A kampány, amely után Magyarország nem ugyanaz a hely többé

·2019.10.07

„A Válasz Online szerkesztőségével tavaly decemberben arra szerződtünk, hogy publicisztikák helyett történeteket írunk, vészjelzést pedig csak akkor adunk, ha úgy látjuk, hogy tényleg baj van. Most úgy látjuk, tényleg baj van.”

A választás minden normális polgári demokráciában ünnep. A kampány legtöbbször egyáltalán nem az: hajsza a tömegek szeretetéért és gyűlöletéért, egybites szólamokkal, tisztességtelen húzásokkal. A sajtó tapicskol, az értelmiség szörnyülködik, aztán jó esetben pár hónap alatt mindenki elfelejti az egészet. 2019-ben azonban valami eltörött Magyarországon. Az önkormányzati választás előtt a politika olyan elaljasulásának vagyunk szem- és fültanúi, ami egészen új pályát, új minőséget jelent. Öt bizonyítékkal támasztjuk alá, hogy valóban így van.

#5 Kamujelölt a legfontosabb listán

A főpolgármester-választások 25 éves történetében most először fordul elő, hogy teljesen kamu jelölt neve szerepel a listán: a politikai előélettel nem rendelkező trashcelebé, Berki Krisztiáné. (A városvezető személyéről ’90-ben még a Fővárosi Közgyűlés döntött, így 1994 óta, vagyis 25 éve van közvetlen főpolgármester-választás Magyarországon.) A közkézen forgó megfejtés szerint Berkit hatalomközeli spindoktorok biztatták, majd segítették az indulásnál. Erre konkrét bizonyíték nincs, van viszont három gyanús jel. 1) A Fidelitas szeptember 3-án jelentette be „Budapest nem cirkusz” című, Berkit is ábrázoló kampányát, pedig szeptember 9-ig nem is lehetett tudni, hogy a bulvárceleb összegyűjtött-e elegendő számú ajánlást.  2) Bűzlik maga az ajánlásgyűjtés is: Berki úgy adott le 962 ajánlóíven 10 ezer aláírást, hogy a pultjaival alig lehetett találkozni a városban. Önbevallása szerint 8 standdal dolgozott, „jómagam a feleségem, sőt az apósom is és több családtagom”.  3) Berki Krisztián „cirkuszának” a kormányzati sajtóholding lapjai biztosítják a legnagyobb felületet: Berki Krisztián kukába dobta Karácsonyt (Ripost), Berki Krisztián: Karácsony nemcsak Puzséréktól lopott, hanem tőlem is (Bors), Ezt küldte Berki Krisztián a szexbotrányba keveredett polgármesternek – Videó! (Lokál), Berki Krisztián újra nekiment a teljesen alkalmatlan Karácsonynak (Origo) – és még sorolhatnánk. Berki pont a kampányidőszakban kapott teret a KESMA amúgy apolitikus bulvárlapjában, a HOT! magazinban is. A felhajtásból profitál, hiszen pont szeptemberben indult saját műsora a Sláger TV-n, Überkirály címmel.

A médiakörforgás általában így néz ki: Berki Krisztián bemutat valami cirkuszt (például kukába dob egy karácsonyfát), az erről szóló videót kiteszi Facebookra, ezt megírja a Ripost, majd Berki a Ripost-cikket is kiteszi Facebookra. Aztán az egész kezdődik elölről. Az „üzenet” világos: a Fidesz támogatottján, a biztos kezeket sugárzó Tarlós Istvánon kívüli jelöltek világa maga a káosz.

A főpolgármesteri poszt tulajdonosa Magyarország legnagyobb közvetlen felhatalmazással rendelkező politikusa. Ebben a versenyben indultak már esélytelenek (tetszőleges munkáspárti jelölt ’94 óta) és antipolitikusok (Droppa György, 2002), de olyan 2019-ig nem fordult elő, hogy egy diszfunkcionális zavarkeltő neve is olvasható legyen a szavazólapon.

#4 „Hunvald-vírus”: zavarkeltés a legalsóbb szinten is

A lokális képviselői helyekért folytatott versengésben sem alakultak még ki soha ennyire bizarr helyzetek Magyarországon. Gondolhatunk itt akár a Hegyvidéken Jobbik-logóval induló gyurcsányista Vágó Istvánra: az ő választási szórólapjánál jobban talán semmi sem érzékelteti a magyar ellenzék 2019-es helyzetét. Vagy ott van a békéscsabai őrület, ahol Dancsó Tibor DK–Jobbik–Párbeszéd-támogatással indul a polgármesteri székért, Miklós Attila pedig MSZP–LMP–Liberálisok-háttérrel.

