Egy mítosz vége – ezért nem nyitottak ma újra a középiskolák

·2021.01.11

Novemberben egyetlen hét alatt kétezer 15 évnél fiatalabb gyerek fertőződött meg Magyarországon a koronavírustól. Igaz lenne mégis, hogy a vírus hatására a gyerekek kevéssé betegszenek meg, és kevéssé is fertőznek? Több friss kutatás szerint ennél bonyolultabb a helyzet, a tíz év feletti gyerekek szerepét át kell értékelni a vírus hordozásában. A kormány január 11-én tervezte a középiskolák újranyitását, de végül elállt a tervtől, marad a digitális oktatás. Az általános iskolák viszont nyitva maradnak. De miért, ha a rettegett angol vírusmutáció a gyerekek körében is erőteljesen terjed?

Epidemiológus tervez, az élet végez – nagyjából így lehet összefoglalni a szeptemberi iskolakezdést követő tapasztalatokat. Történt ugyanis, hogy tavasszal a világ nagy része a gyermekeket féltve azonnal bezárta az iskolákat, így ősszel nem volt elegendő tapasztalat arra, hogyan viselkedik a vírus a gyermekközösségekben. Az a néhány hely, ahol az iskolák tovább működtek – például a svédeknél 16 éves kor alatt és egy-két ausztrál tartományban –, nem keltett aggodalmat. Nem tűnt riasztónak, hogy általában több tanár fertőződött meg, mint gyerek. Bár a pedagógusokat ez nyilván nem nyugtatta meg, a tudósok arra következtettek, hogy a kicsik kevéssé adják át a vírust.

Mindenesetre, amikor a nyár végén néhány hétre több európai országban kinyitottak az iskolák, nem nőtt meg a fertőzések száma. A második hullámot nem a tanév kezdete, hanem a nyári szünet, a tengerparti bulik és az ottalvós táborok indították el.  

Tavasszal csak arra volt tudományos bizonyíték, hogy a gyerekeknél kisebb arányban okoz tüneteket a koronavírus. (Ha mégis, akkor viszont gyorsan alakul ki életveszélyes állapot, amelynél azonnal kórházba kell vinni a gyereket.) Ám azt már a járvány legelején észrevették a kínai tudósok, hogy van egy éles életkori határvonal: nagyjából tízéves kor alatt valóban sokkal ritkábban fertőznek és fertőződnek meg, az ennél idősebbek viszont gyakrabban. 

Az epidemiológusok mindenesetre tudták, hogy a gyerekek is továbbadhatják a vírust, ezért már eleve szigorú szabályokat hoztak. Kezdeményezték a tíz éven aluliak és a tíz évnél idősebbek különválasztását az iskolákban, valamint buborékok képzését, hogy a gyerekcsoportok ne keveredjenek egymással. Így, ha valaki megfertőződik, a teljes buborékját azonnal karanténba lehet küldeni. A gyerekek legalább másfél méterre üljenek egymástól, és az osztályok ne vándoroljanak, hogy a fertőzés ne menjen szét az egész iskolában. A folyosókon maszk viselését és elcsúsztatott szüneteket kértek. Még olyan ajánlásokat is megfogalmaztak, hogy a diákok lehetőleg ne a menzán, hanem a saját uzsonnás dobozukból, az osztálytermekben ebédeljenek.

Hogy ebből a szép elméletből mi lett, azt minden szülő megtapasztalhatta. Egyes iskolák szigorúan vették a szabályokat, és próbálták alkalmazni őket. Mások eleve betarthatatlannak tartották őket: maradt a zsúfolt menza, az egy időben való kicsengetés és a tolakodás a folyosókon. Olyan iskoláról is tudunk, ahol a szaktantermi vándorlást csak akkor állították le, amikor már két pedagógus is kórházban feküdt. Gyakori volt, hogy nemcsak a tankerületek és a pedagógusok, de a szülők sem vizsgáztak jól járványkezelésből. 

