Itt a nagy izraeli vakcinakísérlet eredménye: sokkal jobb a vártnál

·2021.02.17

Négymillió oltáson is túl van kedd este óta Izrael, amely nemcsak azért lett a világ legátoltottabb országa, mert többszörös árat fizetett a Pfizernek, hanem mert vállalta: három hónap alatt átoltja a teljes lakosságát, és nyilvánossá teszi az erről szóló adatokat. Az új járványlaboratóriumban olyan dolgok történnek, amit elhinni is nehéz. Vajon elég-e a nyájimmunitás eléréséhez, ha van elég vakcina? Hogyan lehet érdekeltté tenni a lakosságot az oltásokban? Tényleg behozhatja Magyarország Izrael előnyét a kínai és az orosz vakcinák tömeges érkezésével? Milyen lesz a világ első vakcinaigazolványa élesben?

December 19-én az izraeli televíziók élő adásban mutatták be, hogyan kapja meg az első izraeli állampolgár a koronavírus elleni oltóanyagot. Az első állampolgár történetesen maga Benjámin Netanjahu miniszterelnök volt, akit orvosa, Berkovitz doktor oltott nemzeti lobogók és a kamerák előtt. Közben kint tüntettek a politikai „oltakozás” ellen. Most kedden újra kamerák előtt oltottak, amikor a kilencmillió lakosú Izrael bejelentette, hogy beadták a négymilliomodik vakcinát. A világon senki más nem volt még képes arra, hogy lakossága 45 százalékát beoltsa. 

Miközben Európában lassan csordogál az oltóanyag, Izrael már egészen másfajta gonddal küzd: hogyan lehet tartósan mozgósítani annyi jelentkezőt, hogy lakossága egy-másfél százaléka mindennap megkaphassa a vakcinát? Oltóanyaga ugyanis még mindig van bőven. 

Hogyan lett Izrael a legsikeresebb vakcinabeszerző az egész világon? Ha valaki azt hiszi, hogy csak a pénz miatt, biztosan téved.

Izrael látványosan szembement azzal az elvárással, hogy a gazdag országoknak nem szabad magukhoz ragadni az összes oltóanyagot, vakcinacionalizmus helyett oltásegyenlőségre van szükség, a szűkösen rendelkezésre álló ampullákból juttatni kell a fejlődő világnak is. (Nemcsak humanitárius okokból, hanem azért, mert azok az országok, amelyek kimaradnak a védekezésből „mutánskeltetőként” működhetnek, és olyan ellenálló koronavírusokat hozhatnak létre, amelyek ellen hatástalanok az oltóanyagok.) Izrael nem törődve ezzel simán leszerződött a Pfizer gyógyszergyárral arra, hogy a teljes lakosságát, vagy legalábbis a 16 évnél idősebbeket március végére beoltják a nálunk is használt, jelenleg a világ legmagasabb hatékonyságú vakcinájával. És kizárólag azzal.  

Az üzlethez négy dolog kellett:

1. rossz izraeli járványhelyzet;
2. sok pénz;
3. különleges kapcsolatrendszer és
4. fejlett egészségügyi informatikai rendszer.

A sikerhez pedig még valami. Szerencse. Ezt a legegyszerűbb belátni: pont arra az oltóanyagra szerződtek, amelyik eddig a leghatásosabb valamennyi közül. Az első feltétel adott volt. Izrael a járványsújtotta országok közé tartozik, kilencmillió lakosára félmillió igazolt fertőzés és 3700 haláleset jut. Tehát több fertőzött, de jóval kevesebb haláleset, mint Magyarországon. Az Európai Unió 14 dollárt, Izrael 30 dollárt fizetett az oltóanyag adagjáért, de egyes információk szerint ennél is többet, közel ötvenet. A zsidó állam azonban nem csak a több százmillió dolláros felár miatt kapott több vakcinát. Mérete és egészségügye miatt kiválóan alkalmas arra, hogy modellezze, kialakítható-e mindössze három hónap alatt a nyájimmunitás.

