Lezárás Franciaországban és Németországban: Európa lassan megint karanténba szorul
Franciaországban holnaputántól ismét az egész országra kiterjedő kijárási korlátozás lép életbe, jelentette be Emmanuel Macron elnök. Habár az európai országok kétségbeesetten próbálják elkerülni a tavaszihoz hasonló lezárásokat, egyre több helyen hoznak hasonló intézkedéseket. Pedig még csak az ősz elején járunk. Válasz Online gyorselemzés.
hirdetés
Szolgálati közlemény: keressük a módját, hogy a Válasz Online olvasóinak minél több és gazdagabb tartalmat adjunk. A hírversenybe továbbra sem szállunk be, de időről időre, amikor valami tényleg fontos esemény történik, mostantól gyorselemzéssel jelentkezünk. Olyasmi ez, ami egy lépéssel túl van a híren, de egy lépéssel még innen van a mélyebb, több időt igénylő elemzésen: azt akarjuk egy-egy rövid és aktuális írással megmutatni, hogy történt valami a világban, amire érdemes odafigyelni, és néhány szempontot is adunk, hogy miért gondoljuk így.
Ami történt:
Franciaországban holnaputántól ismét a tavaszihoz hasonló szigorú kijárási korlátozások lépnek életbe, jelentette be tévébeszédben Emmanuel Macron elnök. A döntés nem volt váratlan, napok óta számítani lehetett rá.
A rendelkezés értelmében mostantól az emberek csak indokolt esetben hagyhatják el otthonaikat, ilyennek számít a bevásárlás, az orvos felkeresése és napi egy óra testmozgás. Munkába abban az esetben lehet menni, ha a munkáltató szerint az adott feladatot semmiképp sem lehet otthonról elvégezni, az iskolák viszont nyitva maradnak. Ez az egyetlen különbség a tavaszi lezáráshoz képest.
„A vírus olyan sebességgel terjed, amit a legpesszimistább jóslatok sem jeleztek előre. Mint minden szomszédunk, utolért minket a vírus sebes áradata. Mind ugyanabban a helyzetben vagyunk: az országot elborította a második hullám, amiről tudjuk, hogy durvább, halálosabb lesz, mint az első ” – magyarázta a döntést az elnök.
Amiért ez számít:
Az európai kormányok a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén, az ősz elején még arra törekedtek, hogy elkerüljék a tavaszihoz hasonló szigorú kijárási korlátozások bevezetését. A karantén hatékony, de durva eszköze a járvány elleni küzdelemnek, és a tavaszi intézkedéseknek mindenhol rendkívül súlyos gazdasági, társadalmi és egészségügyi ára volt. Október végén mégis úgy tűnik, hogy Európa elkerülhetetlenül csúszik megint bele a karanténba. Franciaország a mérete miatt külön figyelmet érdemel, de több más országban is sorra vezetik be az újabb korlátozásokat.
- Németországban Angela Merkel kancellár ma jelentette be, hogy novemberben az ország egész területén bezárnak a vendéglők, a bárok, a színházak, a mozik, az uszodák és a konditermek. A szállodákban csak üzleti utazók szállhatnak meg, és magánrendezvényeken legfeljebb tíz ember találkozhat. Az üzletek és az iskolák viszont nyitva maradhatnak. Eddig régiónként és városonként eltérő, enyhébb korlátozások voltak, de ezek nem hozták meg a remélt eredményt.
- Angliában háromszintes korlátozási rendszer van érvényben. A legszigorúbb, 3-as szintű korlátozások egyelőre 8,2 millió embert érintenek, de ez a szám egyre növekszik. Liverpool, Manchester és Nottingham a legnagyobb érintett városok, London egyelőre 2-es szintű korlátozás alá esik. A 3-as szintű korlátozás esetén csak melegételt kínáló vendéglátóhelyek tarthatnak nyitva, beltérben tilos más háztartásban élőkkel találkozni, és az érintett területet csak indokolt esetben lehet elhagyni. A járvány ennek ellenére terjed, és Boris Johnson brit miniszterelnökre hetek óta komoly nyomás nehezedik a kormány mellett működő tudományos tanácsadó testület, a SAGE részéről, hogy vezessen be az egész országra kiterjedő, néhány hétig tartó „tűzgátló” leállást. Skóciában, Walesben és Észak-Írországban a helyi kormányok az angliainál szigorúbb korlátozásokat vezettek be.
- Spanyolországban két napja éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, ami este 23 és reggel 6 óra között van érvényben. Az egyes régiók megkapták a jogot, hogy lezárják a határaikat, és hat főben korlátozzák az emberek találkozásait. A katalán kormány már október közepén döntést hozott a vendéglők és a bárok kötelező bezárásáról.
- Olaszországban először a maszkviselést tették kötelezővé szabad téren is, később korlátozták a vendéglátóhelyek nyitva tartását, majd 6 órától kötelező zárva tartást rendeltek el. Az október 25-én meghozott döntés értelmében a mozik, a színházak, az uszodák és a konditermek bezártak, de az üzletek, a múzeumok és az iskolák még nem. Mindenfajta vásár és rendezvény tilos, családi eseményeken sem gyűlhetnek össze sokan.
- A kisebb európai országok szinte mind hoztak hasonló korlátozó intézkedéseket. Szlovákiában például október 24-én szigorú kijárási tilalom lépett életbe, csak munkába, a lakóhelyhez legközelebb eső élelmiszerboltba és gyógyszertárba lehet elmenni, meg kutyát sétáltatni és kirándulni.
Amit a jövő hozhat:
Macron elnök mostani döntése más európai vezetőket is arra ösztönözhet, hogy kövessék a francia példát. És még csak október van, el sem kezdődött a tél, ami szinte minden európai kormányfő szerint hosszú és nehéz lesz.
Az elmúlt egy hónapban egyre szigorúbb, a mindennapi életet erősen korlátozó intézkedéseket hoztak Európa-szerte, de ezek nem állították meg a járvány terjedését, ezért úgy tűnik, megint a tavaszihoz hasonló teljes lezárás felé tartunk.
Mindeközben itthon a határzár szeptember eleji bevezetése óta szinte egyáltalán nem hoztak új korlátozásokat, és a nyáron megtartott nemzeti konzultáció eredményét Orbán Viktor miniszterelnök szeptember közepén úgy értelmezte, hogy a magyarok nem akarnak újabb leállást, az országnak működnie kell.
Az előttünk álló hetek legnagyobb kérdése, hogy az egyre romló számok mellett meddig lesz fenntartható ez az álláspont.
Vajon Magyarország ezúttal külön utas módon fogja kezelni a válságot, mint ahogy Svédország tette tavasszal? Vagy előbb-utóbb a magyar kormány is kénytelen lesz követni a nyugatiak példáját, akik kezdetben szintén vonakodtak az újabb lezárástól?
Nyitókép: Emmanuel Macron elnök bejelenti a korlátozásokat, fotó: AFP / Ludovic Marin