Azt azonban eddig nem tudtuk, hogyan vizsgáztak az iskolák a nemzetközi mezőnyben. A járványügyi hatóság ugyan nem hozza itthon nyilvánosságra a fertőzöttek életkori adatait, de az európai járványügyi ügynökségnek (ECDC) rendszeresen megküldi azokat. Innen tudható, hogy a 15 éven aluliak körében a múlt év 48. hetében, november 23-29 között volt a legsúlyosabb a helyzet, akkor 2192 gyerek fertőződött meg. Az országban összesen 38 751-en betegedtek meg, vagyis a járvány ugyanakkor tetőzött a gyerekek körében is, mint másoknál, és ők adták az igazolt új esetek hat százalékát. Közben a népességnek a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 14,5 százalékát tették ki.

A magyar adatok önmagukban nem sokat mondanak, megnéztünk hát néhány másik európai államot is. A németek például valamivel sikeresebben védték meg az iskoláikat: a nyolc és félszer népesebb országban csak hatszor annyi megfertőződött gyermek volt (12 451 az ottani, 51. heti csúcs idején), mint nálunk. Az 5,5 milliós Finnországban 340 fertőzött gyereket azonosítottak a járvány második hullámának tetőzése idején (48. hét). A 4,6 milliós a horvátoknál is kedvezőbb a kép, mint Magyarországon (867 fertőzött, 51. hét).

Ám vannak ellenpéldák is. Az 5,8 milliós Dániában súlyosabb a helyzet, ott 3429 fertőzöttet találtak a 15 évnél fiatalabbak között (51. hét). A nálunk kicsit népesebb Csehország sem tudta megvédeni az iskoláit, háromszor annyian fertőződtek meg, mint a magyar nebulók (6801, 43. hét). A szlovákok a többszörös tesztelési és lezárási hullám után szinte pánikot kaptak, amikor az év utolsó hetében 2354 fertőzöttet szűrtek ki a 15 évnél fiatalabbak közül, holott országuk népessége alig nagyobb a miénk felénél. A 9,5 milliós „járványlabor”, Ausztria sem áll jól, 2920 fertőzött általános iskolást teszteltek a járvány legsúlyosabb időszakában (46. hét). A járványkezelési furcsaságaikról híres svédeknél pedig az év végére ugrott meg a gyerekek körében a fertőzöttek száma, a 10,2 milliós országban 3853 pozitív esetet találtak. 

A helyzetet volt, aki jobban kezelte, mint mi, volt, aki rosszabbul, de a vírust egyik ország sem tudta megállítani az iskolák bejáratánál.

Magyarországon az utolsó iskolai járványügyi adatot december 18-áról találtuk, akkor kilencven iskolát kellett bezárni lokális góc kialakulása miatt. 

A számok mögött az a folyamat látszik, hogy a járványügy nem bírt lépést tartani a fertőzések növekedésével, gyakran a megbetegedő tanároknál is késett a tesztelés és a karantén elrendelése. Kollégáik és a gyerekek az iskolában maradtak, továbbadva egymásnak a vírust. Visszatérő tapasztalat, hogy koronavírusos szülők karantén helyett iskolába küldték tünetmentes gyereküket, jobb esetben csak addig, amíg nem vált biztossá saját fertőzöttségük. Előfordult, hogy egyetlen pedagógus betegsége miatt az egyik iskolában digitális oktatást rendeltek el, a másikban a fél tantestület beteg volt már, mégsem zárhattak be. Helyette összevonták az osztályokat – nesze neked buborék –, egy epidemiológus ennél kevesebbtől is felsikítana. 

A tankerületek egy része úgy viselkedett, mintha a politika elvárná tőlük a titkolózást, és valamiféle szégyen lenne, hogy a magyar gyerekek és tanárok sem ellenállóbbak a vírussal szemben, mint az oroszok, a britek vagy a németek. Ha akadt is néhány jó példa, gyakran nem siették el a fertőzésben érintett iskolák bezárását, főként addig, amíg Orbán Viktor miniszterelnök nem jelentette be a pedagógusok önkéntes tesztelését. Onnantól a tankerületek álláspontja mintha változott volna. November 3-án például összesen 20 iskolában volt rendkívüli szünet vagy digitális oktatás, november 10-én már 50-ben, két hét múlva 134-ben. A csúcsadatot november 27-ről találtuk, akkor 184 teljes iskola volt zárlat alatt és még 221 osztály. 