Emellett döntő szerepe volt annak is, hogy Netanjahu közeli kapcsolatot épített ki a Pfizer görög vezérigazgatójával, Albert Bourlával, aki híres thesszaloniki zsidó családból származik. A második világháború egyik legmegrendítőbb tragédiája, hogy a nácik Thesszaloniki spanyol eredetű szefárd zsidói közül alig hagytak életben valakit. Albert Bourla nagyszülei a túlélők között voltak. Megvolt a kapcsolati háló, a miniszterelnök meg tudta győzni a világ első engedélyezett oltóanyagának gyártóját, hogy kössenek előnyös üzletet. 

Megkötötték.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (j) és Juli Edelstein egészségügyi miniszter (k) Pfizer-vakcinaszállítmányt fogad a tel-avivi Ben Gurion reptéren 2021. január 10-én. Fotó: AFP/Pool/Motti Millrod

Netanjahu kormánya mindössze három nappal a kamera előtti oltás után megbukott a költségvetési törvény szavazásakor, az alkotmány szerint ilyenkor új választásokat kell kiírni. A választás március végén, az oltáskampány hajrájában lesz. Február elején folytatódott a miniszterelnök elleni büntetőper is, amely vesztegetés, bizalommal való visszaélés és csalás vádja miatt indult. Netanjahunak muszáj felmutatnia valami győzelmet, személyes ügye lett tehát a vakcinahadművelet, közel húsz alkalommal egyeztetett közvetlenül a Pfizer-vezérrel. Végül megalkudtak: Izrael nem egyszerűen oltóanyagot vett, de felajánlotta, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a teljes népességét beoltja, és megnyitja az adatbázisait a gyógyszeripari óriás előtt. 

Talán a kívülálló számára utóbbi nem tűnik az üzlet fontos részének, ám a Pfizer számára óriási jelentőségű. A 21. század nagy nyersanyaga az adatvagyon, mivel a szuperszámítógépek lehetővé teszik óriási adathalmazok gyors elemzését. Senki a világon nem tudja például százezres tömegen vizsgálni az oltás mellékhatását a cukorbetegre – nincs annyi pénz a világon –, az amerikai gyár azonban vélhetően ilyen részletességű anonimizált adatokhoz jut hozzá köszönhetően a fejlett izraeli egészségügynek. 

A megállapodás azért is fontos, mert senki nem tudja, mennyi ideig védenek a vakcinák, az izraeli új fertőződések viszont bekerülnek a hivatalos adatbázisba. Minthogy mindenki egyféle oltóanyagot kap, magas átoltottság mellett elég ránézni a fertőzési, kórházi és halálozási adatokra, hogy lássuk, ha baj van. Máshol ez bonyolultabb, mert többféle és eltérő hatásosságú anyaggal oltanak. Magyarország például rövidesen öt (három nyugati és két keleti) vakcinával. Izrael kizárólag Pfizerrel. 

Egyelőre még a vakcinahiánytól nyög a világ, de csak az AstraZeneca képes lesz idén 3 milliárd ember oltására elegendőt szállítani. A Novavax – amelynek már folyamatban az európai engedélyezése – kétmilliárd adagot ígér év végéig, a német kormánytámogatással rövidesen piacra lépő CureVac is milliárdos tételben értékesít oltóanyagot.

A 2021-ben kétmilliárdos gyártást tervező Pfizeren kívül legalább hat ígéretes „milliárdos” szereplő lehet a piacon. A verseny még csak most kezdődik.

A következő szakaszban, amikor a világnak már lesz elég vakcinája, nem a mennyiség, hanem a minőség lesz a döntő. A Pfizer pedig élesben mutatja be, mit tud. Ahogy az első hullám idején a világ Kínát, Olaszországot és Svédországot figyelte, most az izraeli példát nézi mindenki.

Az első milliókat mindenhol könnyű oltani. A neheze akkor következik, amikor a bizalmatlanok kerülnének sorra. Decemberben a többség még Izraelben is szkeptikus volt, csak a lakosság 40 százaléka szeretett volna azonnal oltást kapni. A zsidó férfiak 8, a nők 17 százaléka; az izraeli arab férfiak 29, a nők 41 százaléka utasította el az oltás lehetőségét. Eleinte a legfőbb ellenállók az ultraortodoxok és az izraeli állampolgárságú palesztinok voltak, de éppen ezt a két csoportot érintette legsúlyosabban a járvány. Ez enyhítette az ellenállást, de nem tüntette el. 

