Nincs vége a zalai beteghalál-ügynek: a lemondott főorvosra tolná a felelősséget a kórház
Újabb hullámokat vet a zalaegerszegi szívsebészeten meghalt beteg ügye: a kórház az elmaradt vizsgálat miatt lemondott főorvosra tolná a vizsgálat elmaradásának felelősségét. Megnéztük hát, mit mond a törvény és mit a kórház belső szabályzata. Ha eddig úgy gondolta, nem véletlenül van főigazgatója is egy kórháznak: nem tévedett.
A Zala Megyei Szent Rafael Kórház közleményben reagált az intézmény szívsebészeti osztályán történtekre, a kórház közleménye azonban nem a beteg halálának körülményeivel kapcsolatos kérdésekre válaszol, hanem Alotti Nasri belső vizsgálattal kapcsolatos felelősségét elemzi. A Válasz Online-t azért alapítottuk, hogy segítsük olvasóinkat a konfliktusos ügyek és tények megítélésében, ezért egészségügyi szakjogász segítségét kértük, és a jogszabályok és a kórház szervezeti és működési szabályzata alapján vizsgáltuk meg a kórház levelében szereplő állításokat.
Mint emlékezetes, a szívsebészeti osztályra pünkösd után kedden érkező sürgős besorolású (48 órán belül műtendő) beteget a következő szerdára írták ki műtétre az osztályvezető szabadsága idején. A beteg azonban előző nap reggelre meghalt. A főorvos állítása szerint a kórházvezetés az ő jelzése ellenére nem kezdett belső vizsgálatot az ügyben, nem derült ki, mi vezetett a beteg halálához, ezért 25 év után elhagyta a kórházat.
A kórház közleménye:
„A Zala Megyei Szent Rafael Kórház a részletek teljes feltárása nélkül, kénytelen több tényt nyilvánosságra hozni a szívsebészeti osztállyal kapcsolatban.
Dr. med.habil Alotti Nasri Ph.D volt osztályvezető főorvos nyilatkozataiban megfogalmazza, hogy nem tudja: indult-e belső vizsgálat egy páciens halála okán.
– Egy haláleset ügyében a belső vizsgálat elindítását az adott osztályt vezető főorvosnak kell kezdeményeznie az igazgatóságnál.
– Az osztályvezető főorvos az esetet nem jelentette rendkívüli eseményként és nem kezdeményezett igazságügyi boncolást.
– A halotti zárójelentést dr. Alotti Nasri maga készítette és írta alá, abban nem tett utalást az esetleges kétséges körülményekre.
Ezúton fejezzük ki sajnálatunkat az elhunyt hozzátartozóinak, amiért szerettük halálát a volt osztályvezető főorvos saját érdekei szerint, utólagosan felhasználja.
A szívsebészeti osztály szakmai munkáját tekintve a betegellátás zavartalanul folytatódik, a műtétek zajlanak.
A dolgozók és a menedzsment tagjai minden erejükkel arra törekednek, hogy egy megújulásra, szakmai többlettudásra képes új osztályt építsenek fel. Ehhez higgadtságra, türelemre és időre van szükség.”
A levél a következő főbb állításokat tartalmazza:
- „Egy haláleset ügyében a belső vizsgálat elindítását az adott osztályt vezető főorvosnak kell kezdeményeznie az igazgatóságnál.”
Ez megfelel a kórház szervezeti és működési szabályzatának, amely szerint „Az osztályvezető feladata az osztályon történt rendkívüli esemény jelentése a főigazgató felé.”
- „Az osztályvezető főorvos az esetet nem jelentette rendkívüli eseményként,és nem kezdeményezett igazságügyi boncolást.”
Az állítás első fele tényszerűen cáfolható. Alotti Nasri lapunknak azt nyilatkozta, hogy először szóban jelezte ezt a kórház főigazgatójának, majd ezt írásban is megtette. A szóbeli jelzésre nincs bizonyíték, ám az ügy attól vált országosan ismertté, hogy a főorvos felmondó levele nyilvánosságra került, amelyben részletesen leírta a haláleset körülményeivel kapcsolatos kérdéseit,és a belső vizsgálat elmaradását. A levél július 31-én lapunk birtokában volt, tehát az igazgatósághoz már legalább 35 napja megérkezett a főorvos belső vizsgálattal kapcsolatos igénye, jelzése. A kórház szmsz-e a főigazgató „kizárólagos feladatai” között sorolja fel a következőt: „a Zala Megyei Szent Rafael kórház tevékenysége elleni panasz kivizsgálása.“
- „A halotti zárójelentést dr. Alotti Nasri maga készítette és írta alá, abban nem tett utalást az esetleges kétséges körülményekre”.
Információink szerint valóban a főorvos készítette a halotti zárójelentést.
A Válasz Online egészségügyi szakjogásszal tanácskozva úgy látja, az egészségügyi törvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet, valamint a kórház szmsz-e alapján a következőt kellett volna tenniük:
A főorvos szóbeli vagy írásbeli jelzése alapján a főigazgatónak belső vizsgálatot kellett volna indítania. A belső vizsgálatnak nem kellett volna az eset teljes feltárására kiterjednie, csupán tájékozódni kellett volna a betegdokumentáció alapján, hogy valóban felvetődött-e szakmai mulasztás és annak gyanúja, hogy ennek köze van a beteg halálához. Ha a főigazgató ennek alapján úgy ítélte volna meg, hogy fennáll a rendkívüli halál lehetősége, vagyis az, hogy a beteg elvesztését emberi mulasztás okozta, haladéktalanul a hatóságokhoz kellett volna fordulnia.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez már a rendkívüli halál lehetősége esetén is kötelessége, nem pusztán a ténye esetén. A kórház vezetésének ezzel együtt halottvizsgálati tanácsadó kirendelését kellett volna kérnie. Rendkívüli halál lehetősége esetén ugyanis nem lehet az érintett intézmény által kiállított dokumentumra alapozni a hatósági vizsgálatot.
Az ügy végül a főorvos levele alapján és vélhetően a média nyomására úgy folytatódott, ahogy a jogszabályok alapján eleve történni kellett volna. Hatósági vizsgálat kezdődött, a rendőrség foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanújával nyomoz, hogy kiderítse: történt-e rendkívüli haláleset a kórházban.
Nem tudjuk, a beteg sajnálatos halála orvosi mulasztás miatt történt-e, de arra már választ kaptunk, elmehet-e egy intézmény egy rendkívüli haláleset gyanúja mellett anélkül, hogy a hatóságok kivizsgálnák a történteket. Nem, de ehhez egy főorvosnak fel kellett állnia.
Nyitókép: illusztráció, A. NOOR / BSIP / AFP