A számok jelzik, hogy az iskola nem veszélytelen hely, és arra figyelmeztetnek, hogy helyi gócpontok igenis előfordulhatnak.

Hasonlóan a chilei tapasztalatokhoz, a zsúfolt iskolákban nálunk is hamar felütötte a fejét a járvány. A magas osztálylétszámok miatt nemcsak a megfelelő távolságot nehéz tartani, de a higiénés szabályok is sérülnek, mert nincs elég mellékhelyiség a gyakori kézmosáshoz.

A köznevelésben dolgozók koronavírus-tesztelését végző orvostanhallgatók a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztályának ügyfélszolgálatán 2021. január 2-án. Fotó: MTI/Mónus Márton

Egyre több tudományos bizonyíték gyűlt össze, hogy a gyerekek is képesek átadni a vírust, még ha nem is vészesen nagy arányban. Brit kutatók 30 iskolai járványt vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy ebből 22 esetben a felnőttek fertőzték meg egymást vagy a gyerekeket, hatban diák fertőzött felnőttet és csak két olyan esetet találtak, amikor a diákok adták át egymásnak a vírust. Vagyis a 30 halmozódásból nyolc esetben volt diák a vírusgazda. 

Magyarországon azért is lehet sok iskolai fertőzés, mert rengetegen félreértették – sok háziorvos is – az új járványügyi eljárásrend karanténszabályait. Kétféle karantén van ugyanis:

  1. a tünetmentes kontaktszemélyekre vonatkozó 10 napos;
  2. a betegekre vonatkozó, ami akár 40-50 napig is tarthat, és a köhögés, fulladás elmúlta után 3 nappal ér véget, ha a páciens láztalan. 

Ám ehelyett gyakori, hogy mindenkire a 10 naposat alkalmazzák, közösségbe engedik a betegeket, gyerekeket és tanárokat egyaránt. Pedig a koronavírus felnőtteknél sokszor hosszú lefolyású betegség, és éppen a tizedik nap környékén van a fordulópont – akkor dől el, hogy a beteg meggyógyul vagy súlyosabb fokozatba vált a fertőzés.

Az előbbiekből már kiderült, hogy indokolt különbséget tenni iskola és iskola között, mert az alsósok járványügyi kockázata sokkal kisebb, mint a felsősöké, a gimnáziumok felső osztályai viszont mindkettőtől eltérnek. A gimnazisták egy része már nem is gyerek, mert sokan 7 évesen mennek iskolába, 19 évesen érettségiznek, és az ötosztályos gimnáziumokba járók akár húszesztendősek is lehetnek. 

Az életkor fontos, erre mutattak rá dél-koreai kutatók azt vizsgálva, mekkora a fertőzőképessége a különböző korosztályoknak. 5700 koronavírusos 59 ezer kontaktszemélyét vizsgálták meg, és azt találták, hogy a 10 évnél fiatalabbaknál fertőzőképessége fele a felnőttekének, a 10-19 év közöttieknél viszont már nincs különbség – ugyanolyan, mint bárki másé. Ez az első olyan tudományos eredmény, amely szerint a nagyobb gyerekek esetében mítosz a kisebb fertőzőképesség. Ám a tanulmányban is csak a tünetes fertőzötteket vizsgálták, azt továbbra sem tudjuk, hogy mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akik egyet sem köhintenek a fertőzés idején.

Jól látszik, hogy az államoknak okuk van rá, hogy különbséget tegyenek általános iskolás (különösen az alsó tagozatos) és az idősebb diákok között. A nagyobbak felügyelet nélkül is otthon maradhatnak, könnyebben tanulnak egyedül, ezért tűnik jó megoldásnak, hogy a kormány nem engedi január 11-étől vissza a már november 11-e óta otthoni tanulásra kényszerülő középiskolásokat. 