Miközben Izrael a mintaállam az oltás terén, a lakosság egyes csoportjainak fegyelmezettségéről ez már aligha mondható el. Például a nyitás részeként kültéren most péntektől engedélyezik 20 ember találkozását, január végén mégis mintegy tízezer, zömmel maszk nélküli ultraortodox férfi kísérte a koronavírusban 99 évesen meghalt Meshulam Dovid Soloveitchik rabbi koporsóját. Az ultraortodoxok és a palesztinok a korlátozó szabályokat figyelmen kívül hagyva rendszeresen tartanak vallási szertartásokat, esküvőket és temetéseket. Az angol mutáns pedig szinte szétspriccel a résztvevők között: a kórházakat fiatal fertőzöttek töltik meg.

Az oltással viszont hihetetlen tempóban haladnak: február hatodikáig a 60 év felettiek 80 százalékát átoltották, most már 84 százalék körül tartanak. 

A járvány szomorú tapasztalata, hogy szétszabdalja a társadalmakat, az áldozatok nagy része mindenhol az idősek közül kerül ki. Izraelben is megmaradt az öregek és a fiatalok közötti szakadék, de éppen fordítva. A halálozás 29 százalékkal emelkedett a fiatalabb, oltatlan generációknál, az oltott idősek körében viszont 31 százalékos volt a fatális esetek számának csökkenése. A 60 év alattiak közül 15 százalékkal többen kerültek kórházba, a már oltott idősek közül 39 százalékkal kevesebben – derült ki a Weizmann Institute of Science adataiból. A fertőzöttek száma két és félszer gyorsabban esett vissza az immunizáltaknál, mint az oltatlan fiataloknál. 

Az új fertőzések nem tűntek el teljesen, ám amíg az oltottak 0,06 százaléka kapta el a vírust, addig a többieknek 1,7 százaléka. A veszély 28-szor nagyobb az oltatlanoknál, mint az oltottaknál

– az eredmény sokkal jobbnak bizonyult a vártnál. A járvány harmadik hulláma által sújtott országban így is 5153 új esetet regisztráltak hétfőn, ám közöttük az oltottak nagyon kis arányban fordultak elő.  

Az izraeli tudósok lenyűgöző kutatásokat közölnek. A fontos gyógyszereknél máskor is előfordul, hogy az engedélyezés után néhány évvel megnézik, hogyan működnek a „valóságban”, amikor hétköznapi embereknek hétköznapi orvosok írják fel. Az azonban példátlan, hogy két hónappal egy szer engedélyezése után már milliónyi páciens adatát elemezzék. Innen tudjuk, hogy az oltóanyag 94 százalékban megelőzi a súlyos eseteket kialakulását.

A koronavírus miatt meghozott korlátozások ellen tüntetnek Jeruzsálem ultraortodox negyedében, Meá Seárimban 2021. február 9-én. Fotó: AFP/Ahmad Gharabli

A világ azért nézi árgus szemmel Izrael példáját, mert mindenki a nyájimmunitás megszerzésére hajt, de közben senki sem tudja, sikerülhet-e ez egyáltalán. Az oltással nagy valószínűséggel egy szezonális kórokozót kellene kiktatni, miközben a nagy oltási sikerek a mumpsztól a himlőig, a gyermekbénulástól a tbc elleni védelemig nem ilyen fertőzések kivédésénél születtek. Az influenza szezonális betegség, s bár évtizedek óta oltunk ellene, a vírus velünk maradt, és az ideit leszámítva minden évben tömegeket betegít meg. De mi történik a koronavírussal, ha milliókat oltanak be ellene?

Adódik egy másik kérdés is: miért nem Magyarország szerződött le az adatbányászásra? Hiszen legalább olyan egészségügyi adatvagyonnal rendelkezünk, mint Izrael, sőt talán még gazdagabbal. 1995-ig visszamenőleg látjuk a kórelőzményeket, elvileg még azt is meg tudnánk mondani, hogy a már beoltott emberek táppénz- és egészségügyi kiadásai hogyan viszonyulnak a beoltatlanokhoz, mert mindent egyetlen számon, a társadalombiztosítási azonosítási jelen (taj) tartunk nyilván. Ám ahhoz, hogy ez a lehetőség valósággá váljon, bátorító közegre lenne szükség, számos tudományos publikációra – és a politika részéről a feltárt eredmények elviselésére és az egészségpolitikába való beépítésére.

