Nem a mozgalmárkodástól lesz kevesebb abortusz – lezárjuk a parttalan vitát – Válasz Online
 

Nem a mozgalmárkodástól lesz kevesebb abortusz – lezárjuk a parttalan vitát

A szerk.
| 2019.11.11. | Válasz

Minden magzat halála fájdalmas, és mindent meg kell tenni azért, hogy minél kevesebb abortusz történjen. A Válasz Online pontot tesz az északír abortusz-szabályozással kapcsolatos vita végére. Sokkal fontosabb, ami a valóságban, a válsághelyzetben lévő családokért és a magzatok megtartásáért történik vagy nem történik.

hirdetes

Minden magzat halála fájdalmas, és tenni kell azért, hogy csökkenjen az abortuszok száma – ez volt cikkünk kiindulópontja az északír törvény módosításával kapcsolatban. Ebben tehát aligha lehet vitánk a magukat életpártinak mondó mozgalmárokkal. Mégis kellemetlen helyzetbe kerültünk. A Citizengo magyarországi kampányigazgatójának első, tévedésektől hemzsegő válaszcikkét kommentárokkal ugyan közöltük, de a másodikat visszautasítottuk, mert abban a szerző megismételte az átmeneti, tavaszig tartó északír abortuszszabályozást félreértő állításait. Schittl-Zaymus Eszter a közös gondolkodás helyett rossz hírünket keltette az alternatív nyilvánosságban, azt állítva, hogy nem tudjuk törvényi idézettel igazolni az általunk írtakat, vagyis azt, hogy ha a várandósság nem fenyegeti az anya életét, október vége óta sem lehet a terhesség 28. hetéig egészséges magzatokat csak úgy elvetetni Észak-Írországban.

Az állításunkat természetesen tudjuk igazolni.

1. Az abortusz dekriminalizálásáról az Egyesült Királyság 2019/22 számú törvénye rendelkezik. A 9. paragrafus első szakasza így szól: „Az államtitkárnak gondoskodnia kell arról, hogy a CEDAW jelentés 85. és 86. bekezdésében szereplő ajánlásokat Észak-Írországban végrehajtsák.” (Eredetiben: „The Secretary of State must ensure that the recommendations in paragraphs 85 and 86 of the CEDAW report are implemented in respect of Northern Ireland.”)

2. A CEDAW, az ENSZ Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága, amely 2018-ban elmarasztaló jelentést publikált az északír helyzetről. Ennek a jelentésnek a 85. és 86. szakaszát emeli a törvény kötelező erőre.

3. Eszerint akkor lehet a terhességet megszakítani, ha

– a nő fizikai vagy mentális egészségét fenyegeti,

– a magzat nemi erőszak vagy vérfertőző kapcsolat során fogant, illetve

– súlyos vagy halálos rendellenességben szenved. (A szöveg az FFA= fatal foetal abnormality rövidítést használja.)

4. A törvény tehát

nem egyszerűen csak eltörli az 1961-es büntetőszabályokat (a második szakasszal), hanem azzal egyidőben újakat hoz helyettük. A korlátozások szigorúbbak a jelenleg hatályos magyar szabályozásnál, igaz, ezek csak átmeneti rendelkezések.

5. Az 1945-ös büntető törvénykönyvi szabály arról rendelkezik, hogy Észak-Írországban a 28. hét után csak az anya életveszélye esetén szakítható meg a terhesség. Ez azonban nem azt jelenti, hogy addig bárhogyan, bármikor. A korlátozás a 28 héttől viszont még a magzat végzetes betegsége esetén is bünteti a terhesség megszakítását. Egyetlen kivétel, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti.