A kabinetnek azonban a döntésénél nem csak a gyerekek fertőzőképességére vonatkozó adatokra kell figyelemmel lennie, hanem a járványhelyzetre is. A múlt héten egyaránt kilenc százalékkal csökkent a kórházban és a lélegeztetőgépen levők, valamint a meghaltak száma az előző héthez képest. A számok a járvány hetek óta tartó leszálló ágát jelzik, de a csökkenő tendencia önmagában nem elegendő, az is fontos, mekkorák a jelenlegi értékek. A napi száz feletti halálozási adat fenyegetően hangzik, az új esetszámok pedig továbbra is magasak. A múlt héten három nap is háromezer körüli új fertőzöttet jelentettek, ami akár egy készülő harmadik hullám előjele is lehet. Nyitásról ilyen magas számok mellett szó sem lehet. Amíg túl sok vírus kering, gyorsan újból emelkedésnek indulnának az esetszámok, következne a harmadik hullám és az újabb lezárás. 

Egész Európa retteg a harmadik hullámtól, mi egy kicsit jobban, mert Magyarországon az összes bevásárlóközpont nyitva lehetett, és várható, hogy az üzletek karácsony előtti zsúfoltsága kedvezett a vírus terjedésének. Nem volna meglepő, ha ez rövidesen az adatokban is észrevehető lenne. Ráadásul több környező országban megtalálták már az angol mutáns vírust. Valószínű, hogy Magyarországon is jelen van, csak még nem tudunk róla – tehát szabadon terjedhet. 

De ha vannak a jelenlegi helyzetnek aggályos pontjai, miért nem zárják be az általános iskolákat is?

A kormánynak ezen a ponton nem pusztán az egészségügyi kockázatot kell figyelnie. A be nem fejezett általános iskola, az oktatásból való kimaradás az egyik legnagyobb és életre szóló szegénységi kockázat. Ezért van az, hogy az államok, amíg csak lehet, nem térnek át digitális oktatásra. 

Értelmiségi családoknál ez a körülmény nem olyan fontos, a kevéssé iskolázott szülők azonban nem tudnak otthon segíteni a tanulásban, és megfizetni egy korrepetitort, ezért gyerekeik könnyebben lemaradnak. Fontos körülmény az is, hogy a kicsiket nem lehet felügyelet nélkül otthon hagyni, így sok szülő kiesne a munkából, még jobban leülne a gazdaság.

A szlovákoknál ennek ellenére a teljes oktatás szünetel, de oktatási miniszterük most az tervezi: legalább az elsősök és a másodikosok visszatérhetnének az iskolákba, de csak szigorú tesztelés után. Ami felettébb szokatlan, Magyarországon ugyanis szóba sem került a kisiskolások, főleg nem a hat-hét évesek tesztelése.

Angliában február közepéig biztosan digitális oktatás lesz, de a frontvonalban dolgozók gyermekei továbbra is bejárhatnak, mert egyébként ki vezetné a mentőket, ülne a boltok pénztáraiban és gyógyítaná az embereket, ha a szülők otthon ülnének a kicsikkel? 

Ausztria úgy próbálja január 18-án megnyitni az iskoláit, hogy ötmillió ingyenes tesztet biztosít az oktatásügynek, és arra kéri a pedagógusokat és a szülőket is, hogy vizsgáltassák meg magukat és a gyerekeket, mert csak így folytatható biztonsággal a tanév. 

Magyarországon is fontos lenne a pedagógusok tesztelése. Ehhez a kormánynak meg kellene vizsgáltatnia, miért maradnak a tanárok tömegesen távol az ingyenes lehetőségtől. Átestek volna már a fertőzésen? Gyors intézkedésre várnak, hogy betegség esetén ne veszítsék el a jövedelmük 40 százalékát? (Jelenleg a százszázalékos táppénz elintézése túl bürokratikus, nagyon hosszú ideig tart.) Körükben is terjed, hogy a betegség olyan, mint az influenza, elkerülhetetlen, ezért jobb túlesni rajta? Pedig még az utolsó január elsejei tesztelésnél is egyszázalékos volt a fertőzöttségük, vagyis szinte minden tantestületben van pozitív eset. Ez veszélyes nemcsak az idősebb kollégáikra, hanem azokra is, akiknek családjában krónikus betegséggel küzdők vagy idősek vannak: a gyerekek hazavihetik a fertőzést.  