A választásra készülő Izraelben a kormányfő mindent egy lapra tett fel, és Izrael most teljesen más logika alapján működik, mint a világ többi része. Annak ellenére fontolgat nyitást, hogy minden hasonló helyzetű ország éppen most zárja magára a kapukat. A zsidó államban például a friss fertőzések 80 százalékát a hiperfertőző angol mutáns adja, de a gyors oltási kampány miatt nem aggódnak különösebben emiatt, mert a Pfizer vakcinája az angol vírus ellen is hatékony. 

Izrael tehát nyit, mégpedig három lépcsőben. Először a határokat teszik szabaddá, itt a pontos szabályok még nem ismertek. 

Második elemként a zöldkártyának hívott vakcinaigazolvány segítségével újraindítják a gazdaságot. A második oltás meglétét igazoló kártya felmutatása megnyitja a hotelek, múzeumok és más kulturális intézmények, az éttermek, az uszodák, a bevásárlóközpontok, a sportpályák kapuját és a külföldi utazás lehetőségét. Vagyis az oltottak, de csak ők, visszakapják a szabad életet. 

Izrael több országgal tervez kétoldalú megállapodást arra, hogy a turizmust is felélessze. A tervek szerint a zöldkártyával rendelkezők már áprilistól szabadon utazhatnak néhány közeli országba. Nem tűnik túl nagy kockázatnak, mert a zsidó állam csak az európai hatóság engedélyével is rendelkező vakcinával olt, és példátlan transzparenciát biztosít. Látható például, hány oltott fertőződött meg például a második Pfizer vakcina beadása utáni 21. naptól (egy sem). 

A négymilliós szám grandiózus, utolérhetetlennek látszik, de nem az. Izrael január 18-án tartott ott, ahol most Magyarország: népessége 5 százalékának beoltásánál. Nem több, mint egy hónapja.

Március végéig mi nem fogjuk elérni a négymilliós szintet, de nálunk is gyorsan felpöröghet az oltások száma. Orbán Viktor miniszterelnök szavaiból az derül ki, hogy 2 millió 448 ezer ember regisztrált eddig az oltásra, és ennyi embert húsvétig be lehet oltani. Májusig sokkal többet is, mert csak a keleti vakcinákból – ha tényleg megérkeznek a szállítmányok – 3,5 millió darabot kapunk néhány hónapon belül. Március végéig 1,6 millió adagra számíthatunk az oxfordiból, és jövő hónaptól már gyorsabban érkezhet a Pfizer terméke is. Van még három engedélyezés alatt álló nyugati készítmény: a belga–amerikai Janssen (Johnson&Johnson), az amerikai Novovax és a német CureVac. Ezek mindegyike tömegvakcinának ígérkezik, jelentős tételeket kaphatunk belőlük, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) néhány héten belül – mint várható – igent mond rájuk. 

A magyar miniszterelnök június elejére közel hétmilliós átoltottságra számít. A megrendelt vakcinák száma alapján ez nem lehetetlen, de ehhez meg kell változnia a lakosság hozzáállásának. Nálunk nemcsak az oltási hajlandóság alacsony, de miközben a legtöbb oltóanyag a világ vezető gyógyszergyártóinak technológiai csúcskészítménye, sokan ezeket is fitymálva emlegetik. 

A nehéz pillanatok akkor érkeznek el, amikor már mindenkit beoltanak, aki egyébként is oltatná magát, és a többieket kell meggyőzni az oltás fontosságáról.

Az izraeli példa azért is fontos, mert választ adhat arra is, elérhető-e egyáltalán a felnőtt lakosság minimum 70, de inkább 90 százalékára kiterjedő nyájimmunitás? Vagy annyi ideig kell győzködni a szkeptikusokat, hogy közben az első oltások már elveszítik a hatásukat, és saját farkát kergető kutyaként végtelen köröket leszünk kénytelenek futni?

Izraelben a négymilliós szám nem pusztán a legidősebbek oltásából származik. Egyszerű regisztrálni, a legfiatalabbak is megtehetik, akár sms-ben is jelentkezhetnek. Az 50 évnél idősebbeket ugyan előnyben részesítik, de a tudósításokban egészen fiatalok fotózzák egymást az oltópontokon miközben megkapják a vakcinát. Izraelben az a tény, hogy már fiatalokat is oltanak, nem azt jelenti, hogy 50 év felett valóban mindenkit behívtak volna. Kijózanítóan hatott, amikor kiderült: 570 ezer 50-en felüli nem jelentkezett önként az ingyenes vakcináért.