Ám ez a kampány elhozta a bizarrság új minőségét is. Nemcsak a börtönviselt Hunvald György és családtagjai indultak rá az egyesült ellenzékre Erzsébetvárosban: a politikusbűnözés csúcstartójaként jegyzett Gál György (ex-SZDSZ) egyik közvetlen rokona is így tett. Szeptember eleji feltáró cikkünkből kiderült, hogy a 47 legnagyobb magyarországi település (Budapest és kerületei, valamint a megyei jogú városok) közel felében előbújtak olyan régi baloldaliak – képviselő- vagy polgármesterjelöltként –, akik közvetve a Fideszt hivatottak segíteni a választáson. A Belvárosban például Schmuck Andor polgármesterjelöltként próbálja elhalászni a baloldal elől a szépkorúak szavazatait, de az egyes választókerületekben is indulnak hozzá kötődő független jelöltek. Például Wodicska Zoltán, aki amúgy arról híres, hogy öt éve már tagja volt a Schmuck-féle Szociáldemokraták-jelöltcsapatnak, amely akkor választási csalás (a Fidesszel való összejátszás) gyanújába keveredett.

A kamujelölt-jelenség tömegesen most először üti fel a fejét önkormányzati képviselői szinteken is. Látható, hogy franchise-szerűen terjedt el majdnem mindenhol, ahol az ellenzéki együttműködés miatt „megéri” a zavarkeltés. Berki Krisztián csak a jéghegy csúcsa.

#3 Migráció: végleg debilizált közbeszéd

Vannak, akik szerint már rég megszűnt annak lehetősége, hogy a normalitás keretein belül beszéljünk a migrációról Magyarországon. Szubjektív érzékelésem alapján azonban ez pont csak most jött el: egészen konkrétan 2019. szeptember 30-án délután 5 óra 37 perckor. Azért tudom ilyen pontosan, mert ekkor került fel Fenyvesi Gábor, a Fidesz salgótarjáni egyéni képviselőjelöltje Facebook-oldalára a sajtótájékoztatós videó, amelyben Fenyvesi komolyan, minden irónia nélkül felvetette, vajon „a városban hirtelen épülő ivókutak a migránsok befogadását szolgálják-e”.

Még egyszer: a Fidesz logó előtt mikrofon elé lépő helyi politikus azzal támadta MSZP-s ellenfelét, hogy az azért épít ivókutakat Salgótarjánban, mert abból akarja itatni az általa befogadni tervezett migránsokat. Ez akkor is 100 százalék őrület lenne, ha nem az egyik legészakibb városunkról, Nógrád megye székhelyéről lenne szó.

A jobboldal a migrációról szóló vitát megnyerte, ami most megy, már csak groteszk bohózat – ezt tavaly februárban írtam, az akkor még létező Heti Válasz online felületén. A helyzet azóta rosszabb lett. Intézményesült a debilizált közbeszéd, amelynek első és legfontosabb jele, hogy hivatalosan Magyarországon ebben a pillanatban is „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” van érvényben, központilag elrendelve. Ebből a sarjadnak aztán az olyan vadhajtások, mint a Fenyvesi-beszéd a migránsoknak épülő salgótarjáni kutakról.

#2 Home pornó a kampányban

A kiszivárogtatott szexvideó a modern kori magánéleti lejáratások atombombája. A politikán kívüli világból a legismertebb talán a 2012-es eset, amikor a Gawker.com felvételt tett közzé Hulk Hogan szépkorú sztárpankrátorról, amint az a barátja feleségével szexel. Hogan követelte a videó törlését, és amikor ez nem történt meg, perre ment. Az ügy végül a Gawker bukását és megszűnését okozta. Nemrég iráni politikusokról jelentek meg titokban rögzített intim felvételek. Az atom viszont azért is atom, mert nagyon-nagyon kivételes esetben robban: a nyugati világban „beárulós” szexbotrány sok volt, videóalapú alig. Például David Campbell munkáspárti ausztrál miniszter 2010-ben azért mondott le, mert levideózták egy kensingtoni melegbárban – pedig „aktus” a felvételen nem volt látható, csupán annyi, hogy Campbell ott volt.