Egyre inkább az látszik, hogy addig lehet nyugodtan megnyitni az iskolákat, amíg az országban kevés a fertőzött, ám akkor is csak nagyon szigorú járványügyi szabályok mellett.

Ha viszont elterjedt a koronavírus, akkor már nehéz fellépni ellene az iskolán belül és kívül egyaránt. Európában nehéz elképzelni az Ázsiában megszokott szigort, Dél-Koreában például az első (!) pozitív gyereknél bezárják az egész intézményt. 

Az ECDC is úgy látja, a gyerekek körében a fertőzések száma együtt mozog a társadalomban tapasztalttal, de alacsonyabb szinten. Állítják, hogy helyes védekezéssel ez a szám alacsony szinten tartható, ezért javasol a WHO és az európai járványügyi ügynökség is maszkviselést, távolságtartást, gyakori fertőtlenítést, kézhigiénét. Az államok azonban egyre kevéssé hisznek ebben, és sorra zárják be iskoláikat.

Digitális oktatásra kötelezett tanuló Berlinben 2021. január 8-án. Fotó: dpa/Kira Hofmann

Amíg az első hullámban igazoltnak látszott, hogy a gyerekek csak ritkán terjesztik a vírust, addig a második hullámot éppen a 16 évnél idősebb fiatalok robbantották ki még a nyáron. Magyarországon a közvélemény a gólyatáborok idején figyelt fel a jelenségre, ami mögött az állt, hogy június és augusztus vége között ötszázszorosára (!) nőtt a 15-24 évesek között a fertőzöttek száma.

A britek által felfedezett új vírusmutánsnál azt látják, hogy fertőzőképesebb, mint a korábbi változatok, és főként a gyerekek körében terjed. Ahogy nyár végén a tinik és a fiatal huszonévesek szórták szét a vírust, a harmadik hullám esetleg a még fiatalabbaktól indulhat, ezért is zárták be azonnal az iskoláikat.

A britek véletlenül egészen pontos adatokkal rendelkeznek az új vírusváltozatról. Müller Viktor az ELTE TTK Biológiai Intézetének tudományos munkatársa lapunknak elmondta, hogy éppen a PCR teszteknél vizsgált gének közül az egyik változott meg a szeptemberben Kentben felfedezett vírusban. Így lényegében a briteknél használt normál PCR teszt is megmutatja, hogy a régi vagy az új verzióval fertőzött-e valaki. (Nálunk ez valószínűleg másként van, ezért jelentette ki Müller Cecília országos tisztifőorvos, hogy a PCR nem mutatja ki a mutánsvírust.) 

Az új vírusváltozatot Magyarországon még nem találták meg, de már most tudható, hogy át fogja írni a védekezést.

Most először fordult ugyanis elő, hogy Angliában még a teljes zárlat sem segített, nem csökkent a fertőzöttek száma. Pedig az oltás tömegessé válásáig ez az egyetlen komoly eszköz, amivel vissza lehetett vágni a járvány terjedését. A briteknél a második kijárási korlátozás már nem működött, amire a magyarázat a mutáns vírus megjelenése, mivel ez sokkal gyorsabban terjed, mint a korábbi. Londonban ma minden 30. ember koronavírusos. A lezárás ellenére. 

Magyarország távol áll ettől az értéktől, de valódi számot nem tudunk mondani, csak a megérzéseinkre hagyatkozhatunk, mert az ünnepek alatt értékelhetetlenné váltak a járványügyi jelentések: olyan kevés ember kért tesztet, hogy hetek óta nem lehet tudni, mi a helyzet az országban. A kormány így lényegében bekötött szemmel hoz döntéseket, és azt választotta, hogy csak a középiskolák és egyetemek működését korlátozza. Az általános iskolák működhetnek tovább.


Nyitókép: diákok a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Nagytotál