A korosztály védelme kulcsfontosságú, mivel a halálesetek 97 és a súlyos esetek 93 százaléka őket érinti. Most az önkormányzatok bevonásával próbálják felkutatni és meggyőzni a szkeptikusokat, hogy ők is oltassák magukat. Nem teszik éppen kötelezővé, de majdnem, mert óriási különbség lesz az oltottak és a nem oltottak szabadságfokában. Az egyik szabadon járhat majd moziba, beülhet egy gyorsétterembe a barátaival, külföldre utazhat, a másikat a jelenlegi javaslatok szerint nemhogy moziba, még iskolába sem engedik, sőt, elveszítheti a munkáját is, mert ahhoz is igazolást kérhetnek.  

Van az izraeli programnak egy másik izgalmas pontja is, a nem izraeli állampolgárságú palesztinok ügye. Kelet-Jeruzsálem egészségügyi dolgozóit ugyan beoltották, de az még nem tudható, mi történik például a Ciszjordániából naponta Izraelbe ingázó 133 ezer palesztin vendégmunkással. Említettük már a virológusok figyelmeztetését, az átoltottságnak azonos szintűnek kell lennie, mert az „oltási rések” kedveznek a veszélyes mutánsok kialakulásának. A palesztin területek azonban nem résként, hanem szakadékként tátonganak Izrael mellett, az ötmilliós palesztin népet tízezer orosz Sputnik V ajándékvakcina mellett kétezer izraeli felajánlással kezdik oltani. Az Egészségügyi Világszervezet Covax segélyakciójából 270 ezer ember védelmére elegendő vakcinát remélnek. Miközben Izrael már márciusra megszerezheti a nyájimmunitást, a palesztinok mintegy 20-30 százaléka kapja meg az oltást – az év végére. 

Tanulságos lehet számunkra az izraeli példa azért is, mert sokan azt remélik, hogy az oltások beadása után egyik percről a másikra eltűnik a járvány. Sajnos nem. A december 20-án indult a vakcinációval január végére a lakosság 33 százaléka megkapta a Pfizer vakcina első adagját, és 19 százalék a másodikat is, ám nemhogy javult volna a helyzet, megduplázódott a kórházban ápoltak száma, és a görbe nem akart lefelé indulni. 

Az izraeliek már azon aggodalmaskodtak, hogy az oltóanyag fabatkát sem ér. Persze az immunvédelem csak a második oltás utáni hetedik napon, vagyis nagyjából az első utáni 30. napon alakul ki, de nagyon nehéz volt ez kivárni. Dvir Aran izraeli tudós, a haifai Technion Israel kutatója azonban kimutatta, hogy már az első oltás is 54-59 százalékkal csökkentette a súlyos tünetekkel járó fertőzés kialakulását, a második adag beadása után hét nappal pedig ez az arány már 94 százalékos volt. (Ez érték alacsonyabb a klinikai vizsgálatokban rögzítettnél, mert az az enyhe tüneteknél is 95 százalékos védelmet jelzett.)

Az oltás élesben is működik, de csak azoknál, akiknek be is tudják adni.

A jelek szerint ez Izraelt legalább olyan kemény próbatétel elé állítja, mint maga a vakcina megszerzése. Most a fiatalokat próbálják meggyőzni, ám náluk a vírus ritkán okoz súlyos betegséget, és sokan nem látják egyéni hasznát az oltásnak. A nyájvédelem kialakulásához azonban rájuk is szükség van. A gazdaság szereplői már alig várják az újraindulást. Jeruzsálemben a vendéglősök is kampányolni kezdtek az oltás mellett. Ők ingyen menüvel szeretnék vonzani a fiatalokat, pizzával, humusszal, édességgel és kávéval ajándékozzák meg a bátrakat. Ez az ő befektetésük abba, hogy rövidesen már fizető vendégként térjenek vissza hozzájuk.


Nyitókép: ultraortodox zsidó férfi megkapja a koronavírus elleni vakcinát az Ichilov Egészségügyi Központban a Tel-Avivtól keletre fekvő Bnei Brakban 2021. február 11-én. Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál