, és kinél idéz elő súlyos, vagy életveszélyes állapotot, emiatt kell védekezni. Az első szakaszban a tesztelés és a karantén a legfontosabb eszközünk. Ha kevés a teszt, sok fertőzés marad rejtve, és nagyon sok vírus terjed szabadon. Az állam feladata az is, hogy a fertőzötteket elzárja a társadalom többi részétől, ebben is gyengén teljesítenek a hatóságok. Noha az angol mutáns többeket és hosszabb ideig képes fertőzni, mégis csak az aktív esetek harmada van karanténban. A többiek szabadon járhatnak-kelhetnek, fertőzhetnek. 

Koronavírusos halálozás a világban egymillió lakosra (2021. március 11.) 

1. Csehország: 2110

2. Belgium: 1922

3. Szlovénia: 1884 

4. Egyesült Királyság: 1837

5. Magyarország: 1711

(adatok: worldometer.com)

Magyarországon egymillió lakosra vetítve 1711 ember halt meg a járvány kezdete óta, immár nem csak az Egyesült Államokat (1633), hanem Olaszországot (1675) is megelőzzük. Kétségtelen, hogy a magyar lakosság egy részének rossz egészségügyi állapota, önpusztító életmódja is összefügg a halálozási adatokkal, ám az állami vezetésnek is van szerepe ebben, az alacsony tesztszám miatt nagy számban veszítettük el szociális otthoni, ápolási, kórházi osztályokon lévő időseket. 

A kormányzat felelőssége az is, hogy az egészségügyi adatokat zártan kezeli, az intenzív osztályokon gyógyítók sem ismerhetik meg egymás eredményeit, mert a halálozási adatok túl sokkolóak lennének a lakosság számára. Pedig így derülne ki, mely gyógymódok hasznosak igazán, és melyek nem a betegek számára. 

A kép tehát felemás: nagyon súlyos a járványhelyzet, de van mivel védekezni.

Ugyanakkor nem csak a több oltóanyag az oka a sikernek, hanem az is, hogy a nyolcvan éven felülieket kisebb arányban oltjuk, a könnyebben elérhető időseket nagyobb számban. A kampánynak fel kell pörögnie, és ebbe az egészségügy új szereplői is lendületet vihetnek. A vakcina beadása mégsem agyműtét, hogy csak szakorvos végezhesse: számos országban a patikustól a nővérekig terjed a segítők köre, és nem csak kórházakban és rendelőkben – ahol most fertőzöttek tömegeit kell ellátni –, hanem sportcsarnokokban, templomokban, patikákban is oltanak. Igaz, három európai nemzetet leszámítva így is kisebb számban, mint Magyarországon. 


Nyitókép: a miniszterelnököt is kínai vakcinával oltották be; fotó: Orbán Viktor Facebook oldala

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál