Nincs vége a zalai beteghalál-ügynek: a lemondott főorvosra tolná a felelősséget a kórház

·2019.09.05

Újabb hullámokat vet a zalaegerszegi szívsebészeten meghalt beteg ügye: a kórház az elmaradt vizsgálat miatt lemondott főorvosra tolná a vizsgálat elmaradásának felelősségét. Megnéztük hát, mit mond a törvény és mit a kórház belső szabályzata. Ha eddig úgy gondolta, nem véletlenül van főigazgatója is egy kórháznak: nem tévedett. 

A Zala Megyei Szent Rafael Kórház közleményben reagált az intézmény szívsebészeti osztályán történtekre, a kórház közleménye azonban nem a beteg halálának körülményeivel kapcsolatos kérdésekre válaszol, hanem Alotti Nasri belső vizsgálattal kapcsolatos felelősségét elemzi. A Válasz Online-t azért alapítottuk, hogy segítsük olvasóinkat a konfliktusos ügyek és tények megítélésében, ezért egészségügyi szakjogász segítségét kértük, és a jogszabályok és a kórház szervezeti és működési szabályzata alapján vizsgáltuk meg a kórház levelében szereplő állításokat.

Mint emlékezetes, a szívsebészeti osztályra pünkösd után kedden érkező sürgős besorolású (48 órán belül műtendő) beteget a következő szerdára írták ki műtétre az osztályvezető szabadsága idején. A beteg azonban előző nap reggelre meghalt. A főorvos állítása szerint a kórházvezetés az ő jelzése ellenére nem kezdett belső vizsgálatot az ügyben, nem derült ki, mi vezetett a beteg halálához, ezért 25 év után elhagyta a kórházat.

A kórház közleménye:

„A Zala Megyei Szent Rafael Kórház a részletek teljes feltárása nélkül, kénytelen több tényt nyilvánosságra hozni a szívsebészeti osztállyal kapcsolatban.

Dr. med.habil Alotti Nasri Ph.D volt osztályvezető főorvos nyilatkozataiban megfogalmazza, hogy nem tudja: indult-e belső vizsgálat egy páciens halála okán.

– Egy haláleset ügyében a belső vizsgálat elindítását az adott osztályt vezető főorvosnak kell kezdeményeznie az igazgatóságnál.

– Az osztályvezető főorvos az esetet nem jelentette rendkívüli eseményként és nem kezdeményezett igazságügyi boncolást.

– A halotti zárójelentést dr. Alotti Nasri maga készítette és írta alá, abban nem tett utalást az esetleges kétséges körülményekre.

Ezúton fejezzük ki sajnálatunkat az elhunyt hozzátartozóinak, amiért szerettük halálát a volt osztályvezető főorvos saját érdekei szerint, utólagosan felhasználja.

A szívsebészeti osztály szakmai munkáját tekintve a betegellátás zavartalanul folytatódik, a műtétek zajlanak.

A dolgozók és a menedzsment tagjai minden erejükkel arra törekednek, hogy egy megújulásra, szakmai többlettudásra képes új osztályt építsenek fel. Ehhez higgadtságra, türelemre és időre van szükség.”

 

A levél a következő főbb állításokat tartalmazza:

  1. Egy haláleset ügyében a belső vizsgálat elindítását az adott osztályt vezető főorvosnak kell kezdeményeznie az igazgatóságnál.”

Ez megfelel a kórház szervezeti és működési szabályzatának, amely szerint „Az osztályvezető feladata az osztályon történt rendkívüli esemény jelentése a főigazgató felé.”

 

  1. „Az osztályvezető főorvos az esetet nem jelentette rendkívüli eseményként,és nem kezdeményezett igazságügyi boncolást.”

Az állítás első fele tényszerűen cáfolható. Alotti Nasri lapunknak azt nyilatkozta, hogy először szóban jelezte ezt a kórház főigazgatójának, majd ezt írásban is megtette. A szóbeli jelzésre nincs bizonyíték, ám az ügy attól vált országosan ismertté, hogy a főorvos felmondó levele nyilvánosságra került, amelyben részletesen leírta a haláleset körülményeivel kapcsolatos kérdéseit,és a belső vizsgálat elmaradását. A levél július 31-én lapunk birtokában volt, tehát az igazgatósághoz már legalább 35 napja megérkezett a főorvos belső vizsgálattal kapcsolatos igénye, jelzése. A kórház szmsz-e a főigazgató „kizárólagos feladatai” között sorolja fel a következőt: „a Zala Megyei Szent Rafael kórház tevékenysége elleni panasz kivizsgálása.“

 

  1. „A halotti zárójelentést dr. Alotti Nasri maga készítette és írta alá, abban nem tett utalást az esetleges kétséges körülményekre”.

Információink szerint valóban a főorvos készítette a halotti zárójelentést.

A Válasz Online egészségügyi szakjogásszal tanácskozva úgy látja, az egészségügyi törvény és az ehhez kapcsolódó kormányrendelet, valamint a kórház szmsz-e alapján a következőt kellett volna tenniük:

A főorvos szóbeli vagy írásbeli jelzése alapján a főigazgatónak belső vizsgálatot kellett volna indítania. A belső vizsgálatnak nem kellett volna az eset teljes feltárására kiterjednie, csupán tájékozódni kellett volna a betegdokumentáció alapján, hogy valóban felvetődött-e szakmai mulasztás és annak gyanúja, hogy ennek köze van a beteg halálához. Ha a főigazgató ennek alapján úgy ítélte volna meg, hogy fennáll a rendkívüli halál lehetősége, vagyis az, hogy a beteg elvesztését emberi mulasztás okozta, haladéktalanul a hatóságokhoz kellett volna fordulnia.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez már a rendkívüli halál lehetősége esetén is kötelessége, nem pusztán a ténye esetén. A kórház vezetésének ezzel együtt halottvizsgálati tanácsadó kirendelését kellett volna kérnie. Rendkívüli halál lehetősége esetén ugyanis nem lehet az érintett intézmény által kiállított dokumentumra alapozni a hatósági vizsgálatot.

Az ügy végül a főorvos levele alapján és vélhetően a média nyomására úgy folytatódott, ahogy a jogszabályok alapján eleve történni kellett volna. Hatósági vizsgálat kezdődött, a rendőrség foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanújával nyomoz, hogy kiderítse: történt-e rendkívüli haláleset a kórházban.

Nem tudjuk, a beteg sajnálatos halála orvosi mulasztás miatt történt-e, de arra már választ kaptunk, elmehet-e egy intézmény egy rendkívüli haláleset gyanúja mellett anélkül, hogy a hatóságok kivizsgálnák a történteket. Nem, de ehhez egy főorvosnak fel kellett állnia.

 

Nyitókép: illusztráció,  A. NOOR / BSIP / AFP

Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!

Kategória: Egyéb