Jelezzük: ezt a vitát az idő mára meghaladta. A tét immár nem az átmeneti időszak, hanem a márciustól hatályba lépő új szabályozás. Az pedig, és ebben már első cikkünk írásakor is egyetértettünk, várhatóan sokkal liberálisabb lesz az átmeneti szabályoknál. November negyedike óta erről már politikai nyilatkozattal is rendelkezünk. Akkor jelent meg a kormányzati konzultációra történő felhívás, amely szerint a végleges szabályozás számára a szűken értelmezett CEDAW előírás nem használható. A nők ugyanis a kormányzati álláspont szerint képtelenek lesznek jogi igazolást benyújtani a nemi erőszak – vagy a nehezen körülírható vérfertőzés – tényéről terhességük korai szakaszában. Ezért lényegében orvosi és jogi feltétel nélkül liberalizálnák a korai abortuszt; konzultációt csak arról nyitnának, hogy a terhességet a 12. vagy a 14. hétig engedjék megszakítani. (Az előrehaladott terhességnél a jelenlegi szigetországi joggyakorlatnak megfelelően már nem a 28. hét, hanem a 24. hét az a határ, amikor súlyos vagy halálos magzati károsodásra hivatkozva a terhességet meg lehet szakítani. Most a konzultáció arról folyik, hogy a 21. vagy a 24. hét legyen a határ.)

Az északírek tehát a csaknem teljes tiltástól néhány hónapon belül a korai abortusz teljes liberalizálásáig jutnak el.

Azaz nagyjából oda, ahol Magyarország jelenleg tart.

Továbbra is állítjuk: nem valós cselekvés, ha vitát folytatunk tőlünk távoli országok magzatvédelmi szabályozásának paragrafusairól (ezt részünkről ezennel le is zárjuk), de szó nélkül hagyjuk, hogy idehaza nem kapnak elég segítséget sem az érintett nők, sem az őket segítők, holott okos és türelmes programokkal évi több száz, de akár több ezer abortusz is elkerülhető lenne.

Vitapartnereinknek zárásképp üzenjük: álságos a módszer, amely szerint az északír valóságot és a liberalizált jövőt keresztény alapról bírálják, de közben a hasonló gyakorlatot elfogadó, „régi vágású” magyar „kereszténydemokrata” kormányzatot még csak a szájukra sem veszik. Ugyanazért az abortuszügyben liberális valóságért, amely az északíreknél ma még csak a jövő. Az pedig végképp nem fair, ha az életvédelem kimerül abban, hogy biztonságos budai, pesti, akármilyen otthonaikból elégedetten nyugtázzák: itt vagy ott kőkemény törvények tiltják az abortuszt. Miközben pontosan tudják, hogy ez a fajta „születésszabályozás” illegális formában tömegesen folyik tovább a világban. Ha máshonnan nem, eredeti cikkünkből: abban bemutattuk, hogyan utaztak északír nők tömegesen Angliába – egyébként államilag finanszírozott – abortuszra a teljes tiltás eddigi időszakában. Az márpedig nem magzatvédelem, ha valakinek fontosabb a törvény betűje, mint az illegalitásban elvett életek tömege. Az nem életvédelem, ha valaki paragrafusokért küzd, betiltásért kiált, de nem hajlandó ihletet meríteni a valóságból és segítséget nyújtani annak, aki arra szorul.

Mi a Válasz Online-nál továbbra is a valóságot fogjuk megmutatni. S ha a valóság azt tükrözi, hogy az abortuszok száma nem bűncselekménnyé minősítéssel, hanem a jelenlegi, liberális magyar szabályozás alatt is csökken, nem fogunk törvénymódosítást követelni. Minden magzati élet érték, de a magzatvédelem legjobb útja nem a teljes tiltás. Ahogy azt már januári cikkünkben részletesen bemutattuk: a liberalizált Nyugaton folyamatosan csökken az abortuszok száma. Magyarországon is, de még mindig minden nap közel száz magzatot abortálnak, nem kis részben válságrégiókban élő társadalmi csoportok tagjai. Elemzésünkben demográfiai adatok alapján írtuk körül a legveszélyeztetettebb csoportokat, akiket segíteni kellene és lehetne az ilyen krízishelyzetek elkerülésében. Persze a valóság feltérképezése munkaigényes, de alapja a cselekvésnek, s felelős politikai döntéshozatal esetén – ilyet egyelőre csak remélünk – emberéletekben, megszülető csecsemőkben térülhet meg.

A valóságot figyelmen kívül hagyó, másokat megbélyegző és előre tudhatóan célt tévesztő tiltást követelő mozgalmárkodás pozitív hatásai ezzel szemben kimerülnek a mozgalmárok csoporttudatának erősödésében.

Ami nekik bizonyára jó.

Nekünk viszont semmi dolgunk vele.

Nyitókép: északír kislány egy belfasti mozgalmi freskó előtt. Fotó: Hemis/Philippe Renault

Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

#abortusz