Az ilyesmi Magyarországon teljes tabu volt – mostanáig. A kampányban aztán bő egy héten belül két olyan videó is nyilvánosságra került, amilyen idehaza eddig még soha. Sőt: a Wittinghoff- és a Borkai-botrány világszinten is egyedülálló. Például: a Hogan-felvételen pár másodperc tényleges aktus volt, míg a Wittinghoff- és a Borkai-videót a benne látható részletek miatt nemzetközi pornómegosztókon terjesztették.

A home pornó-háború a magyar közélet újabb mélypontja. Kétszeresen is az: mélypont maga az itthon soha korábban nem látott módszer, a nyilvánosságra hozott szexvideó. Tévedés lenne azonban az egészre csupán eszköproblémaként nézni. Morális mélypont a fotókon és videókon dokumentált házasságtörés, Borkai tette azonban még annál is súlyosabb a lehető leggusztustalanabb, alvilági jachtos-prostis körítés miatt. (A durva maffiamódszerekről, közpénzlopásról szóló vádakat még ide sem vesszük, hiszen azok egyelőre alátámasztatlanok. Egy azonban bizonyos: a Borkai mellett kurvázó, minden kétséget kizáróan felismerhető Rákosfalvy Zoltán Győr egyik legbefolyásosabb üzletembere, az ország második legnagyobb kaszinótulaja, vagyis a NER egyik fő kedvezményezettje, „nemzeti nagytőkés”.) Borkai Zsolt a kampányban „Családapa, olimpikon, polgármester” szlogennel hirdette magát és keresztény Magyarországról szónokolt.

A botránysorozat hosszú távú kárai megjósolhatatlanok. A morális romláson túl a legdurvább következmény a tabuk leomlása. Nagyon meg lennénk lepve, ha mindez egyszeri kisiklás, nem pedig valaminek a kezdete lenne.

#1 Tizenegyedik parancsolat: az erkölcs vége

„A bajtársiasság azt jelenti, hogy akkor is lojális vagyok hozzád, amikor Te tévedsz, s akkor is számíthatok Rád, amikor én tévedtem. […] Ronald Reagan ezt nevezte a tizenegyedik parancsolatnak. Igen, a politikában szükség van a tizenegyedik parancsolatra. Ez úgy hangzik: ne mondj rosszat a fideszes társadról. Ezt majd még gyakorolni kell.” Ezeket a mondatokat a miniszterelnök mondta a Fidesz szeptember 29-i kongresszusán. Nyilván nem véletlen, hogy éppen kampányidőszakban hangzott el. Az intés az egész rendszer esszenciája.

A feltétel nélküli lojalitás parancsolata – melynek Reagan–Parkinson-féle eredetije így hangzott: Thou shalt not speak ill of any fellow Republican – viszont kizárja az Úristen tízparancsolatát. A kettő között nem ‘és’, hanem ‘vagy’ kapcsolat van. A tizenegyedik parancsolat nem fér össze a hetedikkel (Ne lopj!), sem a nyolcadikkal (Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!). Ami itt bajtársiasság, az valójában az alapvető erkölcs nyílt feladása: azt üzeni, hogy ha fideszes vagy, neked mindent szabad, mert a párt összezár mögötted. (Bizonyos szintig.)

Kampányidőszakban „elhangzott” (valójában: előkerült) még egy nagy magyarázóerejű beszéd. A minap publikált hangfelvétel szerint Oroján Sándor, a Fidesz egri szervezetének ügyvezető alelnöke polgármestereknek tartott eligazításon mondta az alábbiakat: „Ez ami per pillanat az országban történik, ez tényleg a NER-nek az építése és a kiterjesztése a teljes országra. Szeretnénk az árkokat betemetni, akit lehet, áthúzni erre az oldalra, mindenkit, aki idomul. Vannak lehetőségek pozíciókat adni. Meg kell mondanom, Kóka János kiválóan üzletel egyébként a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal, de nem politizál.” Mindez tökéletesen kiegészíti a tizenegyedik parancsolatot: bárki jöhet, még az SZDSZ-es múltjával sokszorosan bukott Kóka János is, ha nem mond rosszat rólunk.

Végszó: a mélypont

A Válasz Online szerkesztőségével tavaly decemberben arra szerződtünk, hogy publicisztikák helyett történeteket írunk, vészjelzést pedig csak akkor adunk, ha úgy látjuk, hogy tényleg baj van. Most úgy látjuk, tényleg baj van. Ezt az írást hétfő reggel publikáltuk, a kampányból napok vannak hátra, de megkockáztatható, hogy a magyar közélet elérte a mélypontot.

 

Ez az írás olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: vélemény